OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom

A magyar társadalom szinte egésze szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben egy kutatás szerint. A Másfélfok cikke.


Az egyének esetében az anyagi helyzet és a saját környezettudatos döntések a mérvadóak, azaz mennyire tudunk és akarunk hozzájárulni a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot. A felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan és nemekre bontva is, ha a különböző beavatkozási pontokat vizsgáljuk. Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé. Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik. Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások.

Alapvetően az egyén anyagi helyzetén és saját környezettudatos döntésein múlik, hogy mekkora mértékben járul hozzá a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez.

Ezért az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar lakosság mely területeken és milyen mértékben tervezi környezettudatosabbá tenni a saját életét a közeljövőben. A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság; kevesebb hulladék termelése; dolgok megjavítása/megjavíttatása; vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése; környezetbarátabb közlekedés; környezetbarátabb ruházkodás; kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt. Arról kérdeztük meg az embereket, hogy e hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A szándékokra vonatkozó eredmények közül a legörvendetesebb, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis (2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor)

Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Ez az eredmény azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.

Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban a környezetszennyezés csökkentési lehetőségeire koncentráltunk, és a vizsgálat során arra nem kérdeztünk rá, hogy mely területeken tervezik az emberek növelni környezetszennyező tevékenységüket (pl.: nagyobb házba költözni, többet autózni stb.). Ezért eredményeink nem értelmezhetők úgy, hogy a magyar lakosság összességében csökkenteni fogja a környezetszennyezését,

abban azonban biztosak lehetünk, hogy a környezetszennyezés csökkentésére való szándék erőteljesen jelen van a közgondolkodásban.

Eredményeinkből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll (lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is).

Jó dolog a környezet- és klímavédelem, főleg ha spórolni is tudunk vele

Ha közelebbről megnézzük, hogy milyen területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok, akkor igen érdekes mintázat bontakozik ki előttünk, amit az 1. ábra szemléltet.

Az ábrán szereplő táblázatból jól látható, hogy mind a lista elején, mind a végén egy-egy cselekedet emelkedik ki jelentősen a mezőnyből.

Minden egyéb környezetvédő cselekedetnél szignifikánsan könnyebben megvalósíthatónak tartják a magyar felnőttek az energiatakarékosságot.

Valószínűsíthető, hogy ezért terveznek leginkább ezen a területen változásokat a válaszadók, ahogy ezt az előző kérdésnél láthattuk. Ezt a cselekedet két, az anyagtakarékosságot képviselő cselekedet követi (szelektív hulladékgyűjtés és dolgok megjavítása). Érdemes kiemelni, hogy csak erre a három cselekedetre jellemző az átlag alatti érték, vagyis a hét cselekvés rangsorolásakor ezek általában valahol a legkönnyebbek között végeztek.

A ruházkodással és közlekedéssel kapcsolatos cselekedeteket a dolgok megjavításnál még nem tarják jelentősen nehezebbnek, de az általános környezettudatosabb vásárlást már a dolgok megjavításnál szignifikánsan nehezebbnek tartják.

Minden cselekedetnél jelentősen nehezebbnek érzékelték a válaszadók az állati eredetű élelmiszer fogyasztás csökkenését.

A válaszok itt is teljes összhangban vannak az előző kérdésre adott válaszokkal, hiszen ezen a területen terveznek a legkevésbé változtatni a válaszadók a következő egy évben.

A nők szerint könnyebben megvalósítható a környezetbarát öltözködés

A nemek közti különbségeket vizsgálva két tevékenységgel kapcsolatban találtunk szignifikáns különbségeket. A ruházkodással kapcsolatos attitűdökben láthatók a legnagyobb nemi különbségek a válaszadók között.

A nők a nehézségi skálán elért 3,88-as átlageredmény alapján könnyebbnek tartják a környezetbarátabb ruházkodás megvalósítását a férfiaknál, akiknek ugyanez az átlagérték 4,31 volt. További ehhez kapcsolódó eredmény, hogy

a nők 26 százaléka tervezi a következő évben ruházkodása környezetbarátabbá tételét, vagyis több, mint egynegyedének áll szándékában csökkenteni ruházkodásuk környezeti hatásait – ez az arány a férfiak esetében 16 százalék volt.

