Zuhanórepülésben a magyar építőipar novemberben, egészen durva a visszaesés
Tavaly novemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél - jelentett hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.
A megkötött új szerződések volumene 60,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 186 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés oka közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés volt.
Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 21,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 15,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 25,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A múlt év első tizenegy hónapjában az építőipari termelés volumene 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - írta a KSH.
(via MTI)
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél - jelentett hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.
A megkötött új szerződések volumene 60,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 186 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés oka közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Győrig másodperc pontossággal vitte a vonat az utasokat Münchenből, aztán jött a mávos valóság
Menetrend szerint éjfélkor ért volna Budapestre a Telex olvasójának vonata, végül egy hosszú kálvária után csak hajnali fél négy körül sikerült befutnia a potlóbusznak.
Egészen jól indult a Telex olvasójának utazása Münchenből Budapestre, aztán bekopogott a mávos valóság és szokásos kálváriába torkollt az út. A lap olvasója szombaton 17:29-kor szállt fel Münchenben a Budapest felé tartó vonatra, aminek menetrend szerint éjfélkor érkezett volna meg.
A vonat másodperc pontossággal haladt, késés nélkül érkezett meg Győrbe. Almásfüzitőnél aztán egyszer csak megállt, majd 20 perc elteltével bemondták, hogy elromlott a biztosítóberendezés. A kalauz aztán másfél óra múlva közölte az utasokkal, hogy visszamennek Komáromba.
Már itt hatalmas késésben voltak, hiszen a vonat menetrend szerint ugye éjfélkor érkezett volna Budapestre, ehelyett éjjel fél kettőkor értek vissza Komáromba.
Itt eredetileg két busz várt volna az utasokra: az egyik közvetlenül Budapestre, a másik pedig Tatabányán át Budapestre közlekedett. Volna. De a Telex olvasója szerint az állomáson eleve csak egy busz várakozott, ami már megtelt a gyorsabban haladó utasokkal, mire a nagyobb bőröndökkel, csomagokkal, gyerekekkel a többiek egyáltalán eljutottak volna odáig.
De azok sem örülhettek sokáig, akik felszálltak arra az egy buszra: tíz perc várakozás után ugyanis őket is leszállították, és bejelentettek hogy további tíz perc múlva jön majd két csuklós busz. A tíz percből végül fél óra lett, az utasok addig a hűvös időben álltak kint a szemerkélő esőben.
Végül csak megérkeztek azok a csuklós buszok, amire már mindenki felfért a csomagjaival együtt. Leülni viszont már nem mindenki tudott, így utaztak 70 percet.
A menetrend szerinti éjféli érkezésből így aztán hajnali fél négy lett, mire Kelenföldre értek.
Egészen jól indult a Telex olvasójának utazása Münchenből Budapestre, aztán bekopogott a mávos valóság és szokásos kálváriába torkollt az út. A lap olvasója szombaton 17:29-kor szállt fel Münchenben a Budapest felé tartó vonatra, aminek menetrend szerint éjfélkor érkezett volna meg.
A vonat másodperc pontossággal haladt, késés nélkül érkezett meg Győrbe. Almásfüzitőnél aztán egyszer csak megállt, majd 20 perc elteltével bemondták, hogy elromlott a biztosítóberendezés. A kalauz aztán másfél óra múlva közölte az utasokkal, hogy visszamennek Komáromba.
Már itt hatalmas késésben voltak, hiszen a vonat menetrend szerint ugye éjfélkor érkezett volna Budapestre, ehelyett éjjel fél kettőkor értek vissza Komáromba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Hogy fog gazdálkodni Orbán Ráhel a frissen megvett földjein? Távirányítású traktorral?
A független országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök lánya újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának 32 millió forintért, mielőtt Amerikába költöztek a családjával.
Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.
„Értik? Az aranykalászos gazdasszony királylány a választások előtt emigrál Amérikába, de előtte még vesz gyorsan egy kis erdőt...”
– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.
A képviselő szerint a mostani ügyletből is kiderül, hogy a földek felett valójában eddig is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett: Tiborcz cége művelte a területeket, sőt jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy szerint ennek „olyan zsebszerződéses bukéja van”: elvileg kölcsönt adtak a tulajdonosnak, majd amikor Ráhel aranykalászos gazdasszonyi papírt szerzett, hivatalosan is a nevére került a föld.
A posztban Hadházy egy tavalyi nyilatkozatra is emlékeztet, amelyet Tiborczék cégétől adtak ki.
„Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is”
- írták annak idején.
„De hogy fog gazdálkodni sok ezer kilométerről? Távirányítású traktorral?”
- jegyzi meg Hadházy, aki szerint Magyarországon néhány évtizedenként teljesen átrendeződnek a tulajdonviszonyok: előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, aztán a kommunisták mindenkiét, később a privatizáció során lehetett nagyot szakítani, most pedig „az új feudalizmusban Orbán családtagjai és kegyencei” jutnak felfoghatatlan vagyonhoz.
„Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így” – zárja posztját Hadházy, aki szerint valódi rendszerváltásról csak akkor lehet szó, ha a mostani vagyonszerkezet megszűnik. „Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat nemzeti nagytőkésnél.”
Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.
„Értik? Az aranykalászos gazdasszony királylány a választások előtt emigrál Amérikába, de előtte még vesz gyorsan egy kis erdőt...”
– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Betiltatnák a rendőrök ezt a rendszámot Németországban
A berlini rendőrszakszervezet szerint az AC-AB betűkombináció közízlést sértő és antidemokratikus világnézetet közvetít, ezért követelik annak betiltását. Eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést.
Németországban komoly vitát váltott ki az AC-AB betűkombinációval kiadott rendszám – írja a Vezess.hu a német Auto Bild alapján. Aachen városában eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést, ami sokak számára az All Cops Are Bastards rövidítése, vagyis magyarul azt jelenti: „Minden rendőr rohadék.”
A berlini rendőrszakszervezet szerint ez a felirat sérti a jó ízlést, antidemokratikus világnézetet közvetít, és a nyílt rendőrgyalázás kategóriájába tartozik. Ezért a szakszervezet követeli, hogy tiltsák be a kiadását.
A közlekedési törvény valóban tiltja a közízlést sértő betűkombinációk használatát, ugyanakkor az illetékes észak-rajna-vesztfáliai minisztérium egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy közbelépjen.
Herbert Reul tartományi belügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A választott szavak gyakran a büntetőjogi felelősség határán táncolnak, ami azt jelenti, hogy jogi szankciók nem lehetségesek.” Hozzátette: „A rendőrök, de a mentősök és más közalkalmazottak is újra meg újra szembesülnek erőszakkal. Szinte mindennaposak az őket érő provokációk, különösen a rendőrök esetében.”
Érdekesség, hogy az AC-DC betűkombinációval is sok jármű közlekedik a német utakon: 1953 autón látható ez a rendszám. Ezzel kapcsolatban azonban eddig senki sem emelt kifogást, hiszen leginkább a világhírű rockzenekarra asszociálnak róla.
Az ügyben végső soron a járműnyilvántartással foglalkozó szövetségi tartományi szakértői bizottság dönthet arról, hogy a betűkombináció jogsértőnek számít-e.
A Vezess.hu szerint néhány éve Magyarországon is előfordult, hogy olyan rendszámokat adtak ki, amelyek egyértelműen sértették a jogszabályokat.
Németországban komoly vitát váltott ki az AC-AB betűkombinációval kiadott rendszám – írja a Vezess.hu a német Auto Bild alapján. Aachen városában eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést, ami sokak számára az All Cops Are Bastards rövidítése, vagyis magyarul azt jelenti: „Minden rendőr rohadék.”
A berlini rendőrszakszervezet szerint ez a felirat sérti a jó ízlést, antidemokratikus világnézetet közvetít, és a nyílt rendőrgyalázás kategóriájába tartozik. Ezért a szakszervezet követeli, hogy tiltsák be a kiadását.
A közlekedési törvény valóban tiltja a közízlést sértő betűkombinációk használatát, ugyanakkor az illetékes észak-rajna-vesztfáliai minisztérium egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy közbelépjen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július végén tette közzé a Belügyminisztérium a következő, 2025/2026-os tanév rendjét.
A 2025/26-os tanév szeptember 1-jén indul és június 19-én fejeződik be. A végzősök számára rövidebb lesz a tanév: a középfokú intézményekben április 30-án, a két évfolyamos szakiskolákban május 29-én zárul. Az első félév január 23-án ér véget, az iskoláknak január 30-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat és szüleiket az eredményekről.
A tanévben három tanítási szünet is lesz. Az őszi szünet október 23. és november 2. között tart, a téli december 20. és január 4. között, a tavaszi pedig április 2–12. között.
Az őszi érettségik 2025. október 10-én kezdődnek, és október 27-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6–10. között, a középszintűeket pedig november 17–21. között rendezik meg.
A központi írásbeli felvételire december 1-ig lehet jelentkezni. A vizsgát január 24-én, szombaton 10 órakor tartják, a pótló időpont február 3-án lesz. A szóbeliket 2026. március 2–19. között szervezik meg, az iskoláknak pedig március 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi jegyzéket. Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles gyerekeket 2026. április 23–24-én kell beíratni.
A tavaszi érettségi írásbeli vizsgák 2026. május 4-én kezdődnek magyar nyelv és irodalomból, és május 22-én zárulnak az olasz nyelvvel. Az emelt szintű szóbeliket június 3–10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják meg.
A gimnáziumok és szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán a tanítás május 4–8. között tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik majd.
A tanulók 2026. március 23. és május 29. között országos kompetenciaméréseken vesznek részt.
A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából, az 5. évfolyamon szövegértésből, matematikából, történelemből és digitális kultúrából, a 6–11. évfolyamon pedig szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, idegen nyelvből és célnyelvből mérik a teljesítményt.
A tanév során több témahét is várja a diákokat.
A Magyar Diáksport Napja szeptember 26-án lesz. A PÉNZ7 március 2–6., a Digitális Témahét március 23–27., a Fenntarthatósági Témahét pedig április 20–24. között zajlik.
A NETFIT-méréseket 2026. január 12. és május 6. között tartják, amelyek a tanulók fizikai állapotát és edzettségét vizsgálják. Ez minden nappali tagozatos diákra vonatkozik, kivéve az 1–4. évfolyamosokat és a felnőttoktatásban tanulókat.
Július végén tette közzé a Belügyminisztérium a következő, 2025/2026-os tanév rendjét.
A 2025/26-os tanév szeptember 1-jén indul és június 19-én fejeződik be. A végzősök számára rövidebb lesz a tanév: a középfokú intézményekben április 30-án, a két évfolyamos szakiskolákban május 29-én zárul. Az első félév január 23-án ér véget, az iskoláknak január 30-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat és szüleiket az eredményekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
