HÍREK

Varga: Magyarország nem akar azok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva az IMF forrásaira

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk - jelentette ki a pénzügyminiszter Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén.


A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van.

Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is - mondta és hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó-középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta "jó gyakorlat".

Varga Mihály kiemelte, hogy míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és "érdeklődéssel fordulnak felénk".

Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek - fejtette ki a pénzügyminiszter.

Hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-el, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy "IMF-megsegítette" országból egy olyan országgá tudott válni, amely már a koronavírus-világjárvány előtt a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a "Háború visszaveti a gazdasági kilábalást", a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy "Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal", ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Átlátszó: félmilliárdból épült sehonnan sehová vezető körforgalom Zalában
A beruházás a Metrans tervezett logisztikai központjához készült. A működéshez szükséges deltavágány közbeszerzését 2024 őszén írták ki, eredmény nincs, a kivitelezés a tender szerint két év lehet.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 19.



Bő 500 millió forint európai uniós támogatásból körforgalmat építettek egy mező közepére Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, írja az Átlátszó. A lap által közölt képek szerint

az új körforgalom jelenleg nem köt össze semmit semmivel.

A zalaegerszegi, fideszes vezetésű önkormányzat a német tulajdonú Metrans tervezett logisztikai központja és konténerterminálja miatt építtette a beruházást. A projektet 2021-ben jelentették be, de nem indult el, mert a működéshez előbb vasútfejlesztés kell.

A kormány ígérete szerint Zalaszentivántól nyugatra úgynevezett deltavágány épül, hogy a tehervonatok menetirányváltás nélkül közlekedhessenek észak–déli irányban. A vasútfejlesztés még nem kezdődött el: a közbeszerzést 2024 őszén írták ki, eredményt egyelőre nem hirdettek. A beruházás 12 milliárd forintba kerülne, felét az EU, felét a magyar állam állná. A tender szerint a deltavágány két év múlva készülhet el.

A közbeszerzést kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium érdemben nem válaszolt az Átlátszónak. A Metrans közölte, hogy eddig a vasúti kiszolgálás hiánya miatt nem tudták elkezdeni a beruházást, mert a terminál így nem működhet.

A körforgalomról drónfelvétel is készült, amit az Átlátszó videójában lehet megnézni:

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Washington Post: Putyin a donyecki régiót akarja a békéért cserébe, ezt el is mondta Trumpnak
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a teljes irányítást a térségben, amelyet Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tart.


Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.

Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tartja Donyecket, amely megakasztja az oroszok gyors nyugati előrenyomulását Kijev felé. Közben a frontvonal az elmúlt évben alig mozdult, és Moszkva nagyjából Ukrajna területének 20 százalékát tartja kézben.

A telefonbeszélgetésben a cikk szerint

Putyin jelezte, hogy Zaporizzsja és Herszon bizonyos részeiről lemondana Ukrajna javára, ha megkapná Donyeck teljes ellenőrzését.

Ez kisebb területi igény, mint amiről az augusztusi alaszkai találkozón beszélt az orosz elnök – fehér házi tisztviselők szerint ez már előrelépés.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki amerikai-ukrán találkozón arra biztatta az ukrán delegációt, hogy adják át a teljes Donyecki területet a béke érdekében. Azzal érvelt, amit egyébként a Kreml is többször hangsúlyozott már: a régió többségében oroszul beszélnek.

Ukrajnában azonban az orosz nyelvhasználat önmagában nem jelent szimpátiát Oroszország felé. Ezt az is bizonyítja, hogy 2014 óta egyre többen térnek át az ukrán nyelvre.

Trump nyilvánosan nem kommentálta Putyin követelését. Miután pénteken találkozott Volodimir Zelenszkijjel, a közösségi médiában azt írta: „Itt az ideje leállítani az öldöklést, és megállapdást kötni! Elég volt a vérből, álljanak meg ott, ahol most vannak. Mondja mindkét fél, hogy győzött, döntsön a történelem!”

Ukrajna támogatja az amerikai elnök felhívását a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon. Ugyanakkor erős amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, mert úgy látják, Oroszország a gyakorlatban megtartja majd az elfoglalt területeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rablás történt a párizsi Louvre-ban, rendőrök lepték el a múzeumot
A világ egyik leghíresebb múzeuma vasárnap zárva tart. A rendőrség nyomozást indított.


Rablás történt a híres párizsi belvárosban található Louvre Múzeumban, közölte a francia kulturális miniszter. Rachida Dati arról is tájékoztatott, hogy sérülést nem jelentettek.

A bűncselekmény vasárnap reggel, nyitás után történt. Az még nem derült ki, hogy el is vittek-e valamit, és ha igen, pontosan mit.

A Louvre Múzeum azt közölte az X-en, hogy „kivételes okok miatt ma zárva tart”.

A múzeum munkatársai mellett a rendőrség is a helyszínen van, nyomozás indult az ügyben. Ezen a videón látszik, hogy a Louvre előtti téren is sokasodnak az egyenruhások.

Ez a felvétel tanúsága szerint pedig az embereket kiterelték a múzeumból:

A rablásról időközben az is kiderült, hogy kik és hogyan követték el, valamint az is, hogy mit vittek magukkal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Drogcsempész tengeralattjárót semmisített meg az amerikai hadsereg
A hajó fentanilt szállított az Egyesült Államok irányába, amikor a katonai akció során megsemmisítették. Donald Trump szerint a művelet hírszerzési adatokra épült, a túlélőket Ecuadorba és Kolumbiába viszik.


Az amerikai hadsereg feltételezett kábítószer-csempész tengeralattjárót semmisített meg - írja az MTI Donald Trump szombati bejelentése alapján.

Az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közzétett bejegyzése szerint a jármű az Egyesült Államok felé haladt, fentanilt és egyéb kábítószereket szállított egy jól ismert csempészútvonalon.

„Megtiszteltetésemre szolgált megsemmisíteni egy nagyon nagyméretű, kábítószert szállító tengeralattjárót”

- fogalmazott Donald Trump, aki közölte, hogy a szállítmányról szóló információt amerikai hírszerzési értesülések erősítették meg.

Az elnök azt is bejelentette, hogy a tengeralattjáró személyzete közül két túlélőt származási országába, Ecuadorba és Kolumbiába juttatnak el büntetőeljárás érdekében.

Az amerikai hadsereg szeptember eleje óta több katonai támadást hajtott végre Venezuelából kifutott, a bejelentés szerint kábítószer-csempész hajók ellen a Karib-tengeren nemzetközi vizeken.

Donald Trump a héten bejelentette: felhatalmazta a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy Venezuela területére lépjen és műveletet kezdjen a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés keretében.

Az elnök pénteken újságírói kérdésre megerősítette, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfő hozzáférést ajánlott amerikai vállalatok számára a venezuelai olaj- és ásványkincsek kitermeléséhez, ami Donald Trump szerint annak a jele, hogy a venezuelai vezető nem akar ujjat húzni az Egyesült Államokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: