SZEMPONT
A Rovatból

Véget ér egy korszak: pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram utolsó dolgozóinak is

A legtöbb dolgozónak ez az utolsó napja a cégnél, amely egykor a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt. A jövőben talán ötven ember dolgozhat majd az újpesti üzemben, ami 122 évig volt a Tungsram központja.


Pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram megmaradt dolgozóinak – tudta meg lapunk a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetétől. A világhírű magyar cég bölcsőjének számító Váci úti telephelyen mára körülbelül 150 munkavállaló maradt, a legtöbbjüknek ez az utolsó napja. Így január 13-án egy korszak véget ér és lényegében lehúzzák a rolót az egykori Egyesült Izzónál, ami a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb izzógyára volt.

Ahogy Sallai Gábor, a szakszervezet elnöke elmondta: a Váci úton körülbelül ötven embert foglalkoztathatnak majd a jövőben a jelenlegi gárdából. Konkrét megállapodások azonban még nincsenek.

„A felmondási idő pénteken lejár, ezt már nem lehet visszacsinálni. Akiket a jövőben megtartanának, azokat néhány hétre munkaerő-kölcsönző cégeknek fogják átadni, az átmeneti időszakra”

– mondta Sallai Gábor.

A helyzet azonban egyelőre elég bizonytalan, így a tungsramosok egy része ezt már nem fogja kivárni. A műszaki területen dolgozók közül ugyanis sokan már kaptak jobb ajánlatot más cégektől. Mások azonban még kivárnak – akár lojalitásból is.

A tulajdonos tervei szerint a Váci úton egy pénzügyi befektetői csoport tovább működtetné a CMH égőgyártást - a korábbi több ezer dolgozó helyett azonban már csak ötven emberrel. Azt, hogy mi lesz a nagy múltú gyár épületeivel, területével, majd a kirendelt felszámolóbiztos fogja eldönteni.

A Tungsramnak a Váci úti központon kívül még öt még működő telephelye van. A Népszava szerdán arról írt, hogy

a tulajdonos az egyes gyáregységekben kisebb cégeket hoz létre, ezek vennék át az „anyagyár” szerepét, megosztva.

Jelenleg ezek a tervek:

  • A szintén Budapesten, a Fóti úton lévő kerámiaüzemről a Bakony Kerámia Kft-vel és a Rauscherreltárgyalnak, itt 50 emberrel számolnak.
  • Nagykanizsán egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó vállalat venné át az üzemeltetést, és a jelenlegi bérlőkkel együtt ipari parkként működtetne tovább. Itt 160-180 főt foglakoztatnának.
  • Zalaegerszegen a Videoton tovább vinné az eddigi kapacitást, és a dolgozók nagy részét is tovább foglalkoztatnák.
  • Hajdúböszörményen egy „még meg nem nevezett” befektető üzemeltetné a wolframszál-gyártáshoz szükséges telephelyrészt, a forgácsoláshoz szükséges üzemet pedig a Scintilla Kft. veszi át.
  • Kisvárdán tavaly teljesen leállt a termelés, és egyelőre nincsenek hírek sem, mikor, milyen körülmények indulhatna újra itt a munka.

    Konkrét megegyezések továbbra sincsenek, így még mindig nagy a bizonytalanság. A dolgozók felmondási ideje azonban lejár, tehát a legtöbb embernek január 13-a jelenti az utolsó munkanapot a nagy múltú vállalatnál.

    Így lényegében ezen a napon „lehúzzák a rolót” a Váci úti épületben, amely több mint 120 éven keresztül volt a világ egyik vezető világítástechnikai gyárának a székhelye.

    Az 1886-ban megalakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(későbbi Egyesült Izzó) ugyanis 1901-ben költözött be Újpestre. A cég 1906-ban megvásárolta Just Sándor és a horvát származású Franjo Hanaman volfrámszál előállítására vonatkozó szabadalmát. Így az addigiaknál megbízhatóbb és hosszabb élettartamú izzókat tudtak gyártani.

    Még a költözés előtt került a vállalathoz Aschner Lipót, akinek a neve elválaszthatatlanná vált a cégtől, sőt a gyárnak otthont adó Újpesttől is. 1909-ben ő jegyzett be védelmet a Tungsram névre és a márka logójára, a jellegzetes körbe foglalt T-betűre is.

    A cég neve egy kreált szó: a wolframot angolul Tungstennek, németül pedig Wolframnak nevezik, a kettő ötvözéséből alkotta meg Aschner Lipót a Tungsram márkanevet.

    Az első világháború alatt a gyár komoly hadiipari megrendeléseket kapott, a legprofitábilisabb termékük a rádiócső lett. A Tungsram a két világháború között is tovább növekedett, és az 1920-as évekre már a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt.

    A gyártási volumen emeléséhez a legmodernebb gépeket a General Electric szállította 1922-ben - részesedés fejében.

    Ugyanebben az évben Aschner megalapította a gyár kutatás-fejlesztési részlegét, és az újpesti központban a kor legkiválóbb tudósait gyűjtötte össze, akik jelentős eredményeket értek el.

    Itt dolgozott például Bródy Imre fizikus is, akinek az alapkutatásai nyomán sikerült kriptonnal megtölteni a lámpabúrákat, ezzel forradalmasítva az izzólámpagyártást.

    A II. világháború már jobban megtépázta a céget. A gyár súlyos károkat szenvedett, a szovjet hadsereg pedig leszerelte a gépeket és kivitték az országból. Aschner Lipót koncentrációs táborba került, ahonnan a részvénytársaság szabadította ki 100 ezer svájci frank jóvátétel fejében.

    A gyártás csak nehezen indult újra, de 1946. február 6-án újabb tudományos áttörtést produkáltak az újpesti üzemben. Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetője ugyanis sikeresen fogott fel radarvisszhangot a Holdról a Tungsramnál készített lokátorral.

    Aschner 1947-ben tért csak vissza Magyarországra, 1948-ban pedig a Tungsramot államosították.

    Ő azonban még ezt követően is szinte minden nap az újpesti gyárban tartózkodott, egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig.

    A szocializmus évei alatt a gyárhoz több üzemet is „hozzácsaptak”, 1964-ben felépült a Nagykanizsai gyáregység, 1969-ben pedig a kutató- és fejlesztőrészleghez csatolták a Híradástechnikai Kutató Intézetet és a Távközlési Kutató Intézetet is.

    A cég nevét 1984-ben megváltoztatták Tungsram Rt.-re és 1988-ban ténylegesen is részvénytársasággá alakították. A Tungsram 1989-ben egy nyugati bankkonzorciumhoz került, amely még abban az évben el is adta a többséget a General Electricnek, amely 1994-től már kizárólagos tulajdonosa volt a cégnek. Egészen 2018-ig, amikor más európai, közel-keleti és afrikai fényforrás-üzletágaival együtt a General Electric eladta azt Jörg Bauernek, aki korábban a cég felsővezetésében dolgozott.

    Ő jelentette be tavaly áprilisban, hogy a Tungsram azonnali kormányzati segítséget kér, mivel „a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot”.

    Bauer az Indexnek tavaly április elején adott interjújában azt mondta, hogy „olyan érzékeny pillanatban érkeztek ezek a durva, külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó új, innovatív tevékenységének felépítésébe”.

    „Ezt a munkát nem lehet elvégezni, ha folyamatosan a túlélésért kell küzdeni”

    - fogalmazott akkor a tulajdonos.

    A választások után aztán kiderült: a Tungsram öt telephelyéről összesen körülbelül 1600 embert kirúgnak. Már látszott, hogy óriási baj van a cégnél, amely nyáron végül csődeljárásba menekült.

    Novemberben a legfőbb hitelező, az állami Eximbank - sokak megdöbbenésére – nem fogadta el a Tungsram ajánlatát az egyeztetőtárgyaláson és világossá vált: a több mint 120 éves céget felszámolják.

    A legtöbb dolgozó már nyáron távozott a Tungsramtól, január 13-án pedig a még megmaradtak többsége is végleg kicsekkol a műszak végén a legendás újpesti üzemből.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    SZEMPONT
    A Rovatból
    Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
    Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


    Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

    Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

    "Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

    Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

    Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

    „Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

    A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

    Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

    Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

    A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

    „Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

    Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

    Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

    „Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

    Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

    Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

    A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    SZEMPONT
    A Rovatból
    Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
    A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
    F O. / Fotó: - szmo.hu
    2026. május 08.



    Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

    „Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

    Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

    Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

    A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

    „‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

    – áll a posztban.

    A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

    Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

    Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

    A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

    „Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

    Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

    Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
    Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


    Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

    Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

    Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

    Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

    Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

    Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

    Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

    Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

    Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
    A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


    „Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

    A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

    „Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

    Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

    „Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

    A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk