Újra napirenden az ásványkincs-megállapodás, de miért fontos ez ennyire Trumpnak?
Bár február végén csúfos kudarcba fulladt az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás aláírása, a jelek szerint Donald Trump továbbra sem tett le róla. A Reuters úgy tudja, az amerikaiak már az amerikai elnök keddi kongresszusi beszéde előtt szerettek volna dűlőre jutni az ügyben, hogy Trump a beszédében eldicsekedhessen vele, de ez végül nem sikerült. Az elnök ugyanakkor arról beszélt, levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben jelezte, hogy kész aláírni a megállapodást.
A megállapodás Ukrajnának is érdekében áll, mert külföldi - jelen esetben amerikai - partnerség nélkül talán sosem látna pénzt a kihasználatlan lelőhelyeiből. Márpedig az anyagi forrásokra nagyon nagy szüksége van és lesz, hiszen jelentős területeket kell egy az egyben újra felépíteni az orosz invázió után.
Ukrajna jelentős ipari nyersanyag- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, viszont ezek egy része olyan területeken található, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg is támad vagy már elfoglalt. De mekkora szerep jut ezeknek az ásványkincseknek az invázióban és a majdani béketárgyalásokon?
Az oroszoknak valójában a ritkaföldfémek kellenek?
Nem sokkal az orosz invázió 2022 február 24-i megindítása előtt Szvetlana Grincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős helyettes miniszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy az ország értékes ritkaföldfém-készletei a világ tartalékainak körülbelül 5 százalékát teszik ki, miközben Ukrajna a Föld felszínének csak 0,4 százalékát foglalja el.
Ukrajnában komoly mennyiségben találhatók olyan lényeges ipari nyersanyagok, mint lítium, kobalt, grafit, tantál vagy nióbium, meg persze néhány ritkaföldfém, köztük szkandium, lantán, cérium és neodímium. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak modern informatikai eszközök, elektromos autók és például zöld energia fejlesztéséhez szükséges rendszerek gyártásában is.
„A lítium a nagy hatékonyságú energiatárolása révén gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ezért az ukrán területek felszabadításának támogatása felgyorsíthatja és kiszélesítheti Ukrajna, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának partnerei számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést” – mondta a 2022-es találkozón Grincsuk. A politikus nyilván azt remélte, hogy hazája nem válik háború sújtotta övezetté, ha még időben tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást az ásványkincsek kitermeléséről. Nem volt rá ideje. Most, három évvel és 300-400 ezer halottal később, az ásványok, köztük a ritkaföldfémek kapják a főszerepet a béketárgyalások előkészítése során.
Nyilatkozatháború és alkudozás előzte meg az amerikai-ukrán találkozót
Bár Trump és Zelenszkij látványos összeveszése mindenkit megdöbbentett, nem minden előzmény nélkül történt. A Fehér Ház először Moszkvával - az ukránok és az európai országok nélkül - kezdett egyeztetni a béke feltételeiről. Donald Trump korábban is élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, sőt, egyenesen Ukrajnát okolta a háború kirobbanásáért. Az ukrán elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai elnök „dezinformációs térben él”.
Az amerikai sajtó beszámolói szerint Trump ezen kijelentései azután hangzottak el, hogy Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás első tervezetét. A találkozótól nyilván mást remélt az amerikai elnök, mert az előzetes nyilatkozatokban sokat finomított az álláspontján: igyekezett elmaszatolni például, hogy Zelenszkijt diktátornak nevezte.
Ami az ásványkincsek jelentős részének átadásáról szóló szerződést illeti, továbbra is hiányozhattak belőle olyan elemek, amelyek Ukrajna számára kellő biztonsági garanciát vagy további katonai támogatást jelentenek. Márpedig Zelenszkij világossá tette, hogy ezek nélkül nem írja alá, hiszen országának további fegyverellátmányra van szüksége Putyin seregeivel szemben, akik ukrán álláspont szerint Európa más országait is fenyegetni fogják, ha nem állítják meg őket. Trump ehhez képest azt mondta a Fehér Házban, hogy „én középen állok, Ukrajna és Oroszország pártján is”, ami egyértelműen jelzi a távolságtartását és ez éles ellentétben állt Zelenszkij követeléseivel.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Pedig az ukrán elnök már tavaly ősszel jelezte, hogy hajlandó hozzáférést biztosítani országa ritkaföldfém-készleteihez, amelyek értékét ezermilliárd dollárra becsülte - idézi fel a Telex. Február elején aztán megerősítette, hogy a további amerikai támogatásokért cserébe az USA részesedést kaphat az ásványkincsekből. Nem sokkal később újra felajánlotta az együttműködést, a katonai segítség folytatását kérve, majd hetek tárgyalásai vezettek el a washingtoni, végül kudarcba fulladt találkozóhoz.
Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli ásványkincs-kitermelésekből (pl. ritkaföldfémekből, olajból és földgázból) származó bevételeinek ötven százalékát fizeti be az alapba és az amerikaiak állják a másik felét, ezzel hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalva „egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna” kialakítására. Cserébe kivennék a részüket a kelet-európai állam nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincseiből, amelyekre nagy szüksége van az elszálló nyersanyagáraktól szenvedő világpiacnak és a jelentős importra szoruló USÁ-nak is.
Növekszik a kereslet a grafit, a nikkel és a ritkaföldfémek iránt
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslése szerint a világ szén-dioxid-semlegességi céljának elérése érdekében a megújuló energiába történő beruházásokat 2030-ig a duplájára, 2050-re pedig a háromszorosára kell növelni. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által 2024-ben összehívott szakértői testület szerint az energiaátmenet – amely a fosszilis forrásokról a tiszta technológiákra való áttérést jelenti – 2030-ig megháromszorozza a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és más anyagok iránti keresletet. Emellett a következő két évtizedben a réz és a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan több mint 40, a nikkel és a kobalt iránti 60-70, a lítium iránti pedig közel 90 százalékkal növekszik - írja az ENSZ fentebb hivatkozott riportja.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra jutott, hogy a termelés jelentős bővítésére van szükség ahhoz, hogy 2030-ig teljesíteni lehessen az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet. Az IEA szakértői úgy számolnak, hogy a globális szén-dioxid-semlegességi célok eléréséhez 2030-ig további 50 lítium-, 60 nikkel- és 17 kobaltbányát kell nyitni. Ez az őrületes üzlettel kecsegtető lehetőség Ukrajna területén vajon kihez kerül?
A képen sárgával az ásványkincsekben gazdag ún. Ukrán-pajzs kontinentális földkéregrész. Keleti és dél-keleti részének jó része jelenleg orosz megszállás alatt áll.Ábra: Alex Tora/Wikipedia
A háború nélkül az oroszok talán képbe sem kerültek volna, de egy nekik kedvező békével hivatalosan is birtokba vehetnének olyan területeket, amelyek alatt jelentős nyersanyagkészlet lapul, míg az amerikaiak a katonai segítségért vagy a sokat emlegetett biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna más területein szállhatnának be a kitermelésbe. Jelen helyzetben úgy tűnik, Ukrajna csak az ásványkincsei – és bizonyos területei – beáldozásával tudja majd elérni az áhított békét. Nehéz megítélni, hogy egy ekkora invázió után mi a lehető legjobb opciója, de önerőből talán bele sem tudott volna vágni a nagyszabású kitermelésbe.
Ukrajna nagy mennyiségű kritikusan fontos ásványkincs felett rendelkezik
A szomszédos országban található ásványokat széles körben használják többek között az elektronikában, az akkumulátorgyártásban, az orvosi eszközökben, az űrtechnológiában és a védelmi iparban. A BBC az Ukrán Földtani Szolgálatra hivatkozva azt írja, az ország mintegy 19 millió tonnás készlettel bír az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt grafitból, ezzel a világ öt vezető grafitkitermelője közé tartozik. Náluk található továbbá Európa titánkészletének hét százaléka, így kiemelten fontos szállítói a repülőgépek, erőművek és más ipari létesítmények építéséhez szükséges nyersanyagnak.
Ukrajnában található egyébként berillium és urán is, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek és reaktorok gyártásához, és szintén bőséggel bányászható az országban réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt, illetve mangán. Mindezen felül jönnek a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyvergyártásban, a szélturbinák és az elektronikai eszközök előállításában, illetve számos más modern iparágban.
Mennyit szereztek meg mindebből az oroszok?
Jelen állás szerint Ukrajna egyes ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős részét Oroszország megszállta. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter azt állítja, az elfoglalt területeken található erőforrások értéke eléri a 350 milliárd dollárt (kb. 134 ezer milliárd forintot), míg a kanadai SecDev geopolitikai kockázatelemző már 2022 során arra jutott, hogy
Dr. Robert Muggah, a SecDev vezetője szerint ezek az ásványkincsek stratégiai és gazdasági szempontból játszanak szerepet Oroszország folyamatos agressziójában. Azáltal, hogy Moszkva megszerezte őket, Ukrajnát jelentős bevételektől fosztotta meg, miközben növelte a saját nyersanyagkészletét és nagyobb befolyást szerzett a globális ellátási láncokban.
Miért érdeklik az Egyesült Államokat Ukrajna ásványkincsei?
Muggah úgy fogalmazott, a kritikus ásványok „a 21. századi gazdaság alapját jelentik”, hiszen kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások, a hadiipar és az ipari infrastruktúra szempontjából, ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikában és a geogazdaságban.
Az Egyesült Államok számára azért is kiemelten fontos az ukrán ásványkincsek egy részének megszerzése, mert csökkenteni szeretné a függőségét Kínától. A Geological Investment Group adatai szerint Peking a világ ritkaföldfém-készleteinek 75 százalékát ellenőrzi, és 2023-ban korlátozta egyes ásványok exportját az Egyesült Államokba, majd 2024 decemberében teljes tilalmat rendelt el bizonyos ritkaföldfémek kivitelére.
Mire menne Kijev egy amerikaiakkal kötött megállapodással?
A Világgazdasági Fórum adatai alapján az országban kb. húszezer ásványkincslelőhely található, amelyek 116 különböző nyersanyagot tartalmaznak, de 2022-ben, az orosz invázió kezdetekor ezeknek csupán 15 százalékát hasznosították. A jelentős lítiumtartalék nagyrészt érintetlen volt, és ugyanez igaz a ritkaföldfémekre is, amelyeket egyáltalán nem kezdtek el kitermelni – a szükséges befektetések hiánya miatt.
A lítium bányászat környezeti hatása. A kép illusztráció - a világ legnagyobb, Ausztráliában működő lítiumbányájában készült.Fotó: Calistemon/Wikipedia
„Ha sikerül amerikai befektetőket vonzani az ásványkincsek kiaknázásához, az óriási előnyt jelentene Ukrajna gazdaságának” – nyilatkozta még a washingtoni balhé előtt az ukrán Geological Investment Group bányászati tanácsadó cég vezérigazgatója. Irina Szuprun szerint a kérdéses ásványkincsek kitermelése rendkívül összetett és költséges feladat, de az amerikai egyezséggel eljutnának hozzájuk azok a technológiák, amelyek hiányoznak a bányászati iparukból. A megállapodás aláírására számítva hozzátette:
Az ukrán érdek tulajdonképpen világos: a lehető legkevesebb veszteséget hosszútávon akkor tudja elérni, ha alkut köt az amerikaiakkal. De – ha ez egymáshoz közelebb kerülő álláspontok mentén meg is történik – van valami, amivel egyelőre sem a lerohant ország vezetése, sem Suprun nem számol, és ez az, hogy a kritikus nyersanyagok, különösen a lítium bányászata jelentős hátrányokkal jár. Rendkívül energiaigényes, nagy karbonlábnyommal járó folyamatok ezek, amelyek nyomán hatalmas mennyiségű hulladék is keletkezik. Persze helyben. Ezt jelen állás szerint a háborútól elgyötört ukrán lakosság lesz kénytelen elviselni a saját biztonsága érdekében.