Ez az eredmény valószínűleg szorosan összefügg azzal, hogy a nőknek általában több elemből áll a ruhatára, és ezért látnak könnyebben lehetőséget arra, hogy a gyakoribb ruhavásárlások helyett környezettudatosabb ruházkodási megoldásokkal csökkentsék az általuk okozott környezetterhelést.

A ruházkodáson kívül egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős nemi különbséget mutattak az adatok, mégpedig az energiatakarékosság területén, melyet bár mindkét nem a legkönnyebben megvalósíthatónak tart, a férfiak (3,12 átlagos érték) még könnyebben megvalósíthatónak tartanak, mint a nők (3,53 átlagos érték). E különbségben is közrejátszhat, hogy nemzetközi kutatások szerint a társadalmi szerepelvárások, bár változóban vannak, de még mindig sok, nagy energiafelhasználású területet (pl.: a lakás fűtésének, elektromos rendszerének a menedzselése) inkább a férfiak szerepkörébe illesztenek, és talán épp ezért tartják a férfiak könnyebbnek, hogy változtassanak az energiafogyasztásukon.

Az átlagos pontszámok mellett érdemes azt is megnézni, hogy mit tettek leggyakrabban az első és az utolsó helyre a válaszadók, hiszen vélhetőleg ezt a legkönnyebb meghatározni egy rangsor felállításakor. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy melyik cselekvéstípust hányan tartották a legkönnyebbnek és a legnehezebbnek.

Jól látható, hogy a dolgok megjavítása/megjavíttatása és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása esetében kimagaslóan nagy mind azoknak az aránya, akik a legkönnyebbnek, és ugyanúgy azoknak az aránya is, akik a legnehezebbnek ítélték meg e tevékenységek végrehajtását.

A dolgok megjavítása esetében ebben szerepet játszhat akár az emberek műszaki érzéke, akár a környékükön elérhető javító szolgáltatások színvonala is. Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson.

A nyitottság alapján érdemes volna támogatni a társadalmat környezettudatos törekvéseiben

Összességében adataink szerint a magyar lakosság már a rezsicsökkentés-csökkentés előtt is nyitott volt az energiatakarékosságra, könnyen megvalósítható lépésnek tartotta, és leginkább ezen a területen tervezte, hogy környezetudatosabbá teszi az életmódját. Mindez reményt ad arra, hogy a jelenlegi energiaár-robbanás hatására bekövetkezett energiamegtakarítást – például a gázfogyasztás több, mint 20%-os visszaesését – nemcsak egyszerűen az anyagi kényszerek váltották ki, hanem az emberek belső motivációja is vezérelte, így a rezsicsökkentés eltörlése a társadalomban meglévő energiatakarékossági szándékot cselekvéssé katalizálta.

A jelenlegi energiaár-robbanás miatt bekövetkező energiafelhasználás és károsanyagkibocsátás-csökkenés a jövőben akár állandósulhat is, hiszen látható, hogy az emberek az energiatakarékosságra a rezsi növekedése nélkül is nyitottak voltak. Megfelelő kommunikációval és ösztönzőkkel elérhető, hogy abban az esetben se növekedjen újra jelentősen az energiafogyasztás, ha a jelenlegi rezsiár-sokk elmúlik.

Itt volna a lehetőség, hogy jó szakpolitikákkal, támogatással és ösztönzőkkel összekössük az energiatakarékosságot az energiahatékonysággal, ami nemcsak válságállóbbá tenné a magyar háztartásokat, de növelné az emberek életminőségét, miközben a klímaváltozást is mérsékelnénk.

A kutatásunkban feltárt régiós különbségek viszont felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől. Ezért fontos leszögezni, hogy nem minden társadalmi csoporttól várhatjuk az energiafogyasztásának csökkentését. Egyértelmű, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye.

A cikk megírásában és a kutatásban közreműködő kutatócsoport tagjai: Ágoston-Kostyál Csilla, Szabó Zoltán Ábel, Kristóf Hanna Emília, Buvár Ágnes, Tóth Csenge, Dúll Andrea.

Módszertan

A kutatás az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben Ágoston-Kostyál Csilla vezetésével 2022 tavaszán zajlott. Életkorra, nemre iskolai végzettségre és lakóhely szerinti regionális eloszlásra reprezentatív 1000 fős mintán végeztünk felmérést a magyar felnőtt lakosság körében. A kérdőíves kutatás célja a környezettudatos viselkedést serkentő és gátló tényezők vizsgálata volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Így szerezhetsz magadnak telket teljesen ingyen – ezt a szabályt kell ismerned
Létezik egy különleges eset, ami 15-ről 5 évre rövidíti a tulajdonszerzés idejét.


Ingyen telek Magyarországon? Nem városi legenda, hanem egy törvényes út, aminek a végén egy elhagyott ingatlan a nevünkre kerülhet. Az elbirtoklás intézménye 15 év folyamatos használat után adhat valódi tulajdont, sőt, bizonyos esetekben ez az idő akár 5 évre is lerövidülhet.

Míg korábban főleg az osztatlan közös tulajdon jogi buktatóiról lehetett hallani, a mostani információk egy konkrét, járható utat mutatnak a tulajdonszerzésre.

Az elbirtoklás lényege, hogy aki egy ingatlant huzamos ideig, megszakítás nélkül és sajátjaként használ, az idővel megszerezheti annak tulajdonjogát – írta a Hóvége.

Ingatlanok esetében a kulcs a 15 év, ami alatt a birtokosnak úgy kell viselkednie, mint egy valódi tulajdonosnak: gondozza a kertet, karbantartja az épületet és fizeti a közüzemi számlákat.

Fontos feltétel, hogy az illető nem lehet bérlő vagy szívességi használó, mert azzal elismeri, hogy a terület valaki másé.

A 15 évnek megszakítás nélkül kell eltelnie. Ha ez idő alatt a papíron szereplő tulajdonos akár csak egyszer is megjelenik és jelzi az igényét a telekre, például rövid időre használatba veszi, az egész folyamat újraindul. A birtokláshoz nem lehet bűncselekménnyel, például erőszakos lakásfoglalással jutni.

Önmagában a tulajdonos személyének változása nem szakítja meg az időt, az csak akkor indul újra, ha az új tulajdonos fellép és gyakorolja a jogait.

Kivételt jelenthet, ha időközben a tulajdonos személye megváltozik, de az új tulajdonos sem foglalkozik a telekkel; ilyenkor a birtoklási idő bizonyos esetekben folytatódhat.

Amikor az elbirtokló hivatalossá tenné a tulajdonjogát, neki kell bizonyítania az elmúlt másfél évtized történéseit. Ehhez szükség lehet régi fotókra, közüzemi számlákra, a szomszédok tanúvallomására vagy bármilyen dokumentumra, ami a folyamatos, sajátkénti használatot igazolja.

Ha a bejegyzett tulajdonos elismeri az elbirtoklást, az ügyintézés egyszerűbb.

Ha viszont vita alakul ki, vagy a tulajdonos kiléte ismeretlen, bírósági eljárásra van szükség.

A jogerős ítélet alapján a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost.

Termőföldek esetében szigorúbb szabályok érvényesek. Ilyen területet cég vagy egyesület nem szerezhet meg elbirtoklással, csak magyar vagy uniós állampolgár jöhet szóba. Aki nem minősül földművesnek, legfeljebb 1 hektárnyi területet birtokolhat el. Az eljáráshoz a Kormányhivatal jóváhagyása is szükséges.

Létezik egy rövidebb út is, az úgynevezett jogcímes elbirtoklás.

Ha van egy régi, de formailag nem megfelelő adásvételi szerződés, ami igazolja, hogy valaki már kifizette a területet, akkor akár 5 év után is megszerezheti a tulajdonjogot.

Ez a helyzet leginkább olyan osztatlan közös tulajdonoknál jellemző, ahol valaki csak a terület egy részét használja évtizedek óta.

Ez a jogi lehetőség megoldást kínálhat azokra a bonyolult tulajdoni helyzetekre, amelyek felmerültek például a Rákosrendező körüli ügyekben, vagy amelyeket az Otthon Start program szabályozása is érintett.

Az elbirtoklás tehát egy létező jogi lehetőség, de a konkrét lépések megtétele előtt érdemes ügyvéddel konzultálni, különösen termőföld vagy osztatlan közös tulajdon esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Ellepték a tetvek a bodzát? Négy filléres házi szerrel megmentheted a növényt
A leveleken megjelenő ragacsos mézharmat, a torzuló hajtások és a hangyák jelenléte a bodzán a levéltetű-fertőzés első jelei. Lépésről lépésre bemutatunk négy azonnali, vegyszermentes megoldást, amit már az első tüneteknél bevethetsz.


Ragacsos, pöndörödő levelek lepték el a bodzát? Nem kell pánikba esni, és a drága vegyszereket sem kell azonnal elővenni.

Négy, filléres otthoni megoldással már ma megállítható a levéltetvek inváziója, amelyek pár nap alatt komoly fertőzést okozhatnak.

A legbiztosabb jelek, amikre figyelni kell, a leveleken megjelenő ragacsos bevonat, az úgynevezett mézharmat, a torzuló, összepöndörödő levelek, valamint a hangyák megjelenése.

Emellett persze a hajtásokon feltűnő apró zöld, fekete vagy sárgás rovarok is árulkodóak.

Ha bármelyik jelet észleljük, azonnal cselekedni kell. A legismertebb módszer a szappanos vizes permet: egy kevés mosogatószert langyos vízzel összekeverve a fertőzött részekre kell permetezni. Ez feloldja a tetvek védőrétegét. Érdemes a kezelés után 1-2 órával tiszta vízzel is lemosni a növényt. Az Agrárszektor szerint a csalánból készített lé nemcsak riaszt, de erősíti is a növényt, a fokhagyma intenzív illata pedig szintén távol tartja a kártevőket.

A fertőzés legelején egy egyszerű, de erős vízsugár is csodákra képes, amivel lemoshatók a telepek a levelek fonákjáról is.

Ha a házi módszerek többszöri ismétlésre sem hoznak eredményt, és a fertőzés tovább terjed, érdemes célzott növényvédő szert használni. Ilyenkor válasszunk kíméletes, lehetőleg bio készítményt, különösen akkor, ha a bodzát fogyasztani szeretnénk, és szigorúan tartsuk be a címkén jelzett élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

A hosszú távú siker kulcsa a megelőzés.

A rendszeres metszéssel kialakított szellősebb lombkorona, a fertőzött hajtások azonnali eltávolítása, a túlzott nitrogéntrágyázás kerülése,

valamint a természetes ellenségek, például katicabogarak kertbe vonzása mind csökkentik a fertőzés esélyét. Az általános kártevők elleni védekezés alapja a folyamatos figyelem.

A védekezést érdemes már kora tavasszal elkezdeni. A téli metszés után hetente ellenőrizzük a friss hajtásokat. Áprilisban és májusban, a fertőzés csúcsidőszakában a házi permeteket érdemes többször is bevetni.

A lényeg a gyors reagálás. A korai felismerés és a filléres otthoni praktikák kombinációja megmentheti az idei virág- és terméshozamot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Így varázsolhatsz egész mezőnyi levendulát a kertedbe
A kertészeti tanács szerint a levendula elfásodott részeit soha nem szabad levágni, a növényt kizárólag a zöld hajtásoknál szabad metszeni. A levágott, virág nélküli hajtásokból dugványozással ráadásul ingyen nevelhetők új, egészséges tövek.


Sokan kidobnák az elfásodott, felkopaszodott levendulabokrot, pedig egy egyszerű trükkel nemcsak megmenthető, de egyetlen tőből akár egy egész ágyásnyi új növény is nevelhető. A legtöbb kertész ott rontja el, hogy hagyja magára a növényt, ami néhány év alatt alul fás, kopasz szárakból álló csomóvá válik, a tetején pedig csak néhány virágot hoz. A megoldás nem új palánta vásárlása, hanem a szakszerű gondozás.

A Citymagazine.si tanácsai szerint a legfontosabb aranyszabály, hogy soha nem szabad a növény barnás, fás részébe vágni, mert onnan már nem fog új hajtásokat hozni. A levágott hajtásokat pedig nem kell a komposztra dobni, ezekből lehetnek az új palánták.

A metszést mindig a zöld, puha részen kell elvégezni, körülbelül 2-3 centiméterrel a fásodott rész felett.

Tavasszal, amikor a növény új hajtásokat hoz, el lehet végezni a visszavágást és a dugványozást, de a késő nyári, virágzás utáni időszak is alkalmas erre. A szaporításhoz olyan erős, virág nélküli, úgynevezett „vak hajtásokat” érdemes választani, amelyek minden energiájukat a gyökérképzésre fordítják.

A gyakorlatban egy körülbelül 10 centiméteres hajtást válasszunk. Az alsó 4-5 centiméterről óvatosan távolítsuk el a leveleket, mert ezek a földben rothadást okoznának. A tökéletes közeghez a pangó víz elkerülése érdekében virágföldet és durva homokot vagy perlitet kell összekeverni 1:1 arányban.

A szaporításhoz olyan erős, virág nélküli, úgynevezett „vak hajtásokat” érdemes választani, amelyek minden energiájukat a gyökérképzésre fordítják.

A dugvány csupasz részét nyomjuk a laza talajkeverékbe egészen az első levelekig, majd a földet nyomkodjuk le körülötte. A kiszáradás elkerülésére húzzunk a cserépre egy átlátszó műanyag zacskót vagy egy levágott palackot, amivel mini üvegházat hozunk létre. A cserepet tegyük világos, de ne tűző napos helyre, és a földjét tartsuk mérsékelten nedvesen. 3–6 hét után óvatos húzással ellenőrizhető, képződött-e gyökér.

A leggyakoribb hiba a túl mély, fás részbe vágás mellett a túlöntözés, a pangó víz ugyanis rothadást okoz.

A módszerrel a magyar kertekben is megvalósítható az a látvány, ami a tihanyi levendulaszüretek vagy a szentendrei-szigeti Varázskert hangulatát idézi, és egyetlen elöregedett bokorból is dús, virágzó állomány hozható létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
„14 fok alatt meg sem mozdul a mag” – ezen múlik, hogy lesz-e idén cukkinid
A cukkini vetését csak a talaj tartós, 14–16 Celsius-fokos felmelegedése után szabad elkezdeni. Ez a kritikus hőmérsékleti küszöb biztosítja a magok egyenletes kelését és a növények erőteljes kezdeti fejlődését.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 20.



Ha most cukkinit vetnél, ne a naptárt nézd, hanem a talajhőmérőt: 14–16 °C alatt a mag szinte meg sem mozdul – ettől függ, mikor indulhat igazán a szezon. Ez határozza meg az egész idény sikerét.

A cukkini melegigényes és fagyérzékeny zöldség, a biztonságos kezdéshez meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlik.

Magyarországon ez az időszak jellemzően április végére vagy május közepére esik, de a pontos dátumot mindig az aktuális időjárás határozza meg – írja az Agroinform.hu.

Ha megvan az ideális időpont, a talaj minősége a következő kulcstényező. A cukkini a laza szerkezetű, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag közeget kedveli. Ezt ősszel mélyásással vagy szántással, tavasszal pedig a magágy gondos elmunkálásával lehet előkészíteni.

A szervesanyag-pótlásra érett istállótrágya vagy komposzt a legjobb választás, a friss trágya ugyanis perzselheti a gyökereket. A talaj ideális pH-értéke 6,0 és 7,5 között van; a túl savanyú talajt meszezéssel, a lúgosat pedig további szerves anyaggal lehet javítani.

A jó magágy után jöhet a vetés, ami történhet közvetlenül szabadföldbe vagy palántaneveléssel is, utóbbi a hűvösebb éghajlaton adhat előnyt.

A magokat 2-3 centiméter mélyre kell helyezni, egy fészekbe 2-3 darabot, majd kelés után csak a legerősebb növényt érdemes meghagyni.

A sortávolság 80–120, a tőtávolság pedig 60–80 centiméter legyen, hogy a levegő szabadon járhasson a növények között.

A keléstől a termésig a víz az egyenletes fejlődés záloga. A cukkini vízigénye különösen a virágzás és a terméskötődés időszakában magas.

A vízhiány torz terméshez és keserű ízhez vezethet.

A legjobb, ha reggel öntözünk, lehetőleg csepegtető rendszerrel, ami közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet, és elkerüljük a pangó víz kialakulását.

A fenntartható termesztésben a vetésforgó is kulcsfontosságú: ugyanarra a területre 3-4 éven belül ne kerüljön cukkini, hogy a talajban lévő kórokozók ne szaporodjanak fel. A növénytársítás is hasznos lehet, a bab és a kukorica például jó szomszédja, míg egyes aromás növények távol tarthatják a kártevőket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: