prcikk: „A mai napig úgy megörül nekem, mikor találkozunk, hogy örömében bepisil” – mentett kutyákat készítenek fel a társas életre a gazdájukkal | szmo.hu
KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„A mai napig úgy megörül nekem, mikor találkozunk, hogy örömében bepisil” – mentett kutyákat készítenek fel a társas életre a gazdájukkal

A trénerek a Láthatatlan Póráz Módszer szemléletében, kényszerítés-, bántalmazás- és büntetésmentes oktatás révén készítik fel a kutyusokat. A Noé Állatotthonnál kezdődött minden, a programban eddig 46 kutya vett részt a Veled Megyek Programban.


Vásári Melinda LPM&P Mestertréner, a Veled Megyek Program alapítója és koordinátora, a Zengő-Bongó Kutyatréning alapítója. Először csak egy ötletelésnek indult, hogy miképp lehetne segíteni trénerként a mentett kutyák örökbefogadásánál. Aztán másfél év alatt odáig jutottak, hogy országszerte 8 menhelyen dolgozik 12 trénerük.

– Mi a Veled Megyek Program?

A Veled Megyek Program önkéntes trénerek összefogása az örökbefogadás támogatásáért. Az a hivatásunk, hogy a Láthatatlan Póráz Módszer szemléletében, kényszerítés-, bántalmazás- és büntetésmentes oktatás révén előkészítsük a kutyusokat a gazdis, családi életre, szakemberként támogassuk az örökbefogadás folyamatát és a kutya új otthonba való beilleszkedését, ezáltal pedig elősegítsük azt, hogy a kutya örökre az új gazdájával maradhasson.

– Hogy kapcsolódik a Noé Állatotthonhoz?

– 2022 őszén a Láthatatlan Póráz Módszer & Program Tanácsadó Képzése keretében a Noé Állatotthon Alapítvány 17. kerületi telephelyén jártunk, hogy megismerkedjünk az örökbefogadás menetével és egy menhely működésével annak érdekében, hogy trénerként tudjuk támogatni az örökbefogadás folyamatát is. Ez az alkalom úgy ért véget, hogy arról ötleteltünk, hogyan tudnánk segíteni ezen a rengeteg kutyán trénerként, vagy még inkább trénercsapatként – így vette kezdetét a Veled Megyek Program másfél éve.

Azóta már a Noéban az 5. osztállyal dolgozunk, továbbá országszerte 8 menhelyen dolgozik 12 trénerünk: Ócsán (Szent Ferenc Állatotthon), Gödöllőn (Gödöllői Árva Lelkek), Szentendrén (Szentendrei Árvácska), Szegeden (Beagle Fajtamentés), Győrben (Győri Gyepmesteri Telep, Kutymorgók), Miskolcon (Miskolci Állatsegítő Alapítvány – MÁSA). A programban eddig 46 kutya vett részt, közülük pedig 13 kutyust fogadtak örökbe.

– Miért lehet szüksége egy mentett kutyának is tréningre?

– Az alapelgondolás és remény az volt, hogy hátha könnyebben visznek haza az emberek olyan kutyust a menhelyről, akiről tudják, hogy már „tanult”, vagyis képes kapcsolódni az emberhez, szépen sétál és ismeri az alap együttműködési feladatokat.

Az elmúlt másfél évben ez a kép sokkal árnyaltabbá, több rétegűvé vált. Egyfelől látjuk, hogy maguknak a kutyáknak is hatalmas segítség a tréning, amelynek révén magabiztosabbá, önállóbbá válnak – oldjuk az esetleges félelmeiket, segítünk nekik a szocializációjukban és abban, hogy bátran fedezzék fel a világot.

És persze, hogy egyáltalán kijuthatnak a kenneljükből, pórázon sétálhatnak, szaladgálhatnak, játszhatnak egymással kontrollált, biztonságos, támogató közegben. Másfelől láthatóvá tesszük őket a felületeinken, felkerülnek a honlapunkra fotókkal és a velük dolgozó tréner által írt bemutatással, emellett a Facebook-oldalunkon folyamatosan posztolunk róluk és a tréningfolyamatainkról, mostantól pedig már az Instagram-oldalunkon is követhetik őket az érdeklődők. Harmadrészt, és talán ez volna a legfontosabb, ha lesz gazdijelöltjük, végigkísérjük a megismerkedésüket, hazaérkezésüket és a beilleszkedésüket is az új otthonukba és környezetükbe – persze csak akkor, ha ezt az új gazdi is szeretné.

– Mi a menete? Mentett kutyát szeretnék, és tréninget is.

– A legszerencsésebb esetben a gazdijelölt már a kutya kiválasztása előtt megkeres bennünket, átbeszéljük az örökbefogadás folyamatát, és hogy miként nézne ki a közös életük, hogyan lehet a legideálisabban, személyre szabottan megtervezni, és hogy ez alapján milyen természetű, temperamentumú kutyus illene a leginkább a gazdihoz. Ez alapján már tudunk segíteni a kutyus kiválasztásában, hisz azokat, akikkel dolgozunk, már jól ismerjük.

Ezt követően trénerként tudjuk kísérni a megismerkedés folyamatát, majd a hazaérkezést és a beilleszkedést az új otthonba. Ez nagyon fontos, hiszen sok kutyus már kölyökként bekerül a menhelyre, így még sosem láttak például lakásbelsőt, kanapét, burkolatot és hasonlók.

A legideálisabb, ha ilyenkor a gazdi igénybe veszi az alapprogram tréningünket, amely amellett hogy közös nyelvet, megoldókulcsokat ad kutyának, gazdinak egyaránt, gyönyörűen építi a kapcsolatot és a bizalmat gazdi és kutya között, így segíti a kötődés kialakulását. Ennek érdekében kedvezményt biztosítunk a programban résztvevő kutyusoknak a tréning díjából. A tréninget természetesen személyre is szabjuk, a tréningfolyamattal párhuzamosan dolgozunk a speciális kihívásokon is.

– Vannak extrém esetek?

– Azért is tartjuk kiemelten fontosnak az örökbefogadás utáni tréninget, mert azt tapasztaljuk, hogy sok kutyát visszavisznek, miután örökbe fogadtak. Ez talán a legtragikusabb eset, mert ilyenkor nemcsak további traumát okoznak a kutyának, hanem elveszik egy esélyét. Több olyan kutyus van, akit elvittek cuki kisbaba kölyökként, majd visszahoztak 3–6 hónap (ilyen például Ludmilla vagy Furfang esete) vagy akár 2 év (!) múlva – az ilyen kutyusok egy hatalmas esélytől esnek el, hisz már nem kölykök, sőt legtöbbször éppen kamaszok. Így amellett, hogy feleslegesen sérülnek, még kevesebb is lett az esélyük arra, hogy családi otthonban éljék le az életüket és ne a menhelyen egy kennelben. Hasonlóan durva eset Earlyé például, akit hazavittek 3 évesen, majd visszahoztak 6 év után 9 évesen… Éppen ezért őt is azonnal bevettük a programunkba.

Nagyon hálás vagyok, hogy lehetett abban részem, hogy az egyik „veledmegyekes” kutyusomat, Mák/Lunát hazavitték, és bevontak az örökbefogadás folyamatába, annyira, hogy a gazdi eljött velünk egy tréningre, majd ott voltam, amikor hazavitték, és már mentem is másnap reggel tréningezni hozzá. Csodálatos volt látni, ahogyan a kutyus feloldódott, kinyílt, kiteljesedett az új életében, az új családja körében.

Ezzel a kutyussal az alaptréningen túl párhuzamosan a cicákhoz, autóhoz szoktatáson is dolgoznunk kellett. A menhelyen még onnan indultunk, hogy először a kennelből sem tudtunk kimenni sétálni, mert annyira félt, mára már a kutyus jóban van a cicákkal, sőt nemhogy autóban utazik, hanem vitorlázik is! Az pedig az én személyes boldogságom, hogy a mai napig úgy megörül nekem, mikor találkozunk, hogy örömében bepisil. Számomra ezek a nagy történetek, abban bízunk, hogy egyre több ilyen történetünk lesz, és egyre több kutyus kerül felelős gazdihoz, akivel aztán felszabadultan élhetik boldog, közös életüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Csodával határos módon 12 nap után megtalálták a kutyájukat, Pipának egy autóbaleset után veszett nyoma
A 11 éves kutya egy autóbaleset után menekült el, végül halőrök találtak rá a váci Kompkötő-szigeten. Kimerülten, de sértetlenül került haza a gazdáihoz.


Tizenkét nap után, egy dunai szigeten találtak rá Pipára, az eltűnt kutyára a rendőrök. Február végén veszett nyoma az állatnak, miután gazdái autóbalesetet szenvedtek.

A 11 éves kutya kálváriája akkor kezdődött, amikor gazdái autóbalesetet szenvedtek a 12-es úton februárban. Az ütközés erejétől kinyílt a csomagtartó és az állat szállítóboxa is, a sokkos Pipa pedig az erdőbe rohant. Hiába futottak utána, a sötétedésig tartó kutatás sem hozott eredményt.

A gazdák azt mondták, hogy mindent bevetettek, hogy megtalálják kedvencüket. A keresésbe az egész Dunakanyar bekapcsolódott. „Kutyával, drónnal, mindenféle módszerrel kerestük; plakátoltunk, Facebookon élőztem, szórólapoztunk, és az egész Dunakanyar tudta a történetet. Tényleg akárhová mentünk, szájról szájra terjedt ez a sztori. Nagyon sok barátunk, ismerős és ismeretlen segített; elképesztő volt az összefogás” – mesélte Tóth-Czudar Orsolya, a kutya gazdája.

A napokig tartó reménytelen keresés után végül múlt héten érkezett a várva várt hívás: halőrök jelezték, hogy látták a kutyát a váci Kompkötő-szigeten – számolt be róla az RTL Híradó. Orsolya hiába volt lázas, férjével azonnal a helyszínre sietett. Ott szembesültek a drámai helyzettel: a kutya a szigeten volt, és megpróbált volna átúszni hozzájuk.

„Örömében folyton oda akart jönni hozzánk, be is akart menni a vízbe, hogy átússzon. De láttuk, hogy a sodrás nagyon veszélyes, ezért folyamatosan arra kértük: üljön, maradjon, feküdjön. Így három órán keresztül távol tartottuk a víztől”

– idézte fel a feszült órákat a gazdája.

Mivel a sodrás miatt nem tudtak átjutni a szigetre, a rendőrök segítségét kérték. A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságának két járőre sietett a helyszínre. „A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság két járőre átvitte a kutya gazdáját a szigetre, és a sűrű bozótoson átvágva végül megtalálták az állatot” – mesélt a mentőakcióról Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A 12 napnyi csatangolástól Pipa teljesen kimerült és sokat fogyott, de végre épségben hazakerülhetett. Gazdái szerint azóta már jobban van, és kedvenc kanapéján hortyogva piheni ki a megpróbáltatásokat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Tragédia után a csoda: milliókkal mentik meg a Dawson és a haverok sztárjának árván maradt gyermekeit
A családnak ugyanis a színész hosszan tartó betegsége miatt elfogyott a pénze. Az Egyesült Államokban gigantikus összegeket emészt fel az egészségügyi ellátás.


Példátlan összefogás mozdította meg a rajongókat és a sztárvilágot James Van Der Beek halála után.

Napok alatt milliók gyűltek össze az özvegy és a hat árva gyermek megsegítésére.

A Dawson és a haverok főszereplője február 11-én, 48 évesen hunyt el. A család támogatására indított közösségi gyűjtés pedig már az első 24 órában 1,3 millió dollárt hozott, mostanra pedig 2,75 millió felett jár.

A színész özvegye, Kimberly Van Der Beek szűkszavúan, de méltósággal közölte a tragédia hírét. „Békében hunyt el” – írta, hozzátéve, hogy férje „bátorsággal, hittel és méltósággal nézett szembe utolsó napjaival.”

A gyűjtés leírása kendőzetlen őszinteséggel tárja fel a drámai helyzetet: „James orvosi ellátásának és a rákkal vívott elhúzódó harcának költségei miatt a család kifogyott a pénzből"

- írják.

„Keményen dolgoznak, hogy otthonukban maradhassanak, és hogy a gyerekek folytathassák tanulmányaikat.”

 

Az özvegy egy külön bejegyzésben köszönte meg a segítséget: „A barátaim hozták létre ezt a linket, hogy támogassanak engem és a gyerekeimet ebben az időben… Hálával és összetört szívvel.”

A színésznél 2023 augusztusában diagnosztizáltak vastagbélrákot, de erről csak 2024 novemberében beszélt a nyilvánosságnak.

James Van Der Beek 2025 decemberében úgy próbált pénzhez jutni a kezelésekhez, hogy a pályafutása emléktárgyait bocsátotta árverésre.

A gyűjtés kapcsán vita alakult ki a közösségi médiában, miután kiderült, hogy a család alig 33 nappal a színész halála előtt, január 9-én megvásárolta a korábban bérelt, 36 hektáros texasi birtokát.

Az adományozók között olyan hírességek is feltűntek, mint Steven Spielberg és felesége, Kate Capshaw, ők 25 ezer dollárt adományoztak. A szervezők köszönetnyilvánításukban azt írták, a támogatás „fény gyújtott a mély gyász idején”.

Via People


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk