Az öngyilkosságok sorára buzdító kastély és a vörös démon szelleme - szomorú szerelmek nyomában
Shakespeare-i drámákért nem kell messzire mennünk, kicsiny hazánk is bővelkedik efféle históriákban. Szerelmi katasztrófaturizmus négy különleges helyszínen.
A balatonedericsi Fekete-kastély elvileg a nyílászárók eredeti színe miatt kapta a nevét, de elnézve a falai között zajlott sorozatos vérontásokat, más vonatkozásban is megállja a helyét az elnevezés. A 20. század elátkozott épületének első gyilkossága 1921-ben történt, ekkor egy gulyáslegény féltékenységből ölte meg az ott szolgáló szakácsnőt. Két évre rá a tulajdonos, Nedeczky Jenő vetett véget az életének, pont a 74. születésnapján. Utána többször cserélt gazdát az épület, 1928-ban egy pesti ügyvédé, Vág Jenőé lett az ingatlan. A soron következő kastélytulajdonos is önkezével vetett véget az életének, miután rajtakapta a feleségét egy másik férfival. Ezt már túlzás volna fokozni még egy B-kategóriás horrorfilmben is, de az élet forgatókönyve ütősebb:
A balatonedericsi Fekete-kastély (Fotó: Máté Bence/Wikipédia)A csalfa asszonyt ekkor behálózta egy csaló, Kaály Nagy Adorján alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adva ki magát. A férfit a rendőrség már körözte tizenháromszoros bigámia vádjával. A meggyőző svindler a nő pénzét elszórva továbbállt, ezért az özvegy kénytelen volt eladni a kastélyt, de ezzel is csak tovább fokozta a fokozhatatlant. Az új vevő egy nyugdíjazott miniszteri főtanácsos volt, pontosabban látszólag: valójában kettős hírszerzőként dolgozott. Amikor lebukott a németek előtt, hogy szovjet-párti, 1945-ben ő is öngyilkos lett, ezzel az ötödik halálesetet rovátkázva a kastély falára. A háború után egy ideig üdülőként üzemeltették, de mára lelakott, kietlen és hátborzongató szellemkastélyként őrzi a régmúlt titkait.
A Mátránál található Sirok fő látványossága a majdnem 300 méteren magasodó vár, amely a 13. században épült egy régi pogány földvár helyén. Több gazdája is akadt az évszázadok során: magánvárként kezdte pályafutását, aztán hol a törökök elleni ostromban szolgált védelmi bázisként, hol maguk a törökök birtokolták, végül lassan rommá enyészett. Fénykorában egy vörös démonnak becézett, gyönyörű úrnő uralta a várat: Kompolti Gizella szeretett édesapja halála után változott búskomorrá. Mosolytalanul járt fel-alá a várban teljes fegyverzetben, tudatosan ellenállva a bármiféle örömnek vagy csábításnak.
A siroki vár a falu felől (Fotó: Bathor/Wikipédia)Egészen addig tudta betartani elhatározását, míg egy napon be nem toppant hét ifjú vitéz, szállást kérve tőle. Gizella rögtön lángra lobbant egyikőjük iránt, életében először. A vörös hajzugatagáról híres úrnő azonban nemcsak a kiválasztott férfiban, hanem többekben heves érzéseket idézett elő. A vitézek kakaskodva estek egymásnak, hogy elnyerjék Gizella szívét, és a bormámoros éjszakán a csoportos párviadalnak tragikus vége lett.
A szóbeszéd szerint napnyugta után máig látni lehet fehér árny formájában, ahogyan a sudár teremtés lezuhan a vár falán. Egyes beszámolók szerint követi őt újból és újból a halálba a hét vitéz szelleme is.
A Sugovica a Duna egyik mellékága Bajánál. A helyiek úgy tartják, hogy az elnevezés egy legendából jött létre, miután a környék leggazdagabb vízimolnárjának lánya, Súgó Vica beleszeretett egy szegény molnárlegénybe. A fiú vett egy nagy levegőt, és elment megkérni gyönyörű kedvese kezét annak édesapjától, ám a szigorú molnár tehetősebb vőt remélt, ezért elhajtotta a hősszerelmest.
A helyiek körében máig tartja magát a szokás, hogy a parton ülve Vicának panaszolják el szerelmi bánatukat, hátha a leány szelleme éjjel megsúgja, mitévő legyen az ember.
Egy prózaibb verzió szerint a névválasztás nem a tragédiából fakad, hanem abból a tényből, hogy arrafelé a víz rendszerint iszapos és zavaros volt. Szláv nyelven ugyanis a sugava rühest jelent, a voda pedig vizet, a vodica annak becézését jelenti, tehát összevonva a két kifejezést „rühes kis vizecskének” nevezték el a helyiek, ami már kevéssé romatikus. Mindenesetre már egy ideje Kamarás-Dunának hívják ezt a hangulatos mellékágat, miután 1923-ban pályázatot írtak ki a név magyarosítására.
A Kelet-Mecsekben található Magyaregregy egy fenséges várról nevezetes: Máré vára azonban szomorú szerelmi dráma színhelye volt fénykorában. A vár ura kötelességének eleget téve elment harcolni egy háborúba, és hűséget várt el asszonyától a csaták végéig. Azonban a hadjárat rendkívül hosszúra nyúlt (és ne feledjük, akkoriban nem volt Messenger és Viber sem, hogy odaszóljon: „drágám, később érkezem”). Máré vitéz szépséges felesége egyre csak várta haza férjét, de előbb-utóbb elvesztette a reményt, hogy újból láthatja kedvesét. Ekkor bukkant fel a közeli Miklós-várból a férj testvére, a nőtlen Miklós vitéz, hogy kissé jobb kedvre derítse az asszonyt. Ez olyan sikeresnek bizonyult, hogy a vigasztalásból leánygyermekük is született. Újabb hosszú évek teltek el, amikor egyszeriben megjelent a halottnak hitt Máré, aki végre hazaérhetett a csatározásokból.
Márévár madártávlatból (Fotó: Civertan/Wikipédia)Felesége és testvére egyaránt odavesztek a bosszúhadjáratban, egyedül a fattyú leány maradt életben, akit az anyja előtte megátkozott. A legenda szerint azóta is a hegy mélyén elrejtve, a vár pincéjében raboskodik, és minden 77. évben piros pünkösd hajnalán megjelenik, hogy a Máré-völgyi patakban megmártózzon és kifésülje hosszú haját. Csak az törheti meg az átkot, aki arra járva megcsókol egy medvét (másik változat szerint szarvasbikát), egy mérgeskígyót meg egy varangyos békát. Eddig egy vadásznak sem fűlött a foga ehhez a próbatételhez, úgyhogy szegény lány még várhat a felszabadulására egy ideig.
Az impozáns vár ostrom alatt volt 1956-ban, de nem sokkal később helyreállították, és – egy hosszabb szünet után – néhány éve ismét látogatható.
