A Rovatból

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a PDSZ és a PSZ a szerintük Alaptörvény-ellenes kormányrendelet miatt

A céljuk továbbra is a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése.


Az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az alkotmányjogi panaszukkal a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését szeretnék elérni - írják a közleményükben.

Szerintük:

"a rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését,

mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét. Ezzel túllép az Alaptörvény által biztosított különleges jogrendi hatáskörön, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogot.

Úgy vélik:

A sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

Közleményük szerint:

A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna.

Idézik az alkotmányjogi panaszbeadványt: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”

A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek….

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.”

A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.

A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását.

A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott belső utasítás az ATV-nél: törölni kell a dühös nézők kommentjeit Egri Viktor utódja miatt
A csatorna PR-munkatársa belső levélben kérte a Csatt-tal kapcsolatos posztok fokozott moderálását. Az intézkedést az újrainduló műsorral kapcsolatos nézői felháborodás indokolja.


Fokozott moderálásra és a „mocskos” kommentek azonnali törlésére kérte munkatársait az ATV a ma, február 16-án újrainduló Csatt és a péntekenként adásba kerülő Csatt.2 című műsorok kapcsán. A csatorna belső körlevélben hívta fel a figyelmet, hogy a műsorok visszatérésekor sok negatív kommentre számítanak a közösségi felületeken – írta a Media1.

Réti Dóra, a csatorna PR-munkatársa a következő üzenetet küldte a stábnak:

„Sziasztok! Kérlek, fokozottan figyeljetek a Csatthoz és a Csatt.2-höz kapcsolódó hírek, videók, posztok alatti kommentekre. Benne van a pakliban, hogy sok negatív érkezik, de a mocskot és a vállalhatatlan kommenteket töröljük mindenképp. Köszi szépen, Dóri”

A nézők kedélyeit az előző műsorvezető, Egri Viktor év eleji menesztése és annak körülményei korbácsolták fel. A helyzetet tovább élezte, hogy a napokban bejelentették Egri utódjait, ami újabb negatív kommenthullámot indított el a csatorna felületein. A Csatt című műsort Kóczián Péter veszi át, aki korábban az Echo TV-nél, a HírTV-nél és a NER-közeli Indexnél is dolgozott, míg a Csatt.2 új műsorvezetője Köböl Anita lesz, akit a nézők az ATV Start és az ATV Híradó adásaiból ismerhetnek.

A műsor december óta nem volt látható a képernyőn. A sok dühös komment azért is érkezett a Németh Sándor érdekeltségi körébe tartozó csatornához, mert Egri Viktor egy interjúban arról beszélt, hogy az ATV az elbocsátásával valakinek meg akart felelni. Azt is mondta, hogy szerinte az ATV és az RTL nem független csatornák, azokat pénzzel, például állami reklámok segítségével könnyen befolyásolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kihirdették a Fidesz országos listáját – Az első öt helyen: Orbán, Semjén, Kövér, Gál, Szentkirályi
A Fidesz új listáján Kósa Lajos és Németh Szilárd is biztos helyet kapott, mivel nem indulnak egyéniben. Ezzel szemben Tuzson Bence és Nagy István miniszterek a lista hátsóbb részére kerültek.


A Fidesz országos választmánya hétfői ülését követően kihirdette a párt országos listáját.

A szavazólapon az első öt név szerepel majd, a listát pedig az előző választáshoz hasonlóan Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László vezeti. Őket Gál Kinga EP-képviselő és Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető követi a sorban – írta a Telex. Szentkirályi 2022-ben a lista 82. helyéről még nem jutott mandátumhoz, így most először ülhet be a parlamentbe.

A 6–8. helyen a Fidesz országos elnökségének tagjai, Kubatov Gábor, Kósa Lajos és Németh Szilárd találhatók. Utóbbi kettő idén nem indul egyéni választókerületben, ezzel biztos befutó helyet kaptak. Utánuk Kocsis Máté frakcióvezető, majd az Országgyűlés két alelnöke, Latorczai János és Lezsák Sándor következik. Az első húszban helyet kaptak a Fidesszel szövetséges szervezetek vezetői is: Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és Mohácsy István, a Fidelitas elnöke.

A kormánytagok közül Szijjártó Péter a 19., Lázár János a 20., Rogán Antal a 23., Gulyás Gergely pedig a 24. helyen szerepel. Újoncként került a listára Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a 25. helyen.

Ezzel szemben az egyéni választókerületben induló miniszterek nem kaptak biztos befutó helyet: Tuzson Bence a 49., Nagy István az 50., Hankó Balázs pedig az 51. a sorban. A listán felbukkan a közmédia volt híradósa, Németh Balázs (47.) és a korábbi megafonos Ibolya Csenge (65.) is, mindketten a Fidesz-frakció szóvivői. Szintén újoncnak számít Nagy János (64.), a miniszterelnök személyi titkára és Máthé Zsuzsa (84.) újságíró.

A leginkább csalódott Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya lehet, aki 2022-ben még a 4. helyen szerepelt, most viszont csak az 53. helyet kapta meg. Meglepően hátul, a 61. helyen szerepel Halász János korábbi kulturális államtitkár is. Több, idén egyéniben már nem induló képviselő, köztük Tiba István (55.), Tasó László (56.), Kontrát Károly (57.), Kállai Mária (59.) és Pósán László (62.) is abban bízhat, hogy listáról bejut a parlamentbe.

A párt 2018-ban 42, 2022-ben pedig 48 listás mandátumot szerzett.

Az országgyűlési választás időpontja április 12.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A hatalom is érzi, hogy ez a hajó elmenni látszik” – Magyar Péter Mezőkövesden indította el kampánykörútját
A Tisza Párt elnöke 55 nappal a választások előtt Mezőkövesden kezdte meg utolsó országjárását. Beszédében Tállai Andrást és Orbán Viktort is bírálta, és egy új rendszerváltás szükségességéről beszélt.


„A hatalom is érzi, hogy ez a hajó elmenni látszik”

– ezzel a mondattal indította a Tisza Párt a „Legfontosabb országjárás” elnevezésű kampánykörútját Mezőkövesden, 55 nappal a választások előtt. Magyar Péter a hétfő esti eseményen bejelentette azt is, hogy március 2-án találkozik a legfőbb ügyésszel, akit a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekről fog kérdezni – írta a Telex.

„Hogy lehet, hogy egyszerű tolvajt őrizetbe vesznek – helyesen –, de mikor a világ legnagyobb bankrablása történik Magyarországon, akkor egy embert se vesznek őrizetbe?”

– tette fel a kérdést Magyar, utalva arra, mit tervez mondani a legfőbb ügyésznek. A Tisza elnöke a helyi fideszes képviselőt, Tállai Andrást is megszólította, akinek előbb jobbulást kívánt egy korábbi balesete miatt, majd számonkérte. „Hányszor vendégeskedtek itt, milyen közös bizniszek voltak, miért gondolják, hogy el lehet lopni az emberek pénzét a Nemzeti Bankból vagy a mezőkövesdi költségvetésből?” – kérdezte. Hozzátette:

„Tállai elvtárs, miért hagyták magukra a gyereket? Miért csökkent Miskolc lakossága 200 ezer 150 ezer alá? Miért hagyta ezt a megyét magára?”

Magyar Péter a győzelmi esélyeikről is beszélt. „Ezt a választást a Tisza megnyeri, nem kicsit, hanem nagyon” – jelentette ki, majd mozgósításra szólított fel. „De ne féljetek, semmi nem tart örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké.” Üzenete szerint a hatalom veszélyben érzi magát, és ilyenkor „bármire képes, ilyenkor még a bármi duplájára is”. A Tisza elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy beszéljenek minél több emberrel. „55 nap múlva vegyük vissza hazánkat!” – mondta.

A rendezvényen a párt helyi jelöltje, Csézy Erzsébet énekesnő is felszólalt. „Egy mezőkövesdi matyó lány vagyok, aki meg szeretné őrizni a hagyományokat. Szeretnék visszaadni ennek a régiónak, szolgálatra jelentkezem, a választókerület minden emberét képviselni fogom” – mutatkozott be.

„Aki nagyon fél, az legalább a családjában mondja el az időseknek, hogy senki nem akar háborút, mindenki békét akar”

– fogalmazott.

Magyar a rendszerváltás hiányosságairól is beszélt, példaként említve a meg nem nyitott ügynökaktákat. Szerinte az uniós csatlakozás sem hozta el a remélt fellendülést, miközben más országok nagyobbat léptek előre.

„Ennek a hatalomnak 16 éve volt. Orbán Viktor 20 évet volt miniszterelnök. Ennek az embernek minden esélye megvolt arra, hogy a magyar történelem piros betűs lapjaira kerüljön, de nem úgy élt vele, ahogy kellett volna.”

A Tisza elnöke megismételte korábbi ígéretét, hogy kormányra kerülésük esetén felfüggesztik a közmédia adását, amíg egy „méltó köztelevíziót” nem hoznak létre.

VIDEÓ: Mezőkövesd


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János baltával esne neki a multiknak a 400 forintos tej és káposzta miatt
A miniszter egy battonyai fórumon vázolta fel a magyar agrárium és a kiskereskedelem átalakításának tervét. Azt ígérte, hogy a 2026-os választások után kiszorítaná a külföldi láncokat.


„Ezt baltával kell szétoperálni” – ezzel a hasonlattal írta le Lázár János, hogyan nyúlna hozzá a magyar kiskereskedelemhez a választások után. Az építési és közlekedési miniszter egy battonyai lakossági fórumon jelentette ki, hogy

azt tervezi, 2026 és 2030 között „kiforgatja a vidéki agrárvilágot a négy sarkából”.

Az elmúlt hetek hangos, néha botrányos Lázárinfói után a battonyai sportcsarnokban nyugodt hangulat fogadta a minisztert, akit kolbásszal vártak – írja a Telex. Lázár a kolbászt trófeaként a magasba is emelte, és azt mondta: „Nincs ennél jobb nyugtató”.

Szerinte a magyar föld sokkal több embert el tudna látni, a multik miatt azonban az emberek nem magyar tejet isznak és nem magyar húst esznek. A fő kérdésnek azt nevezte, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos a boltban, vagy a 60 forintos káposztából szintén 400 forintos. „Ezt kell megpiszkálni” – mondta, majd hozzátette, meg kell nézni, a termelő és a bolt között kinél marad a pénz. A megoldást a magyar termelők helyzetbe hozásában látja.

„Csak le kell tolni, el kell nyomni, odébb kell tolni a külföldieket, hogy a magyarok is odaférjenek, egyébként nem fog működni.”

Lázár Jánosnak nem új terve a külföldi tulajdonú láncok kiszorítása, de a jelenlegi kormányzati ciklusban ez nem valósult meg. A kormánynak voltak már korábban is a kiskereskedelmet érintő, vitatott lépései, mint a vasárnapi boltzár bevezetése majd eltörlése, vagy a plázastop. A mostani tervek azonban komoly uniós jogi akadályokba ütközhetnek: az Európai Bizottság korábban már vizsgálta a kiskereskedelmi különadót diszkrimináció miatt, februárban pedig az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka mondta ki, hogy a „kötelező akciózás” magyar szabályozása uniós jogba ütközhet. Az ágazati szereplők és ellenzéki pártok is rendszeresen bírálják az állami beavatkozásokat, szerintük azok piaci torzulásokhoz és áruhiányhoz vezethetnek.

A fórumon egy kérdésre Lázár Pintér Sándor belügyminiszter visszavonulásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy mikor megy nyugdíjba Pintér, annyit mondott: „Most. 2026-ban.” Később méltatta a belügyminisztert, akinek szerinte óriási szerepe van abban, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Azt is mondta, Pintérnek a 2022-es ciklust „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”, és hozzátette: „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”.

Egy másik kérdező Orbán Viktor több mint hatmilliós fizetését és a megtakarítás hiányát firtatta.

Lázár szerint a miniszterelnöknek a világpolitikai szerepléssel komoly költségei vannak, különösen öt gyerekkel és sok unokával.

A helyzetet úgy összegezte: „Lázár és Orbán együtt a legjobb”, utalva arra, hogy neki van megtakarítása, a miniszterelnöknek pedig nincs.

Magyar Péter neve is előkerült egy bekiabálás után. Lázár erre azt mondta, korábban ő fizette Magyar Pétert. „Azoknál a vállalatoknál dolgozott, ami hozzám tartozott, a közút, satöbbi, satöbbi.

A felesége eljött hozzám, azt mondta, hogy az ő férjének minimum 3 milliót kell keresnie. Van, aki így élt és így boldogult. Hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután a minisztertársam volt, és miután a kollégám volt, mit mondhattam volna mást?”

– kérdezte, majd hozzátette, hogy „mindig tanul az ember”.

A kampányról szólva Lázár úgy fogalmazott, a meccs még nincs lejátszva, és ami eddig történt, az „csak gyenge előjátéknak fogható fel”. Szerinte az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste. „Az ellenfél óriási hangorkánnal jön, az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste” – mondta. A fórum végén megígérte a battonyaiaknak, hogy a nyugodt légkörért cserébe megépül az általuk kért út.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk