Varga Judit minisztersége alatt a kétszeresére nőtt a kapcsolati erőszak áldozatainak száma
2020-ban a világ szinte minden országában nőni kezdett az áldozatok száma. Magyarország különleges hely: itt a járvány után sem állt meg az erőszakhullám.
2019 és 2022 között – amíg Varga Judit volt az igazságügyi miniszter – a kétszeresére nőtt a kapcsolati és szexuális erőszak áldozatainak száma – tudta meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) ki közérdekű adatigényléssel az Átlátszó. A lap szerint csak 2023-ban lassult a trend, illetve csökkent valamelyest az áldozatok száma.
Kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362.
A tavalyi évben a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is. A tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai, szexuális erőszak áldozatává válik.
A jogvédők szerint a nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszaknál csak az esetek 2,4 ezreléke jelent meg a magyar rendőrségi nyilvántartásban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem került a rendőrség látókörébe. Felmerülhet, hogy Varga minisztersége alatt esetleg csak az említett látencia csökkent, azaz, a korábbihoz képest több esetet jelentettek be. Ennek ellentmondanak az ENSZ adatai: a szervezet nők jogaival foglalkozó egysége szerint 2020-ban szinte minden országban növekedésnek indult a nők elleni és a családon belüli erőszak száma. Magyarországon annyiban más a helyzet a világ többi országához képest, hogy itt a járvány lecsengése és a lezárások vége óta sem lett jobb ezen a téren.
Magyarország 2014-ben ugyan aláírta az Isztambuli Egyezményt, mely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza, ám a mai napig nem emelte azt törvényi erőre. Sőt, 2020-ban KDNP-s javaslatra a magyar parlament kétharmados többséggel megszavazta a ratifikálás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot. Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter – aki a közelmúltban ex-férjével kapcsolatban kapcsolati erőszakot emlegetett, és arról beszélt, hogy házasságuk alatt verbálisan és fizikailag is terrorizálta – az Isztambuli Egyezményről 2020-ban azt írta, hogy a magyar jogrendszer az uniós gyakorlatnál „szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek”. Egy évvel korábban pedig „politikai hisztinek” nevezte az egyezményt, és így fogalmazott:
„A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is.”
2019 és 2022 között – amíg Varga Judit volt az igazságügyi miniszter – a kétszeresére nőtt a kapcsolati és szexuális erőszak áldozatainak száma – tudta meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) ki közérdekű adatigényléssel az Átlátszó. A lap szerint csak 2023-ban lassult a trend, illetve csökkent valamelyest az áldozatok száma.
Kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362.
A tavalyi évben a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is. A tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter hét minisztert jelent be a Tisza első frakcióülése után
A TISZA Párt elnöke videóban jelentette be, hogy várhatóan 16 minisztériuma lesz a kormányának. A délutáni sajtótájékoztatón többek közt a külügyminiszter, az egészségügyi és a honvédelmi miniszter személyére is fény derül.
Magyar Péter hétfő délelőtt egy Facebook-videóban jelentkezett be, amelyben elsősorban arról beszélt, hogy ma tartja első ülését a TISZA Párt 141 fős parlamenti képviselőcsoportja. Hangsúlyozta, hogy „ez 1990 óta a legnagyobb és legerősebb képviselőcsoport”, a rájuk szavazó emberektől kapott erős felhatalmazás pedig óriási felelősséget is jelent számukra.
A pártelnök közölte, hogy a frakcióülésen hivatalosan is döntenek arról, hogy a Tisza képviselőcsoportját Bujdosó Andrea, az eddigi fővárosi frakcióvezető fogja vezetni. Szintén döntenek Magyar azon javaslatáról is, hogy Forsthoffer Ágnes legyen az új Országgyűlés elnöke.
„Andrea és Ágnes jelölése emberi, politikai és szakmai garancia arra, hogy az új Országgyűlés valóban a magyar demokrácia működő színtere lesz, ahol az eddigiektől eltérően érdemi szakmai és politikai vitákra kerül majd sor, mindig törekedve arra, hogy a hazánk és honfitársaink számára a legjobb döntések szülessenek”
Azt is tudatta, hogy bemutatja a képviselőknek a leendő kormány felépítését és a már kiválasztott tárcavezetőket.
Elmondta, hogy „a miniszterelnök mellett várhatóan 16 minisztérium lesz a Tisza-kormányban”.
A frakcióülést követő sajtótájékoztatón – amely 14:30-kor kezdődik – hét minisztert fog bejelenteni, köztük a külügyminisztert, a pénzügyminisztert, a gazdasági és energetikai minisztert, az egészségügyi minisztert, a honvédelmi minisztert, az élő környezetért felelős minisztert, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert.”
Jelezte, hogy a kormányalakítási folyamat nem zárul le, a héten folytatja a tárgyalásokat, és várhatóan újabb kormánytagokat jelent be.
Magyar Péter hétfő délelőtt egy Facebook-videóban jelentkezett be, amelyben elsősorban arról beszélt, hogy ma tartja első ülését a TISZA Párt 141 fős parlamenti képviselőcsoportja. Hangsúlyozta, hogy „ez 1990 óta a legnagyobb és legerősebb képviselőcsoport”, a rájuk szavazó emberektől kapott erős felhatalmazás pedig óriási felelősséget is jelent számukra.
A pártelnök közölte, hogy a frakcióülésen hivatalosan is döntenek arról, hogy a Tisza képviselőcsoportját Bujdosó Andrea, az eddigi fővárosi frakcióvezető fogja vezetni. Szintén döntenek Magyar azon javaslatáról is, hogy Forsthoffer Ágnes legyen az új Országgyűlés elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kicsoda Forsthoffer Ágnes, aki a parlament új elnöke lehet?
Turisztikai szakemberből lett a Tisza Párt alelnöke, most pedig Kövér Lászlót váltva az Országgyűlés elnökeként folytathatja pályafutását Forsthoffer Ágnes. Mutatjuk, mit lehet tudni a balatonfüredi közgazdászból lett politikusból, akinek Magyar Péter igen fontos szerepet szán a választási győzelem után.
Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy Forsthoffer Ágnest, a Tisza Párt egyik alelnökét jelöli az új Országgyűlés elnökének. A párt mai frakcióülésén döntenek a javaslatáról.
Forsthoffer Ágnes a Facebook-oldalán végtelenül megtisztelőnek nevezte a jelölést.
„Legyen a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató. A vita közös gondolkodást jelentsen és ne háborút. A szabályok, normák betartásában erőt lássunk és ne korlátokat. Legyen új stílus. Legyen új remény és friss levegő a Parlamentben is. Ha bizalmat kapok, ezért fogok dolgozni”
– ígérte.
Forsthoffer Ágnes a turizmusból érkezett a politikába. Szakmáját tekintve közgazdász, pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, elismert turisztikai szakember. Balatonfüreden él a családjával, a helyi Hotel Margaréta szálloda tulajdonosa. Érdekesség, hogy 1998-ban ő lett a füredi Anna-bál szépe, és az eseményre később többször is visszahívták vendégként.
Korábban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője volt, de erről a posztjáról tavaly szeptemberben lemondott, miután a kormányközeli média támadni kezdte a családja által üzemeltetett szállodát. A TV2 Tények című műsora lejárató anyagokat közölt a hotelről mire Forsthoffer fotókkal reagált, amelyeken a csatorna stábja korábban a hotelben forgatott. Az Ellenpont nevű portál egy luxusvillát próbált a családjához kötni, de később kiderült, hogy az ingatlan valójában Mészáros Lőrinc testvéréé.
A politikába lépése után gyorsan a Tisza Párt egyik meghatározó arca lett.
Turisztikai szakértőként is segítette a pártot, tavaly szeptemberben pedig a párt harmadik alelnökévé választották, és rábízták a mintegy ötvenezer fős Tisza Szigetek önkénteshálózat országos koordinálását is.
Az április 12-i választáson egyéni mandátumot szerzett a Veszprém 2-es választókerületben, ahol a szavazatok 57,29 százalékát kapta meg, összesen 34 477 voksot gyűjtve. A Tisza Párt a térségben tarolt, a megye mind a négy egyéni körzetét elvitte.
Forsthoffer Ágnes a kampányról egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „Nagyon nagy tapasztalás a terepmunka, főleg annak, aki nem a politikából nőtt ki.” Azt is elmondta, hogy Várpalotán különösen nehéz dolguk volt. „Várpalotán hatalmas ellenszélben dolgozunk” – jelentette ki. Március végén egy tízpontos posztban sorolta fel azokat a módszereket, amiket a hatalom szerinte bevetett ellenük: provokátorokat küldtek a pultjaikhoz, eltüntették a tábláikat, és karaktergyilkosságot folytattak.
Ha a parlament többsége megszavazza, Forsthoffer Ágnes lesz az Országgyűlés új elnöke.
A házelnök vezeti a plenáris üléseket, felügyeli a Ház rendjét, és komoly befolyása van a törvényalkotás menetrendjére.
Magyar Péter Forsthoffer Ágnes házelnöki és Bujdosó Andrea frakcióvezetői jelölésével kapcsolatban azt mondta:
„Andrea és Ágnes jelölése emberi, politikai és szakmai garancia arra, hogy az új Országgyűlés valóban a magyar demokrácia működő színtere lesz, ahol az eddigiektől eltérően érdemi szakmai és politikai vitákra kerül majd sor, mindig törekedve arra, hogy a hazánk és honfitársaink számára a legjobb döntések szülessenek.”
Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy Forsthoffer Ágnest, a Tisza Párt egyik alelnökét jelöli az új Országgyűlés elnökének. A párt mai frakcióülésén döntenek a javaslatáról.
Forsthoffer Ágnes a Facebook-oldalán végtelenül megtisztelőnek nevezte a jelölést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra szerint Orbán Viktornak már a választás estéjén le kellett volna mondania
A Fidesz csepeli jelöltje szerint a felelősséget a pártvezetésnek kell vállalnia a kudarcért. Arról is beszélt, hogy megtiltották neki, hogy elhatárolódjon Nagy Feró áldozat hibáztató kijelentéseitől.
Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselőjelöltje a Népszavának adott interjúban beszélt a párt választási vereségének okairól és a szükséges következményekről.
A politikus, aki nemrég bocsánatot kért a gyűlöletkampányért, kifejtette, hogy a Fidesz frakciójának lecserélését jó iránynak tartja, de szerinte ez önmagában kevés. „Igen, abszolút egyetértek vele, de ez csak egy szükséges technikai lépés.
A képviselői cseréknél jóval több kell. Az egész Fidesz megújítására van szükség véleményem szerint”
– jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy beülne-e az új frakcióba, úgy válaszolt, nem az ő személye a lényeg, hanem a párt jövője. Hozzátette, 24 éve dolgozik a Fidesz közösségében, és sosem a pozíciókra, hanem a feladatokra hajtott. „Az biztos, hogy mindenkinek le kéne vonnia a megfelelő következtetéseket az egy héttel ezelőtti brutális vereségből” – fogalmazott. A megfelelő következtetés szerinte a megújulás, a vereség okainak őszinte feltárása és a változtatás.
„Újra kell gondolni a Fidesz teljes működését, a személyi összetételt és be kell látni a hibákat, amiket vétettünk – nemcsak a kampányban, hanem az elmúlt 16 évben –, és teljesen új alapokra kell elkezdeni építkezni”
– mondta.
Király Nóra szerint a felelősség a pártvezetést terheli, mivel nem a képviselőjelöltek vagy a mezei képviselők ültek azokon az értekezleteken, ahol a kormányzás vagy a kampány irányáról döntöttek.
„Nem én, nem a képviselőjelöltek, de nem is a mezei képviselők ültek ott a kampányértekezleteken és a különböző testületekben”
– szögezte le.
Ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon hiányolta Orbán Viktor lemondásának felajánlását a választás estéjén.
„Én nagyon hiányoltam a lemondást már vasárnap este, és hiányolom azóta is” – jelentette ki.
Ugyanakkor hangsúlyozta, a miniszterelnök történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, és a 16 éves kormányzás alatt csodálatos dolgok történtek, de szerinte az elmúlt években „valami félresiklott, és ezért a felelősséget vállalni kell”. Hozzátette, nem gondolja, hogy ezt egy személyben Orbán Viktorra lehetne kenni.
Véleménye szerint a lemondásnak a választás estéjén kellett volna megtörténnie, fenntartva a lehetőséget, hogy a Fidesz tagsága később újra bizalmat szavaz neki. „Ezt hívják demokráciának” – fűzte hozzá.
A kampányról szólva azt állította, a jelölteket megvezették a közvélemény-kutatásokkal. „Amikor rendszeresen értékeltük a kampányban elért eredményeket, elém is olyan kutatásokat tettek, amik szerint csak pár százalékkal voltam lemaradva a tiszás ellenfelem mögött” – idézte fel. Elmondása szerint a kampányban jelezte az illetékeseknek, hogy nem biztos a háborús üzenetek sulykolásának helyességében, de a kampányvezetés kitartott az irány mellett. „A kampány egy csata, ott a közlegényeknek nincs lehetőségük ellentmondani a szakaszvezetőnek, pláne nem a hadvezérnek” – mondta, hozzátéve, hogy most, a csata elvesztése után jött el az ideje a haditerv értékelésének.
Példaként említette, hogy egy Medián-kutatás hónapokkal korábban tűpontosan jelezte a várható vereséget a körzetében, amit el is juttattak Németh Szilárd választókerületi elnökhöz, de nem történt változás.
„Nem történt változás, ment minden ugyanúgy és a végén kétszázzal beleszáguldottunk a betonba.”
A kampány során a háborús témák sulykolása mellett szerinte nem volt helye a pozitív üzeneteknek.
Megerősítette azt az értesülést, hogy Ferencz Orsolyával szerettek volna elhatárolódni Nagy Feró áldozathibáztató kijelentéseitől egy Facebook-posztban, de ezt megtiltották nekik. Arra a kérdésre, ki tiltotta le, annyit mondott: „Már kampányban voltunk, maradjunk ennyiben.” Ezt az esetet élete egyik legnagyobb hibájának tartja.
„Közéleti tevékenységem egyik legnagyobb hibájának tartom, hogy ott, akkor nem álltam sarkamra és nőként, anyaként, a gyermekvédelmi DPK alapítójaként, áldozatsegítésért felelős miniszteri biztosként, a FICSAK alapítójaként nem voltam határozottabb” – vallotta be.
A kritikák időzítésével kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi lett volna, ha nyernek, de a Fidesz-közösség tagjaként felelősséggel tartozott a mögötte álló emberekért. „Én egy közösség része vagyok, rengeteg emberért tartozom felelősséggel a kitartásommal és a becsületemmel. Nem hagyhattam őket cserben” – indokolta.
A jövőjét bizonytalannak látja, és bevallotta, a helyzet őt is megviseli.
„16 év kormányzási időszakot lezárni nem egyszerű. Férfiasan bevallom, engem is nagyon megvisel, mert nekem egyetemista korom óta a Fidesz veszi körül az életemet.”
Ennek ellenére bízik abban, hogy a párt megújulhat. „Teljes megújulással, önkritika gyakorlással, új utak kijelölésével szerintem még van remény újjáépíteni azt a pártot, amire 2,4 millió ember szavazott egy héttel ezelőtt” – mondta. Az interjút azzal zárta, hogy egy ekkora vereség után elengedhetetlen a szembenézés. „De meggyőződésem, hogy egy ekkora vereség után számot kell vetni, nem szabad a rossz dolgokat a homokba temetni.”
Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselőjelöltje a Népszavának adott interjúban beszélt a párt választási vereségének okairól és a szükséges következményekről.
A politikus, aki nemrég bocsánatot kért a gyűlöletkampányért, kifejtette, hogy a Fidesz frakciójának lecserélését jó iránynak tartja, de szerinte ez önmagában kevés. „Igen, abszolút egyetértek vele, de ez csak egy szükséges technikai lépés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három balti ország sem engedi át a Moszkvába készülő Robert Fico gépét
Litvánia, Lettország és Észtország hivatalosan megtagadta a légtérhasználatot a szlovák miniszterelnöktől. Fico Oroszország május 9-i Győzelem napi parádéjára utazna, amit az észt külügy az agresszor dicsőítésének nevezett.
Három balti ország is lezárta a légterét Robert Fico előtt – a szlovák kormányfő mégis Moszkvába készül a május 9-i parádéra.
Litvánia és Lettország múlt csütörtökön, majd pénteken Észtország is bejelentette, hogy nem engedi átrepülni Robert Fico szlovák miniszterelnök gépét a légterén.
Fico a május 9-i moszkvai Győzelem napi ünnepségekre utazna, a döntést pedig élesen bírálta.
„Miért? Az Európai Unió tagállamai nem engedik, hogy az Európai Unió egy másik tagállamának miniszterelnöke átrepüljön ezeken a területeken”
– tette fel a kérdést a szlovák kormányfő, a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a moszkvai parádé „az agresszor dicsőítésére irányuló” esemény.
Fico jelezte, hogy a tiltás nem tántorítja el.
„Mindenképpen találok másik útvonalat, ahogy tavaly is, amikor Észtország megtorpedózta az utunkat”
– mondta, utalva arra, hogy 2025-ben az európai bojkottfelhívások ellenére is részt vett a moszkvai rendezvényen.
A szlovák kormányfő utazása azért is válthat ki ellenszenvet az uniós országok részéről, mert az EU éppen az Oroszország elleni 20. szankciócsomagon dolgozik. Juraj Blanar szlovák külügyminiszter már jelezte, országa kész megvétózni a csomagot, ha nem kapnak garanciákat a Barátság kőolajvezeték működésére.
Három balti ország is lezárta a légterét Robert Fico előtt – a szlovák kormányfő mégis Moszkvába készül a május 9-i parádéra.
Litvánia és Lettország múlt csütörtökön, majd pénteken Észtország is bejelentette, hogy nem engedi átrepülni Robert Fico szlovák miniszterelnök gépét a légterén.
Fico a május 9-i moszkvai Győzelem napi ünnepségekre utazna, a döntést pedig élesen bírálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
