HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid ízekre szedi Lázár János KRESZ-tervezetét, ami szerinte egy autóközpontú, városellenes nonszensz

A közlekedési szakember szerint a tervezet a járdán parkolást tenné alapesetté. A gyalogosok és a rolleresek életét nehezítenék, miközben az autósoknak kedveznek.


Vitézy Dávid egy szerdai Facebook-posztban bírálta az új KRESZ-tervezetet, amely szerinte „sok sebből vérzik”, vagy Lázár János szavajárásával élve „legjobb esetben is félkész”. Bár elismeri, hogy vannak benne előremutató elemek, úgy véli, bőven akadnak átgondolatlan és káros változtatások is.

A sebességhatárokkal kapcsolatban azt írja, miközben a tervezet megnyitná a lehetőséget a 130 km/óránál magasabb sebesség engedélyezésére az autópályákon, addig a gyalogosok és kerékpárosok esetében értelmetlen korlátozásokat vezetne be. 

Példaként említi, hogy a kerékpárosoknak lakott területen, nem úttesten lévő kerékpáros létesítményen legfeljebb 20 km/órával lehetne közlekedni, ami szerinte egy elválasztott városi kerékpárúton teljesen értelmetlen. Emellett felhívja a figyelmet arra a szövegrészre, miszerint gyalogoslétesítményeken legfeljebb 10 km/órás sebességgel lehetne közlekedni. Vitézy reméli, hogy ez csak pongyola megfogalmazás, és nem jelenti a 6 perc/km-nél gyorsabb futás betiltását.

„Mindenesetre azért látszik Lázár János logikája: az autópályán 140-nel vagy akár 160-nal száguldozni nem annyira veszélyes, mint 13 km/órával futni egy járdán vagy 30 km/órával kerékpározni egy védett városi kerékpárúton” – fogalmazott.

A járdán parkolás és az úgynevezett egyperces szabály kapcsán Vitézy azt állítja, a tervezet „az eddiginél is megengedőbben és szélesebb körben legalizálná, sőt alapesetté tenné a járdán parkolást”. Szerinte ez visszalépés, és az ötven évvel ezelőtti szemléletet konzerválja.

Kifogásolja, hogy a járdán parkolás megengedett össztömegét 2000 kg-ról 3500 kg-ra emelnék a járdák műszaki állapotának ellenőrzése nélkül. Problémásnak tartja azt az új szabályt is, amely egy percre, utascsere céljából akkor is megengedné a járdán megállást, ahol az egyébként tilos.

Vitézy szerint ez aláássa a tilosban parkolás büntethetőségét, mert a hatóságnak bizonyítania kellene, hogy az autó egy percnél tovább állt ott. Ugyanezt az egyperces szabályt életszerűtlennek nevezi a buszöblökben és kerékpársávokon történő megállás esetében is. „Ez a javaslat teljesen autóközpontú, városellenes nonszensz, amely a szabálytalankodást ösztönzi, és tovább növeli a káoszt a városi közterületeinken” – írja.

A parkolóautomaták kérdésében úgy látja, a tervezet gyakorlatilag visszahozná ezek használatát azzal, hogy kötelezően előírná a parkolási jogosultság igazolását „a szélvédő mögött, a műszerfal bal oldalán elhelyezett bármilyen egyértelmű módon”. Ezt a budapesti gyakorlattal állítja szembe, ahol épp a digitális, rendszámalapú mobilparkolás felé mozdultak el.

Vitézy szerint az új KRESZ gyalogosellenes

A védtelen közlekedők helyzetét Vitézy szerint több ponton is nehezíti a javaslat. A bérelhető rollerek piacát szerinte ellehetetlenítené a kötelező fejvédő előírása, amit a „túlzottan beavatkozó, atyáskodó állam iskolapéldájának” . 

Abszurdnak tartja azt a követelményt is, hogy lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között a gyalogosnak láthatósági ruházatot kellene viselnie, ha nem járdán halad. Úgy véli, ez csökkenti az autós felelősségét egy esetleges gázolásnál. Szintén abszurdnak és betarthatatlannak nevezi a gyalogosokra vonatkozó fülhallgató-tilalmat az úttesten való áthaladás során.

„Tehát a Blahán a zebrán zöldre tilos lesz úgy átmenni, hogy a fülemben van egy fülhallgató. Mennyire életszerű szabályozás ez? Főleg, hogy közben az autókban a tv méretű érintőképernyőkön matatni vagy üvöltve zenét hallgatni nyilván továbbra is lehet” – írja, hozzátéve, hogy szerinte ez is azt mutatja, a tervezet a védtelen közlekedőket akarja hibáztatni.

Végül a zebrákra vonatkozó új szabályt is kritizálja: „A gyalogos a járdáról akkor léphet a zebrára, ha meggyőződött arról, hogy a hozzá legközelebb eső forgalmi sávban nem közeledik olyan jármű, amely a zebra előtt ne lenne biztonságosan megállítható, vagy szemkontaktus felvételével meggyőződött arról, hogy a járművezető észlelte a gyalogos szándékát, és elsőbbséget biztosít számára.” Vitézy szerint ez sűrű városi forgalomban gyakorlatilag kiüresíti a gyalogos elsőbbségét.

Összegzésében elismeri, hogy a tervezetben vannak pozitív elemek is, mint a villamosok sebességhatárának eltörlése vagy a kerékpáros utca bevezetése. Ennek ellenére a tervezetet félkésznek tartja, amely valódi társadalmi vitát igényelne egy kampányidőszakon kívül. Javasolja, hogy a szakmai szervezetek, köztük a BKK és a Budapest Közút is, tegyék közzé véleményüket, és egy következő kormányzati ciklusban szülessen meg egy szakszerű, új KRESZ.

Megérkezett az új KRESZ

A KRESZ-tervezetet 2026. január 20-án hozták nyilvánosságra társadalmi egyeztetésre. A normaszöveg valóban tartalmazza a Vitézy által kritizált pontokat, így a gyalogoslétesítményekre vonatkozó 10 km/órás, valamint a nem úttesten vezetett kerékpáros létesítményekre vonatkozó 20 km/órás sebességkorlátozást. A dokumentum tiltja a fül- és fejhallgató viselését a gyalogosok számára az úttesten való áthaladáskor, és kötelező fejvédőt ír elő a mikromobilitási eszközök, például a bérelhető rollerek használóinak. A tervezetet nem minisztériumi felületen, hanem Lázár János saját honlapján tették közzé, amire a tárca úgy reagált, hogy a beérkező véleményeket a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kezeli, és nem épül kampányadatbázis. Vitézy szerint adathalászatról van szó.

A parkolási szabályok terén a javaslat szerint 3500 kg alatti járművel akkor is meg lehet állni a járdán, ha az úttesten tilos, feltéve, hogy legalább 1,5 méter szabad hely marad. Az „egyperces szabály” pedig legfeljebb egy percig, utascsere idejére engedélyezné a megállást buszöbölben és kerékpársávon is, ha az nem akadályozza a forgalmat. A sajtóban megjelent információk szerint a csomag emellett tartalmazza a robogók 45 km/órás sebességlimitjét, speciális „ovi- és suliövezeteket”, valamint a lehetőséget, hogy egyes gyorsforgalmi utakon a sebességhatárt megemeljék.

A kormányzati kommunikáció szerint a bevezetés legkorábban 2026 szeptemberében történhet meg, a tervezetet pedig a kormány még nem hagyta jóvá.

A kritkát megfogalmazó Vitézy Dávid közlekedési szakember, a BKK alapító-vezérigazgatója volt, később rövid ideig közlekedési államtitkárként is dolgozott, 2024-ben pedig főpolgármester-jelöltként indult Budapesten. Lázár János 2022 óta építési és közlekedési miniszter, a KRESZ-módosítási folyamat az ő nevéhez fűződik. A szakmai háttérmunkában a Közlekedéstudományi Intézet vesz részt.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi közleményt adta ki, melyet teljes terjedelemben közlünk:

„Írjuk együtt a KRESZ-t – de előbb olvassuk el

Vitézy Dávid ismét bizonyítja: a magabiztosság önmagában még nem pótolja sem a szövegértést, sem a közlekedési tapasztalatot. A társadalmi egyeztetésre bocsátott KRESZ-tervezetet úgy támadja, mintha egy végleges, kihirdetés előtt álló jogszabályról lenne szó – miközben rajta kívül nagyjából mindenki számára világos, hogy ez vitaanyag, nem pedig normaszöveg.

A tervezet pontosan azért került nyilvánosságra, hogy bárki elmondhassa róla a véleményét. Igen, bárki – még Vitézy Dávid is. Erre egy külön felület szolgál: https://lazarjanos.hu/ujkresz.

Ott azonban nem elég hangosnak lenni. Ott el kell olvasni a szöveget. Talán ez magyarázza, miért inkább a nyilvánosságban „leleplez”, mintsem azon a felületen szólal meg, ahol a felvetéseit közlekedésbiztonsági szakértők érdemben vizsgálnák meg.

Mert akkor gyorsan kiderülne, hogy a „futás betiltásáról” szóló riogatás egyszerűen nem igaz. A tervezet nem a gyalogosok sebességét korlátozza, nem tiltja a futást, és nem szab meg 10 km/órás plafont emberekre. A szabályozás a gyalogoslétesítményen közlekedő járművekre és járműnek nem minősülő eszközökre vonatkozik – például a mikromobilitási eszközökre –, éppen a gyalogosok védelme érdekében. Ez a különbség a jelenlegi KRESZ-ben is világosan szerepel. Már annak, aki ismeri.

Az új KRESZ tervezetén hetven szervezet és mintegy száz szakértő, több száz egyeztetés során dolgozott rajta, valódi közlekedési tapasztalatokra, baleseti adatokra és nemzetközi példákra támaszkodva. A cél nem a hangos félreértések generálása, hanem a biztonságosabb közlekedés.

Alapelvvé válik benne a gyengébb közlekedő védelme az erősebbel szemben – vagyis az, amit a közlekedők túlnyomó többsége eddig is józanésszel elvárt. A szabályozás korszerű, kijavítja a régi KRESZ ismert hiányosságait, és egyszerűbb, egyértelműbb kereteket teremt. Már ha valaki veszi a fáradságot, hogy elolvassa.

A KRESZ közös ügyünk.

Éppen ezért nem hangzatos félreértelmezésekre, hanem olvasásra, értelmezésre és érdemi észrevételekre van szükség.

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk