Vésztő-Mágor: Egyedülálló módon kukkanthatsz be a két titokzatos kunhalomba
Békés megye egyik különös múltú helyén a történelmi hangulatot kedvelők igazi paradicsomra lelhetnek. Mágor-puszta, vagy ahogy sokan ismerik, Vésztő-Mágor a Körös–Maros Nemzeti Park egyik védett területe. A természeti adottságai is érdekesek, hiszen a Sebes-Körös holtága fogja közre.
A mintegy 1000 hektáros terület nemzetközileg is ritka leleteket is rejt. Itt láthatók ugyanis a feltárt és múzeummá alakított újkőkori kunhalom maradványai.
Ez az Alföld legnagyobb kiterjedésű településhalma. Az értékes leletek 13 hektárját 1978 óta régészeti és természeti védelem alá helyezték. Az alig kiemelkedő kunhalom gyomrában ötezer éves leletek tekinthetők meg, többek között egy szentély istennő szoborral, koporsó, tálkák és edénytöredékek.
A Holt-Sebes-Körös bal partján álló két domb szokatlan - 93,9 méteres – magasságával kitűnt a környezetéből. A néphit pedig magyarázatot próbált találni rájuk, így különféle mendemondák születtek róla. Beszélték például, hogy papok éltek itt. De volt olyan mese is, hogy törökök egy fejedelemlányt bújtattak a titokzatos pincében. A szőlőművelés közben előkerült csontok, edények is a hiedelmeket támasztották alá. Végül a régészeti feltárás megoldotta a titkot és fény derült a halmok történetére.
Ásatások: egyedülálló leletanyag került elő
Az első leletek a 19. század elején kerültek elő, de az 1968-78 közötti ásatások tárták fel a helyet, ahonnan Árpád-kori leletek is előkerültek. Először egy temetőt találtak, majd a monostor nyomai bukkantak elő, végül egy bronzkori telepmaradvány is felszínre került. Az emlékhely 1982 óta látogatható.
Egy borospincében lévő állandó kiállításon mutatják be a domb történetét az újkőkortól a török hódoltság koráig. A X-XII. századból származó Árpád-kori monostor a Csolt-nemzetség nagyhatalmú családjához kötődött. Ebben az időben négy templomot is emeltek egymás után. Az eredeti pusztatemplomot lerombolták, ám később egy bencés pusztatemplom épült a helyére.
A feltételezések szerint a maga idejében jelentős egyházi központ lehetett, amit az is bizonyít, hogy
olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek álltak itt, melyekhez hasonlót az ország más részein, csak királyi építkezéseken, vagy azok hatósugarában találni.
Éppen ezért művészettörténeti jelentőségük kiemelkedő az Alföldön.
Érdekes megoldásként a kettős halom egy részén egy szelvényt kivágtak, így jól nyomon követhető az itt élt népek élete. Előkerültek újkőkori, rézkori és bronzkori hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, temetőrészletek, és persze házak romjai.
A kiállítás módja Közép-Európában egyedülálló: a feltárás után a különféle régészeti rétegeket ugyanis az eredeti funkciójuknak megfelelően mutatják be - egymás fölött.
A legutóbbi – 2014-es – ásatás nyomán egy újkőkori erődrendszert tártak fel.
Szoborpark
Az emlékhely érdekes része
a Népi Írók Szoborparkja, mely Magyarországon egyedülálló.
A kiállított alkotások olyan írók, költők, tudósok és közéleti emberek szoborportréi, akik a két világháború között kibontakozó népi mozgalomban a nehéz sorban élő emberek felemelkedésének ügyét vállalták fel: látható például Németh László, Szabó Pál, Féja Géza, Veres Péter, Sinka István és Kovács Imre portréja is.
Tanösvény: Különleges élővilág
Mágor-puszta botanikailag is jelentős. A tanösvényt végigjárva megismerhetjük a a Körös-Maros Nemzeti Parkban lévő Holt-Sebes-Körös és a Kis-Sárrét növény,- és állatvilágát.
A tájhoz kapcsolódva az itt honos állatokat is bemutatják, így látható például a mezőn legelésző rackanyáj és a szürke marha is. A vízben mocsári teknős, vízityúk, szárcsa és bölömbika is él. A holtágban tömegesen nő az európai vörös könyves sulyom, a szikes, gyepes területeken az erdélyi útifű és a réti őszi rózsa, közülük több védett.
Út közben bekukkanthatunk egy pákász tanyára.
Az ősi pákászat mestersége már kihalt, de a nádfedeles kunyhó megidézi a hajdanában a lápvidéken élő, halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó emberek életének különleges világát.
Egy újkőkori ház eredeti méretű rekonstrukcióját is bemutatják, amelyben a korra jellemző berendezési tárgyakat és használati eszközöket látni.
A Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhely tavasztól őszig látogatható.
Bővebb információ ITT.
Az emlékhely fejlesztése nem állt le, sőt. Tovább bővítik mint rendezvényhelyszínt, tervben van egy látogatóközpont és még jobban szeretnék segíteni az oktatási célú látogatásokat. És az aktív pihenésre vágyókra is gondoltak: hamarosan már ladikkal is lehet vízitúrázni a folyón.
Fotók: Söptei Zsuzsanna, Okolicsányi Zoltán
