KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Brikettet gyártanak, így segítenek az emberek egymáson a 350 fős zsákfaluban

Fűtési gondokat enyhít és munkahelyet is teremt az új brikettüzem Toldon, ahol az Igazgyöngy Alapítvány segítségével próbálnak boldogulni.


Az Igazgyöngy Alapítvány az UniCredit Bank „Lépj Velünk!” programjának egyik nyerteseként újabb esélyteremtő projektet indított Toldon.

Korábban kézi erővel, most már géppel készül magas fűtőértékű brikett Toldon, Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű falujában. Az Igazgyöngy Alapítvány által megálmodott társadalmi vállalkozás hiánypótló:

a legszegényebb családoknak biztosít a hideg téli hónapokban életmentő segítséget helyben előállított, olcsó fűtőanyaggal.

A program munkát és sikerélményt nyújt a faluban élőknek: szegény emberek segítenek egymáson.

Told egy nehéz helyzetben lévő, lakhatási szegénység által érintett 350 fős kis zsákfalu: rossz a közút, nincs élelmiszerbolt, nincs iskola, csupán egy egycsoportos tagóvoda, a lakóépületek jó része rossz állapotú. Ennek ellenére egy komplex integrációs program keretében az Igazgyöngy Alapítvány nap mint nap harcol az ott lakókért, és azért, hogy életre alkalmas körülményeket teremtsen a településen. Az alapítvány a helyi Tanodában segít a gyerekeknek az iskola utáni tanulásban, fejlesztésben, a legjobbak ösztöndíjat is kapnak; a határban jövő nyáron édesburgonyát, málnát termesztenek, az asszonyok pedig lekvárfőzéssel, kézműves munkákkal keresik meg a kenyérre valót, míg a férfiak az Igazgyöngy által létrehozott asztalosműhelyben tanulnak szakmát és dolgoznak, alkotnak.

Az Igazgyöngy Alapítvány legújabb társadalmi innovációja, a toldi brikettüzem az UniCredit Bank „Lépj Velünk!” programjának díjazott projektje. Az alapítvány 15 000 euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyert el, amely a megálmodott üzem elindításában, a brikettgyártás gépesítésében és hosszú távú működtetésében segíti őket.

A Lépj Velünk! program egyik fontos célkitűzése, hogy olyan kezdeményeseket támogasson, amelyek a helyi közösségek problémáira hosszú távú megoldást keresnek.

Az Igazgyöngy Alapítvány pontosan ilyen elvek mentén dolgozik: a "képessé tevés" jegyében, türelemmel segíti a részvételi demokrácia felépülését a hátrányos helyzetű településeken – mondja Tóth Laura, a Lépj velünk! program szakmai partnere, a NESsT Magyarország programvezetője.

Az UniCredit Bank nem először segíti az Igazgyöngy Alapítvány munkáját, a toldi fóliaházak - ahol hagyma, cékla, paradicsom termesztése folyik - szintén banki támogatásból épültek.

"A lakhatási szegénységben a fűtés a legégetőbb kérdés mind közül. A toldi gyártósoron készülő napi több zsák brikettel nemcsak olcsó fűtőanyaghoz juttatjuk a falu lakóit, hanem munkahelyet is teremtünk, és – mivel eddig mindenki fűtött, amivel bírt –, ki tudjuk küszöbölni a régi kályhákba tömködött háztartási hulladékok okozta életveszélyt és környezetszennyezést" – mondja L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

"Mivel itt a faluban nincs munkalehetőség, és a térségben is ritka a szakképzetlen, alacsony

munkavállalói kompetenciájú emberek munkaviszonyos foglalkoztatása, fontos hangsúlyozni, hogy itt

a valódi termék nem a brikett, hanem az ember, akit képessé teszünk a munkára és az öngondoskodásra."

Eddig is készítettek alternatív fűtőanyagot a faluban, de mostanáig kézi erővel préselték az áztatott papírból és napraforgótörekből készült brikettkockákat, évente mintegy 30.000 darabot. Hosszú út és kísérletezés és számos nehézség leküzdése vezetett ahhoz, hogy a gépesített gyártás elindulhasson és megtalálják a legmagasabb fűtőértékű alapanyagot – meséli Seres Sándor, az üzem helyi vezetője, aki szerint gyakorlatilag egy új szakmát tanultak az elmúlt hónapokban. Többféle helyi mezőgazdasági hulladékból is próbáltak brikettet létrehozni, de a kukoricához nagy teljesítményű aprítóra lett volna szükség, a napraforgónak nem volt egyenletes a pormennyisége, az érésgyorsítóval kezelt növények viasztartalmuk miatt nem voltak alkalmasak brikettkészítésre, ha pedig 50 kilométernél távolabbról szerzik be az alapanyagot, akkor az a magas szállítási költségek miatt már nem kifizetődő.

A legjobb fűtőértéket végül - helyi termelők mezőgazdasági hulladékaként fennmaradt - szalmával sikerült elérni,

100 kg szalmából mintegy 60-70 kiló brikettet lehet előállítani.

A számok biztatók: egy család napi brikett szükséglete 20-30 kg, a Toldon most üzembe helyezett kétsajtolós csigás brikettgyártó-gép óránként 80 kg szalmabrikett előállítására alkalmas. Az így termelt brikett ráadásul tovább ég: a fűtőértéke mintegy másfélszerese a fáénak. A termék nem csak a falubeliek számára jelenthet megoldási lehetőséget, mivel a többletgyártás a környéken élők számára is értékesíthető. Az alapítvány hosszú távú célja az is, hogy amennyiben a helyi közösségben működőképes lesz ez a modell, akkor más, hasonló fűtési nehézségekkel küzdő településen is megvalósítható legyen.

Az Igazgyöngy Alapítvány 1999 óta működik Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikében, berettyóújfalui központtal. Egyik fő feladatuk a hátrányos helyzetű, roma gyerekek tehetséggondozása, melyet egy alapfokú művészeti iskola fenntartásával végeznek. Az oktatás mellett az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány esélyteremtő terepi munkát is végez: családgondozással és közösségfejlesztéssel - kríziskezeléssel, az önfenntartási képességek és munkavállalói kompetenciák fejlesztésével - foglalkozik. Told, a Berettyóújfalutól 25 km-re levő kis zsákfaluennek a szociális modellfejlesztésnek a mintafaluja, az itt fejlesztett módszertan elemeit a környező 20 településen alkalmazzák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk