Ungár Péter az LMP társelnöke a DKTV vendége volt. A zöldpárti politikus beszélt arról is, hogy szerinte mi volt a 2022-es ellenzéki összefogás legnagyobb hibája. Szerinte a programjuk a végére olyan volt, mint egy üdvözlőlap, most viszont elérkezett az ideje a külön útnak.
Szerinte jelenleg azoknak a pártoknak van létjogosultságuk, amelyek el tudják mondani, hogy mit akarnak, mit képviselnek a világban.
Ungár Péter beszélt az ellenzéki összefogás tanulságairól is, ezzel kapcsolatban kijelentette:
„Abban a formában, ahogy 2022-ben elindultunk, annak vége. Ez az egész szabályrendszer, amit valamiféle boszorkánykonyhában ötlöttek ki, elhunyt, meghalt, eltemettünk”
– idézte az ellenzéki országgyűlési képviselőt az Index.
Ungár úgy látja, hogy az összefogásnak a jövőben csak úgy lehet értelme, ha egymáshoz világnézetileg közel álló pártok program alapján kötnek egymással kompromisszumot.
Hozzátette: ő sok más ellenzéki politikussal szemben soha nem vett részt az „intellektuálisan renyhe” gyurcsányozásban, és nem is szeretne.
„2026-ban találkozunk valahol, de addig ez egy külön út” – tette hozzá.
Ungár Péter az LMP társelnöke a DKTV vendége volt. A zöldpárti politikus beszélt arról is, hogy szerinte mi volt a 2022-es ellenzéki összefogás legnagyobb hibája. Szerinte a programjuk a végére olyan volt, mint egy üdvözlőlap, most viszont elérkezett az ideje a külön útnak.
Szerinte jelenleg azoknak a pártoknak van létjogosultságuk, amelyek el tudják mondani, hogy mit akarnak, mit képviselnek a világban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.
„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:
„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”
Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.
„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:
„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”
Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.
Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.
A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül
145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.
A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.
Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.
A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.
Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.
Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.
A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.
„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.
Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.
A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.
Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.
A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.
„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.
a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.
Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.
A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.
„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”
– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.
A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.
A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.
A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.
Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.
A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.
Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.
„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.
Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.
A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.
Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.
Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.
A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.
A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.
A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.
Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.
A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
