prcikk: „Az ilyen Budapestnek nincs jövője!” - összefogtak a Határ útiak, hogy megóvják a zöldterületet és a lakókat az autóforgalomtól | szmo.hu
KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Az ilyen Budapestnek nincs jövője!” - összefogtak a Határ útiak, hogy megóvják a zöldterületet és a lakókat az autóforgalomtól

Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét?


Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét? Mit érhet el egy zöld, civil összefogás a nagypolitikával szemben, és miért érdemes kinéznünk a hétvégi Kiserdő Fesztre? A Kiserdő Egyesület tagjaival beszélgettünk, akik négy éve óvják a lakhelyük melletti zöld területet attól, hogy áldozatul essen a Galvani-hídról levezető úthálózat építési munkálatainak.

“Még 2017-ben olvastuk egy újságcikkben, hogy a Határ úti Kiserdőbe szeretnének utat építeni. Ekkor jött egy felhördülés lakossági szinten: próbáltunk utánajárni, hogy tulajdonképpen mi történik? Mivel hivatalos tájékoztatást nem kaptunk, eldöntöttük, hogy mi magunk próbálunk képbe kerülni, egyúttal indítunk egy lakossági tájékoztatási akciót. Innen indult a Kiserdővédő csoport” - kezdi Németh Krisztina, aki a skót származású, de már 25 éve Magyarországon élő Tracey Wheatley-vel együtt a közösség oszlopos tagja.

“Amikor idejöttem a rendszerváltás idején, nagyon más volt a hangulat: mindenki motivált volt és reményteli. Az emberek azt hitték, itt rengeteg lehetőség lesz, nem az a fajta megosztottság a gazdagok és a szegények közt, mint a mi országainkban. Ehhez képest jelenleg nem haladnak jó irányba a dolgok. Ezért is fontos a lakóközösség, az együttműködési kultúra fejlesztése” - hangsúlyozza a magyarul anyanyelvi szinten beszélő Tracey, aki érkezése óta zöld civil szervezeteknek dolgozik.

Wekerletelepi lakosként mindkettejüket sokként érte: a kormány azért építtetne 2x2 sávos utat a Kiserdőn keresztül, mert ide tervezik az Újbuda és Észak-Csepel közt építendő Galvani-híd pesti oldali levezető nyomvonalát, ami komoly környezeti károkat okozna a lakosság és az élővilág számára is.

“Ez az erdő egy kis helyi kincs: itt sétáltatnak kutyát, erre járnak át egymáshoz a két lakótelep lakói, de sokan látogatták a karantén alatt is. Az építkezés már csak a zaj és a stressz miatt is desktruktív hatással lesz a környezetre és magukra az emberekre is” - mondja Tracey, hozzátéve: igazolt tény, hogy a koronavírus is könnyebben terjed a szmoggal keveredve.

“Mégis milyen városfejlesztés az, ahol magukat a városban élő embereket sem hozzák képbe, nem tájékoztatják a tervekről? Sajnos, ma még nincsen hagyománya a párbeszédnek arról, hogy a lakosság milyen jellegű várost szeretne. Pont, amikor mindenhol arról hallani, hogy vissza kéne vennünk az autóforgalomból a klímaváltozás, a levegő minősége miatt, nem engedhetjük meg ezt magunknak.”

És akkor még nem is beszéltünk a városi klímát megváltoztató hősziget-hatásról: a betonozott felületek ugyanis megtartják a hőt, ahogyan azt a hőkamerás felvételek is bizonyítják. Egész másképp fest a fákkal szegélyezett utca, mint a lebetonozott, ahol kocsik állnak mindkét oldalon.

Tracey Wheatley/Fotó: Zsolnai Péter
A nyomvonalaknak különböző variánsai léteznek. Van olyan, ami a Kiserdőben haladna, és mintegy 1800 fát vághatnak ki miatta, érintve egy régi tölgyes területét is. Nem tudni, mindez milyen hatással lenne az alig 300 méter széles erdősávban az állatok, madarak természetes élőhelyére, a vízgyűjtő csatornaként szolgáló Illatos Árok lefolyására. Az erdő két oldalán fekvő lakótelepeket összekötő út pedig, amin át a helyiek járnak egymáshoz szomszédolni, meg is szűnne.

Egy másik verzió szerint a nyomvonal az erdőn kívül, de a Határ úti házak ablakaitól mintegy 10 méterre húzódna. Mivel az ott található, jelenlegi 2x1 sáv helyére nem férne el 2x2 sáv, tévhit, hogy itt nem kellene ugyanúgy fákat kivágni az erdő széléről és házak előtti járda mellől.

Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy az út helyére félig fedett alagút kerülne. Ezt azonban fölülről kéne kivájni, a favágás tehát nem lenne elkerülhető, ahogyan a forgalomnövekedés sem. Maga az építkezési folyamat 2-4 évet is igénybe vehet, a munkálatok ráadásul az egyik esetben a wekerletelepi házak kerítésétől néhány méterre zajlanának, mondja Krisztina.

“Nem örülnék, ha 4 éven keresztül nem nyithatnék ablakot, mert por van, és a földszinti ablakomtól szó szerint 2-3 méterre állandó munkazaj lenne.

Az építkezés ráadásul csak a probléma egyik része: a 2017-es tervek szerint itt akár napi 50 ezer egységjármű fog nagy sebességgel elhaladni, ráadásul a környékbeli fejlesztések miatt nagyon sok teherautó és kamion is közlekedik majd erre. Viszonyításképp: ma 12 ezer autó halad át naponta a Határ úton, ami így is forgalmasnak minősül, tehát ez durva váltás.

A Határ út alatti kéregalagutas változat egyébként is csak a szakasz közepén jelent megoldást, a Határ út végein élők ugyanis a jelenleg 2x1 sáv helyett 2x3 sávot élveznek majd, mert a kéreg alól itt már feljön a 2x2 sáv. És van egy villamosunk is. Néha ránk sütik, hogy mi csak a fákkal foglalkozunk, pedig szeretnénk az erdő körül lakókat, a városi klímát is megvédeni."

Már hagyománya van az ígérgetésnek

2017-ben, a helyi lakosság ellenzését látva jegelték az útépítés tervét: “meglepődtek, milyen hatékonyan felléptünk”, mondja Krisztina. Akkoriban közelegtek a választások is. Talán ennek tudható be, hogy hosszabb csend következett: először arról esett szó, hogy alternatív nyomvonalakat terveznek, ám erről végül nem derült ki semmi konkrétum.

“Kocsis Máté, országgyűlési képviselő akkor azt mondta: nyugodjunk meg, a Kiserdő marad. Azóta már hagyománya lett a politikusoknál a “kiserdővédésnek”: mindig a választások előtt jön valaki, aki elmondja, hogy megvédi a kiserdőt. De hiába, mert a Galvani-hidat továbbra is tervezik” - hangsúlyozza Krisztina.

Az erdővédők indítottak már petíciót, jártak fogadóórákon, leveleztek Vitézy Dáviddal és országgyűlési képviselőkkel, de volt már parlamenti felszólalás is az ügyükben. 2018-ban választói fórumot is tartottak az országgyűlési képviselőjelöltek meghívásával. Az eddigi egyik legnagyobb eredménynek az idén, a Telexen megjelent Hídvita cikksorozatot tartják, amelyben komoly szakmai véleménycsere indult el arról, vajon szükségünk van-e a Galvani-hídra? A lakossági egyeztetés azonban Tracey elmondása szerint eddig elmaradt:

“Karácsony Gergelyt is felkerestük, aki támogatta volna a közösségi gyűlés összehívását. Ez olyan vitás kérdések eldöntésére szolgál, amelyekben megosztott a társadalom. Ilyenkor levélben tájékoztatják a lakosokat a gyűlésről, majd random választanak ki 50 embert, akik a társadalom minden szegmensét leképezik. Ők aztán a szakértői inputok segítségével vitatják meg a kérdést. Nekünk tetszett volna ez az ötlet, de Karácsony végül közölte, a kormány nem nyitott rá, így ez sajnos elmaradt. Küldtünk egy petíciót Gulyás Gergelynek is, amelyet a Budapest Fejlesztési Központnak is továbbítottunk, de a mai napig sem kaptunk rá reakciót.”

Németh Krisztina / Fotó: Zsolnai Péter

Krisztina és Tracey szerint éppen azért fontosak a lakossági rendezvények, hogy ne hagyják teljesen leülni az ügyet. Habár a csoportból idén megalakult egyesület 11 főt számlál, a lakossági összefogás ennél sokkal-sokkal szélesebb: rengeteg környékbelit érdekel a téma.

A kutyaszépségversenytől a fenntarthatósági stand-upig

A lakossági bevonórendezvények és akciók közt volt már kutyaszépségverseny, Halloween-buli, de flashmob is, aminek reklámozásába a gyerekek is spontán beálltak. Amikor pedig forgalomszámlálást szerveztek, mintegy 30-40 önkéntes volt hajlandó egy januári estén például a Határ út és a Nagykőrösi út sarkán ácsorogva számolni az elmenő autókat.

“A rendezvények batyus módszerrel működnek: a résztvevők hoznak sütit, innivalót. A szórólapozásnál is segítenek, van, aki nyomtatni, van, aki kiszórni, plakátolni szeret. A kapcsolati hálóra épül az egész” - mondja Krisztina.

Ez alól nem kivétel a kétnapos Kiserdő Feszt sem, ezen a hétvégén, szeptember 4-5-én, ahol - Tracey szavaival - az ember eszének, szívének vagy épp kezének szóló programokkal is találkozhatunk. A kerekasztal-beszélgetéseken részt vesz többek közt Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze, Erő Zoltán, Budapest főépítésze, és a 10 millió fa mozgalom alapítója, Bojár Iván is.

A gyerekek a Kiserdei őrjárat hétlépéses próbáján védhetik meg az erdőt a markolóktól, de rengeteg egyéb program is várja az érdeklődőket: lesz például adománytaxi, bábszínház, fröccsterasz, kutya -és gazdi portréfotózás, zöld stand-up a Dumaszínházas Szabó Balázs Mátéval, közös salátakészítés a házilag termesztett zöldségekből és meglepetés flashmob is.

Fontos az empátiafejlesztés is - erre szolgál az Erdő szíve nevű program, ami a japán erdőfürdő módszeréből merít. Ennek során megélhetjük a közvetlen kapcsolatot a földdel, a fákkal, a levegővel. Azt, hogy kedves élőlények vigyáznak ránk, amik felszívják a vizet, felfogják a port, és hálával is viszonyulhatunk hozzájuk.

“Ez egy hulladékmentes esemény, ahol csak újrahasznosított tányérokat használunk, és mosogatni is fogunk. Számunkra fontos a következetesség, hogy egy zöld rendezvényt zöld célért, zöld módon szervezünk meg. Szeretnénk gyakorlati dolgokat is tanítani, mert ha valaki elkezd ezekre odafigyelni, az kihat a közlekedési módjaira is” - mondja Tracey.

Ami a terveket illeti, jelenleg is csend van, de Krisztina szerint továbbra is határozottan látszik a szándék a Galvani-híd megépítésére:

“Már négy éve is azt hittük, itt a “világvége” a környéken, de szerencsére még mostanra sem következett be. Egyelőre még bármi lehet. A Kiserdő Feszt viszont egy alkalom arra, hogy átkeretezzük a problémát: nem a szűken vett kiserdővédelem a lényeg, hanem az, hogy olyan városban élhessünk, ami még elég jó ahhoz, hogy élhessünk benne. Az ezt feszegető beszélgetésekre pedig pártállástól függetlenül politikai döntéshozókat és szakembereket is elhívtunk, és nagyon örülünk, hogy a meghívásunkat sokan elfogadták közülük."


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!
A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



Reflexből nyújtjuk a kezünket egy idegen kutya felé, pedig ezzel a mozdulattal pont a békés ismerkedést tesszük feszültté, sőt, akár kockázatossá is.

A kutyák nem udvariatlanságból hátrálnak meg: a mi barátságosnak szánt gesztusunkat könnyen fenyegetésként értelmezhetik.

A „szagoltasd meg a kezed” tanács egy makacsul élő tévhit.

Míg az emberi kommunikációban a kinyújtott kéz nyitottságot jelez, a kutyák világában egy hirtelen az arcuk elé kerülő kéz – főleg ha föléjük hajolunk vagy gyorsan közelítünk – tolakodó jelzés.

Ilyenkor az állat nem ismerkedési szándékot érzékel, hanem nyomást, ami feszültséget vált ki benne. Ezzel a mozdulattal elvesszük a választás lehetőségét: a kutyának nincs ideje felmérni a helyzetet, és nem érzi kontroll alatt a szituációt.

A reakciója a lefagyástól és hátralépéstől a morgáson át az odakapásig terjedhet.

A kutyák valóban a szaglásukkal tájékozódnak, de ők döntik el, mikor és mit szagolnak meg. Ha érdeklődnek, maguktól odamennek, körbeszimatolnak, és a saját tempójukban győződnek meg arról, hogy a helyzet biztonságos-e. Ez egy lassú, bizalmi folyamat, nem egy kierőszakolt találkozás.

A helyes protokoll szerint a legjobb, ha hagyjuk a kutyát kezdeményezni.

Maradjunk nyugodtak, ne hajoljunk fölé, és ne nyújtsuk ki azonnal a kezünket. Érdemes enyhén oldalra fordulni, ami kevésbé fenyegető testtartás, és megvárni, amíg az állat magától közeledik.

Ha odajön, először valószínűleg a lábunkat vagy a ruhánkat szagolja meg, és csak később, ha már biztonságban érzi magát, a kezünket. A lényeg, hogy ez mindvégig az ő döntése legyen.

Vannak helyzetek, amikor jobb egyáltalán nem próbálkozni.

Ha a kutya pórázon van és láthatóan feszült, ha a gazdája visszafogja, vagy ha a testbeszédével – például elfordulással, hátralépéssel – egyértelműen jelzi, hogy nem keresi a kontaktust, tartsuk tiszteletben a jelzéseit.

Fontos elfogadni, hogy nem minden kutya akar idegenekkel barátkozni. Lehet, hogy fél, fáradt, túlterhelt, vagy egyszerűen csak nincs kedve hozzá, és ez teljesen rendben van.

Egy idegen kutyával való találkozás nem arról szól, hogy mindenáron meg kell simogatni, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a határait. Ha a döntést az állatra bízzuk, a helyzet mindenki számára nyugodtabb és biztonságosabb lesz.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ingyen fürdőbelépőt adnak a turistáknak – Így próbálják megmenteni a katasztrófa sújtotta Parajdot
A tavalyi bányabezárás után a Visit Parajd partnerszállásain foglalók ingyenes belépőt kapnak a helyi wellnessközpontba. A cél a turizmus élénkítése és a helyi gazdaság támogatása.


A tavalyi bányakatasztrófa után egy egész térség fogott össze Parajdon, hogy egy rendhagyó akcióval indítsák újra a turizmust.

A település wellnessközpontja március 23-án újranyitott, a helyi vállalkozók pedig ingyenes fürdőbelépővel próbálják visszacsábítani a vendégeket.

A program lényege, hogy aki a Visit Parajd partnerszállásain foglal, ingyenes belépőt kap a 2015-ben átadott helyi wellnessközpontba

– írja a Termál Online.

A kezdeményezést a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület indította, és már több mint ötven szállásadó csatlakozott hozzá.

A cél a turisták számának növelése mellett az, hogy a látogatók a jelenlegi helyzet ellenére is teljes értékű kikapcsolódásban részesüljenek, miközben a helyi gazdaság is új lendületet kap.

A gyógyfürdő vonzerejét az 1000 méter mélyről feltörő sós víz adja, amely elsősorban mozgásszervi, ízületi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati és légúti betegségek kezelésére alkalmas.

A mentőakcióra azért volt szükség, mert 2025. május 27-én a heves esőzések miatt a Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, és a víz utat tört magának a mélybe.

Május 30-án a parajdi sóbánya teljesen megtelt vízzel, ezért bezárták, később pedig a felszínen is beszakadások jelentek meg.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET: