Vizsgálat indult a Váci Egyházmegye egyik papja ellen szexuális visszaélés gyanúja miatt
„A vizsgálattal párhuzamosan az érintettek számára lelki és pszichológiai támogatást kínáltunk fel és minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy minden ilyen eset megelőzhető legyen a későbbiekben” - írták az egyházmegye közleményében.
A Váci Egyházmegye Püspöki Hivatalához szexuális visszaélés gyanújáról bejelentés érkezett az egyházmegye egyik papjával kapcsolatban - írják a Váci Egyházmegye vasárnap kiadott közleményében, szúrta ki a 444.hu.
A közlemény szerint
„a hatályos egyházjogi törvényeket követve Marton Zsolt váci püspök azonnal előzetes vizsgálatot rendelt el az eset pontos és alapos feltárása céljából. A vizsgálat biztosítása érdekében az érintett lelkipásztort átmeneti óvintézkedésként azonnali hatállyal eltiltotta minden nyilvános papi tevékenységtől”.
„A vizsgálattal párhuzamosan az érintettek számára lelki és pszichológiai támogatást kínáltunk fel és minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy minden ilyen eset megelőzhető legyen a későbbiekben” - írták, hozzátéve, hogy a Püspöki Hivatal az eset kapcsán együttműködik az illetékes állami szervekkel.
„Marton Zsolt püspök maga és az Egyházmegye papsága nevében szeretné kifejezni fájdalmát az esemény miatt, valamint biztosítja együttérzéséről az érintetteket”
- fogalmaztak.
A közleményben arra is kitértek, hogy a teljes feltárás érdekében az előzetes vizsgálat ideje alatt nem adnak bővebb tájékoztatást, ugyanakkor a vizsgálat lezárulta után az eredményekről tájékoztatják majd a közvéleményt.
A Váci Egyházmegyében 2019 óta működik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálat, amelyhez a közlemény szerint most először érkezett panasz.
A Váci Egyházmegye Püspöki Hivatalához szexuális visszaélés gyanújáról bejelentés érkezett az egyházmegye egyik papjával kapcsolatban - írják a Váci Egyházmegye vasárnap kiadott közleményében, szúrta ki a 444.hu.
A közlemény szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„16 év után nyertünk” – Orbán Viktor hatalmas győzelmet hirdetett Kazincbarcikán a Tisza felett, pedig ők nem is indultak
A Fidesz-KDNP jelöltje 45 szavazattal nyerte a kazincbarcikai időközi választást. A miniszterelnök a helyi eredményt országos, Tisza Párt feletti győzelemként kommunikálta.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Hárman indultak a mandátumért: a Fidesz-KDNP jelöltje, Kaló Attila 283 szavazattal nyert. A függetlenként induló, de a város MSZP-s polgármestere által támogatott Sütő Ágnes 238 voksot kapott, míg a Városvédők Egyesületének jelöltje, Séllyei Erzsébet 134-et.
A választási eredményt a miniszterelnök és a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is a párt sikereként könyvelte el.
„Hatalmas győzelem Kazincbarcikán az időközi választáson. Valóság vs. Tisza: 2:0.
Ezen a településen 16 év után nyertünk egyéni önkormányzati körzetet”
Magyar Péter pártja viszont el sem indult a voksoláson. A kormánypárti kommunikáció Séllyei Erzsébet, a Városvédők Egyesületének jelöltje miatt hozhatta összefüggésbe a választást a Tisza Párttal.
Séllyei korábban a 444-nek arról beszélt, hogy bár a városvédők között vannak tiszások és fordítva, semmilyen hivatalos kapcsolat nincs a két szervezet között, sőt, a 2029-es önkormányzati választáson külön is indulnának. A kormánypárti narratíva szerint Séllyei „saját bevallása szerint erősen a Tisza Párt támogatását is” élvezi.
Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz az időközi választásokat a Tiszával szembeni küzdelemként keretezi. Korábban egy balmazújvárosi időközi választás után Kubatov Gábor pártigazgató egy olyan grafikont osztott meg, amelyen a nem fideszes jelöltek alá tévesen a „Tisza” megjelölést írták.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamulájkok: egy fideszes képviselőjelöltet talált a Telex az eddig felfedezett legnagyobb trollfarm mögött
A lap oknyomozása szerint a profilokat december és február között hozták létre mesterséges intelligencia segítségével. Kocsondi Márk XXII. kerületi fideszes képviselőjelölt központi figura a hálózatban, amely lájkokkal növeli a kiválasztott politikusok posztjainak elérését.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
A hálózatot három fő csomópont köré szervezték. Az egyik a „Hajrá, Magyarország” nevű oldal, amely a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz köthető, a hirdetéseit is ez a szervezet fizeti.
A másik központi figura Kocsondi Márk, egy XXII. kerületi fideszes politikus – akit a párt az áprilisi választáson is képviselőjelöltként indít ugyanitt – akinek oldalát a feltárt kamuprofilok mintegy háromnegyede követi. Ezzel messze kiemelkedik abból a 6-8 fős fideszes politikuscsapatból, akiket a kamuprofilok előszeretettel követnek.
Kocsondinak összesen tízezer követője van, közülük nagyjából ezret listáz a Facebook, aminek ötöde tűnik valósnak, a többi a hálózatba tartozó kamuprofil. „Ha egy trollprofilnál csak egy követett oldal van, az szinte mindig Kocsondi Márk” a cikk szerint.
A legfurcsább elem a képletben egy „Asszú István-kettes” nevű oldal, amely nem célpontja, hanem aktív tagja a hálózatnak: több száz kamuprofilt követ, sokszor egyetlen követőként. A történet csavarja, hogy a valódi, 15 éves Asszú István-profil tavaly decembere óta szinte kizárólag Fidesz-ellenes tartalmakat oszt meg.
A kamuoldalak elnevezései között is akadnak furcsaságok. Létezik például Talabér Ádám, András, Zoltán, Renáta és Aranka nevű oldal is, ami vagy a kreativitás hiányára utal, vagy Várpalota fideszes polgármesterére, Talabér Mártára tett utalási kísérlet.
Emellett teljes „mikro-brandeket” is felépítettek: "Borcsának" külön oldala van a cukrászdájának, konyhájának és palántáinak, míg Lalinak arra, hogy „beszél”, „megmondja” és „odaszól”.
A hálózat tagjai jellemzően nem posztolnak saját tartalmat, és nem gyűjtenek valódi követőket. A legtöbb oldal mindössze egy profilképből, egy borítóképből és legfeljebb néhány bejegyzésből áll, hogy ne tűnjön teljesen üresnek.
224 olyan oldalt is azonosítottak, amelyeken semmilyen tartalom nincs, ezek valószínűleg bevetésre váró tartalék profilok.
A profilok létrehozása iparszerűen zajlott. A legnagyobb üzem januárban volt, amikor az oldalak közel háromnegyede megszületett. A trollgyár a karácsonyi ünnepek alatt rövid szünetet tartott, de egyébként hétvégén sem pihentek, és a profilképek feltöltési dátumai alapján a munka sokszor éjszakába vagy hajnalba nyúlóan is folyt.
A Telex megkereste Kocsondi Márkot, Asszú Istvánt és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, de egyelőre egyiküktől sem kaptak választ.
A mostani felfedezés egy hosszabb folyamat része. Először a Lakmusz térképezett fel egy hasonló hálózatot tavaly novemberben, majd januárban a Telex leplezett le egy profibb változatot. Később a 444 kiderítette, hogy utóbbi szálai a Fidesz-közeli Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez vezetnek, amely a Digitális Polgári Köröket és a „háborúellenes gyűléseket” is szervezi.
Egyetlen tél alatt építettek fel egy közel 1200, mesterséges intelligenciával létrehozott profillal működő Facebook-hálózatot, hogy az összehangoltan és nagyüzemben erősítse a kormánypárti politikusok üzeneteit – derítette ki a Telex. A lap egy olyan, az eddigieknél tízszer nagyobb trollfarmot tárt fel, amelynek tagjait december 15. és február 17. között hozták létre, és szinte kizárólag fideszes posztok lájkolására használják őket.
A hálózat építői tudatosan választották a személyes profilok helyett a Facebook-oldalakat. Míg egy új profilhoz külön emailcím és telefonszám kell, egyetlen fiókról elméletileg végtelen számú oldalt lehet elindítani. Ez a módszer nemcsak egyszerűbb, de hatékonyabb is: egy oldalhoz több adminisztrátor is tartozhat, részletesebb analitikai eszközök állnak rendelkezésre, ráadásul a megfigyelések szerint az algoritmus előrébb sorolja az oldalak hozzászólásait a kommentek között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A háttérből a csúcsra: Ali Hámenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
Modzstaba Hámenei eddig sosem töltött be kormányzati tisztséget, de régóta őt tartották a „köpenyek mögötti hatalomnak”. Az 56 éves férfit az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Teherán „ellenségei” azt hitték, az ország „zsákutcába jut” Ali Hámenei halálát követően, de a Gyűlés „Trump lebombázással való fenyegetése” ellenére is kiválasztotta az utódot.
Az 56 éves Modzstaba Hámenei 1969-ben született Mashhadban, Ali Hamenei hat gyermekének másodikaként. Középfokú tanulmányait egy teheráni vallásos iskolában végezte, majd 17 évesen, az Irán–Irak háború idején több rövid időszakban katonai szolgálatot teljesített. 1999-ben a síita teológia egyik fontos központjába, Kom városába ment vallási tanulmányokat folytatni, papi öltözetet azonban addig nem viselt.
Apjával ellentétben Modzstaba többnyire a háttérben maradt. Soha nem töltött be kormányzati tisztséget, nem tartott nyilvános beszédeket, és csak kevés fénykép jelent meg róla. Ennek ellenére régóta keringenek pletykák arról, hogy apja „kapuőreként” komoly befolyást gyakorol.
A 2000-es évek végén a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok – az AP hírügynökség szerint – „a köpenyek mögötti hatalomként” írták le, akit a rezsimen belül széles körben „rátermett és erőteljes vezetőnek” tartottak. Azzal vádolták, hogy beleszólt az elnökválasztásokba, irányította a Baszídzs milíciát, valamint szoros kapcsolatokat ápolt az Iszlám Forradalmi Gárdával.
Az örökletes utódlást korábban mind apja, Ali Hámenei, mind elődje, Ruholláh Khomeini ajatollah élesen bírálta az 1979-es iszlám forradalom által megdöntött Pahlavi-monarchia kapcsán. 2019-ben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Modzstaba Hámeneit, mivel apja, az akkori legfőbb vezető kinevezettjeként vagy megbízásából járt el.
„Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hámenei a vezető” – kiáltotta az iráni állami televízió műsorvezetője, miután felolvasta a közleményt, mely szerint Irán Szakértők Gyűlése Modzstaba Hámeneit választotta az ország új legfőbb vezetőjévé – jelentette a BBC.
Modzstaba Hámenei apját, az izraeli-amerikai hadműveletekben megölt Ali Hamenei ajatollahot követi a poszton.
A Szakértők Gyűlésének közleménye szerint a döntést rendkívüli körülmények között hozták meg: „A súlyos hadiállapot és az ellenségek e népi intézmény ellen irányuló közvetlen fenyegetései, valamint a Szakértők Gyűlése Titkárságának irodái elleni bombázás – amely több munkatárs és az őrség több tagjának mártíromságához vezetett – egyetlen pillanatra sem állította meg az iszlám rendszer vezetésének kiválasztási és bemutatási folyamatát.” Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkára hozzátette,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirobbant az olajár, 400 forintnál az euró, felfüggesztették a dél-koreai tőzsdei kereskedést
A Közel-Keleten eszkalálódó háború miatt a Bent olaj ára drasztikusan megugrott, bőven 100 dolláros lélektani határ felett jár. A bizonytalanság hatására a forint is folyamatosan gyengül, a BUX index pedig eséssel nyitott.
Világgazdasági pánikra ébredtünk hétfőn. Kirobbant az olajár, már 400 forintnál jár az euró, és Dél-Koreában még a tőzsdei kereskedést is fel kellett függeszteni – írja a Portfolio.
Erős gyengüléssel indított a forint hétfő hajnalban,
az euró árfolyama kora reggel 395,6-ig ugrott, ami 0,7 százalékos esést jelent péntek estéhez képest. A tendencia egyelőre nem tűnik úgy, hogy megállna, cikkünk megjelenésének pillanatában már a 400 forintot súrolta az euró.
Eközben az olajár is nagyot drágult: a WTI 105,7 dolláron, 16 százalékos pluszban, a Brent pedig 108,5 dolláron, 17 százalékos pluszban állt.
A hétvégén tovább éleződött a közel-keleti háborús helyzet, miután Irán megválasztotta új vezetőjét, akinek személyét Donald Trump amerikai elnök azonnal elfogadhatatlannak nevezte. A bombázások miatt folyamatosan érkeznek a hírek az olajpiaci fennakadásokról. Rendkívül feszült a helyzet, mivel a Hormuzi-szoros gyakorlatilag hetedik napja blokád alatt áll, márpedig ezen a tengerszoroson halad át a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-ellátásának legalább ötöde.
A hírekre lőtt az egekbe a nyersanyag ára, a dollár pedig erősödésnek indult, ezek pedig hagyományosan rossz előjelek a forint számára. A háború kitörése óta egy hét alatt már majdnem 20 forintot ugrott az euró árfolyama.
Az ázsiai tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek: a japán Nikkei index több mint öt százalékot zuhant, és egyhavi mélypontra süllyedt.
Az eseményekre legérzékenyebben reagáló dél-koreai tőzsde valósággal bezuhant, a Kospi több mint 6 százalékos mínuszban állt, de járt 8 százalékos mínuszban is, a kereskedést pedig napközben 20 percre fel is kellett függeszteni. Mindeközben Kínában februárban január óta a legmagasabb szintre ugrott az éves infláció.
A magyar tőzsdén eközben fél százalékos csökkenéssel indult a nap, a BUX indexet az OTP húzta le a leginkább, a bankpapír több mint 5 százalékos mínuszban állt. A Richter 1,3 százalékot, a Magyar Telekom 1,2 százalékot esett, míg a Mol a pénteki záróértéke közelében mozgott.
Az olajár további emelkedését és a tőzsdei esést némileg fékezte, hogy Szaúd-Arábia szokatlan módon, spot piaci tendereken kezdett nyersolajat kínálni, enyhítve a kínálat szűkülése miatti félelmeket. Emellett a G7-országok pénzügyminiszterei hétfőn rendkívüli egyeztetést tartanak a Nemzetközi Energiaügynökséggel a stratégiai olajtartalékok közös felszabadításáról.
A nemesfémeket sem kímélte a dollár erősödése, az arany 1,1 százalékot, az ezüst 1,2 százalékot, a réz pedig 1,1 százalékot esett.
A befektetők napközben elsősorban a közel-keleti háború híreit figyelhetik, érdekes lehet például az új iráni vezető első megszólalása. Ezek dönthetik el az irányt, de ha nem enyhül a feszültség a devizapiacon, a forint hamar a lélektanilag fontos 400-as szintnél találhatja magát – írja a lap.
Világgazdasági pánikra ébredtünk hétfőn. Kirobbant az olajár, már 400 forintnál jár az euró, és Dél-Koreában még a tőzsdei kereskedést is fel kellett függeszteni – írja a Portfolio.
Erős gyengüléssel indított a forint hétfő hajnalban,
az euró árfolyama kora reggel 395,6-ig ugrott, ami 0,7 százalékos esést jelent péntek estéhez képest. A tendencia egyelőre nem tűnik úgy, hogy megállna, cikkünk megjelenésének pillanatában már a 400 forintot súrolta az euró.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
