KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A nap, amikor összehozzák a sérült gyermekek szüleit az orvosokkal és a fejlesztőkkel

Magyarországon évente 200 baba születik CP-vel. Ez az állapot nem gyógyítható, de kezelésekkel a gyermekek fejleszthetők. A III. CP Nap február 11-én lesz a Symbolban.


Különleges, egyedülálló rendezvény lesz február 11-én szombaton a Symbolban. A III. CP Napon szülők, orvosok és terapeuták találkoznak és ismerkednek meg a a legújabb orvosi fejlesztésekkel.

Magyarországon évente 200 baba születik CP-vel. Ez magas szám. Az idegrendszeri, mozgássérüléssel járó állapot nem gyógyítható, de kezelésekkel a gyermekek fejleszthetők. Ezért fontos, hogy minél többen eljöjjetek a CP-napra.

cp1

A CP gyűjtőfogalom, olyan, az esetek többségében mozgássérülést jelent, amelynek okozója általában valamilyen csecsemő- vagy magzatkori idegrendszeri sérülés – oxigénhiány, agyvérzés, infarktus, gyulladás, mechanikus sérülés, genetikai okok és számos egyéb tényező állhat a hátterében. A CP-s gyerekek, majd később felnőttek állapota a kiváltó októl, a sérülés súlyosságától, a beavatkozásoktól, fejlesztésektől függően igen sokféle lehet, a súlyos mozgássérüléstől az enyhéig, társulhatnak hozzá egyéb fogyatékok is.

A cerebrális parézis egy állapot, ezért nem gyógyítható, de jelentősen javítható, tünetei enyhíthetők, elsősorban terápiákkal, műtéti eljárásokkal.

Mivel a népesség viszonylag nagy százalékát érinti, világszerte jelentős kutatások, fejlesztések zajlanak ennek érdekében, s ezek eredményeit apránként ismerik meg más országokban az érintettek. Magyarország ehhez a harchoz a terápiák frontján járult hozzá jelentősen:

a Pető-módszer és a Dévény manuálterápia például a CP-s gyerekek segítésére jött létre.

A III. CP Nap célja egyrészt az, hogy a szülők találkozhasanak orvosokkal, gyógytornászokkal, segédeszköz-készítőkkkel. Másrészt az, hogy mindannyian megismerkedjenek a legújabb, itthon még nem vagy alig elterjedt fejlesztésekkel. Így a résztvevők megtudhatják, milyen kutatások zajlanak Szerbiában és Lengyelországban a CP-s páciensek őssejtkezelése területén, mi az a mélyagyi stimuláció, amit már sok országban sikerrel alkalmaznak CP-s gyerekeken, és milyen új ortopédiai műtéti eljárások léteznek. A Budapesti Műszaki Egyetem szakértője arról fog beszélni, milyen számítástechnikai eszközök segíthetik a CP-s gyerekek fejlesztését.

program
A szervezők

Az egyik szervező a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület

2011-ben CP-ben érintett szülők hozták létre. Ez az egyetlen olyan civil szervezet az országban, amely a központi idegrendszeri sérült gyermekeket és családjaikat támogatja.

Adományt gyűjtenek rászoruló családoknak, támogatják gyermekek külföldi kezelését. Azon dolgoznak, hogy az országban megfelelő ellátórendszer alakuljon ki, a családok, gyermekek akadálymentesen élhessenek.

Mit értek el eddig? Többek között:

1. Körülbelül ezer családnak tudtak eddig informálisan és ötnek adománygyűjtéssel is segítséget adni.

2. A központi idegrendszeri sérülteket érintő, máshol nem hallható témákban szerveznek előadásokat, szülőklubokat.

3. Összefogásukkal az OEP kb. 200 000 000 Ft értékben támogatott gyermekeket egy amerikai műtétre.

4. Elérték, hogy egy műtéti eljárás rekordidő, 10 hónap alatt bejöjjön Magyarországra.

5. Képviselik a sérült gyermekek szüleit, akcióikkal egyre többen ismerik meg a sérült gyermekek, és őket nevelő családok helyzete.

6. Tevékenységükkel egyre többen ismerik fel, hogy közös összefogással a civilek is változást tudnak elérni.

7. Közreműködésükkel jött létre az első RehabCritical Mass.

8. Megszervezték az I-II. CP-s Napokat, mely szülőknek és szakembereknek tartott előadásokat a központi idegrendszeri sérülést érintő kérdésekben.

A másik szervező a Sára Mosolya Alapítvány: küldetésüknek tartják a halmozottan sérült gyermekek elfogadtatását tágabb értelemben vett környezetükkel, ezért kulturális és egyéb programokat szerveznek.

Nyáron közös vitorlázást szerveztek, nemrégiben pedig a Gurulj a Jégre - Élménynapon jégkorongozó sportolók és kerekesszékes gyermekek száguldottak közösen a jégen.

Az első tünetek súlyosabb esetekben a hozzáértő és tapasztalt szakember számára már újszülött korban felismerhetők, ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a gyanújelekre, és ha szükséges, minden kisbaba átessen szűrésen. Az enyhébb formák tünetei is 6 hónapos kor körül szembetűnőek lehetnek, de sajnos előfordul, hogy a gyermeket szakember nem látja időben, így csak 1-3 éves kor körül ismerik fel a betegséget. Annak ellenére, hogy a CP elsősorban mozgásbeli fogyatékosságot jelent, gyakran más funkciók is károsodhatnak. Az érző funkciók károsodása szinte minden esetben kísérik a motoros zavarokat, de szubjektív voltuk miatt nehezebben felismerhetőek, különösen fiatal korban. Sérülhet továbbá az érzékszervek működése – hallás, látás (10-20%-ban) – és az értelmi (20-30%) és érzelmi működések is. A beidegzési zavar miatt a végtagok izomzata és az ízületek a fejlődés kapcsán változhatnak, kóros ízületi beszűkülések, kontraktúrák alakulhatnak ki. Továbbá az epilepszia gyakorisága is magas ezeknél a gyerekeknél, kb. 30%.

A cerebral paresis egy állapot, épp ezért orvosi értelemben nem lehet/érdemes gyógyulásról beszélni. Bár az agyi károsodás végleges, az agyra jellemző tanulékonyság, az agy formálhatósága, plaszticitása lehetőséget ad arra, hogy (korai) beavatkozással, fejlesztéssel a sérült funkciók javuljanak, az idegrendszer épen maradt részei átvegyék a sérült részek működését, illetve ha a sérült működések nem helyreállíthatóak, más, kompenzációs stratégiák kialakításával segíteni lehet a cp-s emberek életét, ezáltal esélyük nyílik az önálló teljes életre.

Fontos a korai felismerés, és a lehető legkorábbi beavatkozás, továbbá a károsodott működések felmérése, ezek súlyosságának megállapítása. Mindezek után kezdődhet meg a korai fejlesztés, a működések helyreállítása, a kompenzációs stratégiák kialakítása, vagyis a sérült gyermek habilitációja, rehabilitációja, a szakmai csapat, azaz a szakemberek bevonásával.

A korai fejlesztés összetett orvosi, pedagógiai, pszichológiai és szociális tevékenység, melynek orvosi és pedagógiai megoldása ma sokszor egymástól függetlenül és nem kellőképpen összeszervezve történik. Egyes korai mozgáshabilitációs, -rehabilitációs módszerek orvosi felügyelete hiányos, és nem a legmegfelelőbb az egészségügyi integráltságuk sem. Számos olyan módszer van, melynek igénybevétele a beteg gyermek családjának a pénztárcájától függ, nem a gyermek szükségletétől. Ezért nagyon fontos lenne egy habilitációs és rehabilitációs protokoll a cerebralparésises emberek számára. A korai szűréstől/felismeréstől a korai fejlesztésen keresztül, egész életüket végigkísérő támogatórendszer, amely lehetővé tenné az egyénre szabott, komplex terápiát/fejlesztést/állapot megóvást, és a lehető legteljesebb életet.

Mint minden gyermeknél, a CP-s gyermekek életében is kulcsfontosságú a támogató család, a szülők hozzáállása a gyermek neveléséhez. Ezért kiemelten fontos, hogy az érintett családok akadálymentesen élhessenek. Ehhez adott esetben mentális és anyagi támogatásra is szükségük lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk