SZEMPONT
A Rovatból

„Amikor mesélés közben az jár a fejedben, odaérsz-e a boltba az akciós párizsiért, az elég szomorú”

Eddig példátlan akciót jelentettek be a XV. kerületben: jövő pénteken az összes óvoda zárva marad, közel 400 dolgozó vesz részt polgári engedetlenségben. Az egyik intézmény vezetőjével beszélgettünk.

Link másolása

A noÁr Mozgalom Facebook-oldalán jelent meg a hír néhány napja, hogy október 21-én, pénteken Budapest XV. kerületében egyetlen óvoda sem nyit ki, mivel a dolgozók kivétel nélkül polgári engedetlenségben vesznek részt.

Ha az akció tényleg megvalósul, ez lesz az eddigi legnagyobb szabású közös kiállás a pedagógusok tiltakozási hullámának kezdete óta.

A kerületben három összevont óvoda található, amelyek egyenként 7, 6 és 6 tagóvodából állnak, tehát összesen 19 intézmény működik Rákospalotán és Újpalotán. Kátainé dr. Kovács Viktória a Hétszínvirág Összevont Óvoda vezetőhelyettese, valamint az ide tartozó Aulich utcai tagóvoda vezetője.

Szerinte a mostani történésekhez egyenes út vezetett onnan, hogy jó ideje egyre csak nőtt a körükben az elégedetlenség, de a sztrájktörvény módosítása óta ők sem tudják ezt legális keretek között kifejezni. Az óvodapedagógusoknál az új szabály úgy néz ki, hogy mindenképp vigyázniuk kell a gyerekekre, csak a fejlesztő tevékenységet függeszthetik fel a sztrájk idejére.

„Tegyük fel, hogy ülök a csoportban, és odajön hozzám egy gyerek, hogy meséljem el ezt a mesét – ekkor hogyan mondhatnám azt neki, hogy bocs, én most sztrájkolok, szóval nem? Ez egyszerűen kivitelezhetetlen volt.”

„Ennek az egésznek semmi köze a politikához”

A szemétszállítók sztrájkját figyelve tudatosult bennük, hogy az lenne a leghatásosabb akció, ha mindannyian bezárnák az ajtókat, ahogy a szemetet se vitték el az egész kerületben sehol. A jelenlegi sztrájktörvény viszont nem ad erre lehetőséget, így nem maradt más eszközük, mint a polgári engedetlenség.

Miután elkezdtek erről beszélgetni, szinte azonnal kiderült, hogy más tagóvodákban is nagyon hasonló problémák vannak. Mivel a tagóvodák között összevont munkaközösségek működnek, könnyedén átjárható a rendszer, napi kapcsolatban voltak és tapasztalatokat tudtak cserélni a dolgozók.

A közös évnyitó értekezleten is megfogalmazták, hogy jó lenne együtt csinálni valamit. Kiderült, hogy politikai nézetektől függetlenül mindannyian azonosulni tudnak a kitűzött célokkal, mivel mindenki csak az elégedetlenségét és a változás iránti igényét hozta magával.

A másik két összevont óvodával is felvették a kapcsolatot, és ők is azonnal jelezték, hogy támogatják a közös kiállást. Így tehát azzal szembesültek, hogy az egész kerület beleállt az akcióba: nemcsak a pedagógusok, hanem a konyhai dolgozók, a dajkák, a pedagógiai asszisztensek is, összesen 350-400 óvodai munkavállaló jelezte a részvételét.

Kátainé dr. Kovács Viktória szerint az egész akció teljesen politikamentes, még akkor is, ha az ellenzék jó eséllyel beáll mögéjük. A problémák viszont túlmutatnak a pártok közötti csatározásokon, sokkal inkább rendszerszintűek.

Jelenleg 180-ból 31 óvodapedagógus állás betöltetlen a kerületben, tehát az összes pozíció hatodára nincs ember. Ez szerinte egyértelműen amiatt van, mert a szakma nem vonzó a fiatalok körében. Ráadásul a szám azért „csak” ennyi, mert többen nyugdíj mellett is visszajárnak dolgozni.

„Pedig nekik már pihenniük és unokázniuk kellene, nem a frontot tartaniuk az egyébként is szétcincált idegeikkel” – fogalmaz, hozzátéve: még így is van olyan tagóvodájuk, ahol minden második óvónő hiányzik. A kerületben a dolgozók átlagéletkora az 50 felé közelít.

A létszámhiányt egy törvénymódosítással próbálták kezelni, amely szerint a csoportokban csak addig kötelező óvónőnek lennie, ameddig fejlesztés zajlik (ez 8-tól délig tart), utána egy dadus is elegendő.

„Ők is erejükön felül teljesítenek, és képesek is a hátukon vinni a csoportot, ugyanakkor számos más teendőjük lenne, például a takarítás, fertőtlenítés, vagy a gyerekek ellátása. Elsősorban nem azért vannak ott, hogy beüljenek mesélni nekik és felügyelni őket.”

Vidéken pedig még aggasztóbb lehet a helyzet, emiatt a gyerekek esélyegyenlősége is sérül, hiszen egyszerűen nem ugyanazt az alapozást kapják, mielőtt iskolába mennek.

Az Aulich ovi bejárata

„Ez egy csodálatos hivatás, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának”

Az óvodapedagógusokra is ugyanaz a közalkalmazotti bértábla vonatkozik, mint a tanárokra, ami Viktória szerint leginkább a szánalmas jelzővel írható le. A kezdő fizetés még pótlékokkal együtt is alig éri el a nettó 200 ezer forintot.

„Engem a hivatástudat tart a pályán, és valószínűleg a többiek is így vannak ezzel. Jogászként végeztem, mert édesapám mindig azt mondta, hogy legyen egy olyan szakmám, amiből meg lehet élni. Anyukám pedig azt, hogy legyen egy olyan is, amit szeretek. Egy ideig dolgoztam jogászként, most pedig itt vagyok az óvodában, mert ez az, amit szeretek” – magyarázza, külön hangsúlyozva, hogy nem az ő személyes története az érdekes.

Annyit azért még elmesél, hogy már az óvodai állásinterjúja napján megfertőzte őt az ottani légkör:

„Aki nem dolgozott még ebben a szakmában, el se tudja képzelni, milyen az, amikor bejössz valamilyen problémával, de hirtelen minden gyerek a nyakadba ugrik és azt mondja, de jó, hogy itt vagy. Ennek hatására a legnyomasztóbb problémádat is azonnal elfelejted…”

A körülményeket viszont a fentiek sem tudják kompenzálni:

„Ez egy csodálatos hivatás, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának. Az ember szívét-lelkét beleteszi, de amikor mesélés közben az jár a fejedben, odaérsz-e a boltba az akciós párizsiért, az elég szomorú…”

Ráadásul az óriási infláció miatt ugyanaz az összeg most jóval kevesebbet ér, mint akár csak 1-2 éve. „Mindennapos kérdés nálunk, hogy »nem tudod, mikor utalják a fizetést?« Napról napra élnek a kollégák.”

Az alacsony bérekhez pedig óriási munkaterhelés is társul. Rengeteg az adminisztrációs feladat, emiatt a gyerekek egyre inkább háttérbe szorulnak, pedig az egésznek róluk kellene szólnia.

A pedagógus életpályamodell által előírt minősítés is rengeteg feladatot ad, gyakorlatilag olyan, mintha egy szakdolgozatot kellene megírniuk.

„Mikor csinálod meg ezt? Vagy a szabadságodon, vagy a gyerekektől elvett idődben. Egy igazi pedagógus az utóbbit nyilván nem választja, ezért inkább a szabadságát áldozza erre. Így aztán feltöltődni sem tud, pedig óriási szüksége lenne rá.”

A munkaerőhiány miatt a terhelés még nagyobb, mivel alapesetben az egymás mellé, párokba beosztott dolgozók megoszthatnák egymás között a feladatokat, manapság viszont egyre több óvónőnek nincsen már párja, ezért az adminisztráció is egyedül rá marad.

A fenntartó is támogat, nem fenyegetőzik

Viktória azt mondja, óriási szerencséjük, hogy a szülői gárda maximálisan megértő velük szemben. Már az elején megosztották a szülőkkel, milyen akcióra készülnek, mivel elégedetlenség ide vagy oda, a semmiképp nem akarták őket magukra hagyni.

„Elmondtuk, hogy ha minden kötél szakad, természetesen biztosítunk felügyeletet, de kértük őket, hogy ha lehet, próbálják megoldani, mert így fejezhetnék ki a legjobban a szolidaritásukat.”

Az ő tagóvodájukban meghallgatták a kérést: jelen állás szerint nem lesz olyan szülő, aki igényelné, hogy vigyázzanak a gyerekére jövő pénteken. A kerületi Facebook-csoportokban pedig azt látják, hogy a többi intézményben is hasonló a helyzet.

Abból a szempontból is szerencséjük van, hogy a fenntartójuk nagyon támogató: még arról is elkezdődtek az egyeztetések, hogyan tudnának segíteni azoknak a szülőknek, akik semmiképp nem tudják megoldani a gyerekek elhelyezését.

Furcsa lehet ezt olvasni annak fényében, milyen hírek érkeznek a Klebersberg Központ tankerületeiből, de mindjárt érthetőbb a dolog, ha hozzátesszük, hogy az óvodáknak az önkormányzat a fenntartója, a XV. kerület pedig ellenzéki vezetésű. A bérrendezés és a munkaterhelés csökkentése viszont nem az ő hatáskörük.

Viktória teljesen biztos benne, hogy tényleg minden óvoda zárva marad a kerületben október 21-én, sőt arra is jó esélyt lát, hogy addig más kerületek, illetve települések is csatlakoznak hozzájuk. Már most többen jelezték nekik, hogy nyitottak lennének egy hasonló akcióra.

„Senkit nem akarunk cserben hagyni, de ezt már mindenképp végigvisszük, és nagyon bízunk benne, hogy meghallják a hangunkat. A polgári engedetlenség az utolsó fegyverünk, most jutottunk el oda, hogy be kell vetnünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor egy demokratikus hősnek indult
2010-ben változott meg végérvényesen a miniszterelnök gondolkozása Magyar szerint. Orbánra ekkor rácsapták az ajtót Brüsszelben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három órán keresztül beszélgetett Magyar Péter szombat este Puzsér Róberttel. Az Index összefoglalójából kiderül, hogy több más téma mellett hosszabb blokkban elemezték ki a magyar miniszterelnököt is.

„Orbán Viktor egy demokratikus hősnek indult 1988-ban. Meghatározó politikusnak indult, azzá is vált, egészen 1998–2002 közöttig, bár voltak utólag red flagek, akár a gazdasági életben, akár a politikai hatalomgyakorlást tekintve, de összességében az egész magyar politikai kínálatból kiemelkedett, mint egy fáklya, világított”

– mondta Magyar Péter a Fidesz vezetőjéről.

A keleti nyitásról és a miniszterelnök pálfordulásáról azt mondta, hogy 2010-ben dőlt el, amikor az elsöprő választási győzelem után Orbán Brüsszelben azt kérte, hogy engedjenek a maastrichti kritériumokból. Magyar szerint Orbán Viktorra ekkor „rácsapták az ajtót Brüsszelben a korábbi szövetségesei, úgy, hogy az összes déli államnak, akik azóta is Németországból élnek, megengedték ezt. Kapott egy óriási pofont a saját néppárti társaitól is, onnantól jött a keleti nyitás”.

A Tisza Párt alelnöke úgy emlékezett vissza, hogy Orbán Viktor semmiképp sem akarta az IMF-et, „és ebben igaza volt”, majd elment kelet felé új politikai szövetségeseket keresni, „onnan datálom, hogy megváltozott a személyisége”.

„Orbán Viktornak valaha volt egy víziója, egy olyan víziója az országról, ami valamennyire őszinte volt” - fejtette ki Magyar Péter, aki szerint Orbán időközben lecserélte a szavazóit.

A Hard Talkban nemcsak Orbán Viktor, hanem a Fidesz más politikusai is szóba kerültek:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk