SZEMPONT
A Rovatból

Újra napirenden az ásványkincs-megállapodás, de miért fontos ez ennyire Trumpnak?

Ukrajna ásványkincse a béke záloga, vagy a háború valódi oka? Alighanem mindkettő. És úgy tűnik, hogy a lerohant ország előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani a ritkaföldfémek és más ásványkincsek jelentős részéről.


Bár február végén csúfos kudarcba fulladt az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás aláírása, a jelek szerint Donald Trump továbbra sem tett le róla. A Reuters úgy tudja, az amerikaiak már az amerikai elnök keddi kongresszusi beszéde előtt szerettek volna dűlőre jutni az ügyben, hogy Trump a beszédében eldicsekedhessen vele, de ez végül nem sikerült. Az elnök ugyanakkor arról beszélt, levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben jelezte, hogy kész aláírni a megállapodást.

A megállapodás Ukrajnának is érdekében áll, mert külföldi - jelen esetben amerikai - partnerség nélkül talán sosem látna pénzt a kihasználatlan lelőhelyeiből. Márpedig az anyagi forrásokra nagyon nagy szüksége van és lesz, hiszen jelentős területeket kell egy az egyben újra felépíteni az orosz invázió után.

Ukrajna jelentős ipari nyersanyag- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, viszont ezek egy része olyan területeken található, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg is támad vagy már elfoglalt. De mekkora szerep jut ezeknek az ásványkincseknek az invázióban és a majdani béketárgyalásokon?

Az oroszoknak valójában a ritkaföldfémek kellenek?

Nem sokkal az orosz invázió 2022 február 24-i megindítása előtt Szvetlana Grincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős helyettes miniszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy az ország értékes ritkaföldfém-készletei a világ tartalékainak körülbelül 5 százalékát teszik ki, miközben Ukrajna a Föld felszínének csak 0,4 százalékát foglalja el.

Ukrajnában komoly mennyiségben találhatók olyan lényeges ipari nyersanyagok, mint lítium, kobalt, grafit, tantál vagy nióbium, meg persze néhány ritkaföldfém, köztük szkandium, lantán, cérium és neodímium. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak modern informatikai eszközök, elektromos autók és például zöld energia fejlesztéséhez szükséges rendszerek gyártásában is.

Az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint az ország csak lítiumból mintegy 500 ezer tonnával rendelkezik. Két fontos lelőhelyén pedig, a Donyecki területen található Sevcsenkivszkijben és a Kruta Balka országrészben fekvő Zaporizzsjában jelenleg is harcok dúlnak.

„A lítium a nagy hatékonyságú energiatárolása révén gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ezért az ukrán területek felszabadításának támogatása felgyorsíthatja és kiszélesítheti Ukrajna, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának partnerei számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést” – mondta a 2022-es találkozón Grincsuk. A politikus nyilván azt remélte, hogy hazája nem válik háború sújtotta övezetté, ha még időben tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást az ásványkincsek kitermeléséről. Nem volt rá ideje. Most, három évvel és 300-400 ezer halottal később, az ásványok, köztük a ritkaföldfémek kapják a főszerepet a béketárgyalások előkészítése során.

Nyilatkozatháború és alkudozás előzte meg az amerikai-ukrán találkozót

Bár Trump és Zelenszkij látványos összeveszése mindenkit megdöbbentett, nem minden előzmény nélkül történt. A Fehér Ház először Moszkvával - az ukránok és az európai országok nélkül - kezdett egyeztetni a béke feltételeiről. Donald Trump korábban is élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, sőt, egyenesen Ukrajnát okolta a háború kirobbanásáért. Az ukrán elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai elnök „dezinformációs térben él”.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint Trump ezen kijelentései azután hangzottak el, hogy Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás első tervezetét. A találkozótól nyilván mást remélt az amerikai elnök, mert az előzetes nyilatkozatokban sokat finomított az álláspontján: igyekezett elmaszatolni például, hogy Zelenszkijt diktátornak nevezte.

Ami az ásványkincsek jelentős részének átadásáról szóló szerződést illeti, továbbra is hiányozhattak belőle olyan elemek, amelyek Ukrajna számára kellő biztonsági garanciát vagy további katonai támogatást jelentenek. Márpedig Zelenszkij világossá tette, hogy ezek nélkül nem írja alá, hiszen országának további fegyverellátmányra van szüksége Putyin seregeivel szemben, akik ukrán álláspont szerint Európa más országait is fenyegetni fogják, ha nem állítják meg őket. Trump ehhez képest azt mondta a Fehér Házban, hogy „én középen állok, Ukrajna és Oroszország pártján is”, ami egyértelműen jelzi a távolságtartását és ez éles ellentétben állt Zelenszkij követeléseivel.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Pedig az ukrán elnök már tavaly ősszel jelezte, hogy hajlandó hozzáférést biztosítani országa ritkaföldfém-készleteihez, amelyek értékét ezermilliárd dollárra becsülte - idézi fel a Telex. Február elején aztán megerősítette, hogy a további amerikai támogatásokért cserébe az USA részesedést kaphat az ásványkincsekből. Nem sokkal később újra felajánlotta az együttműködést, a katonai segítség folytatását kérve, majd hetek tárgyalásai vezettek el a washingtoni, végül kudarcba fulladt találkozóhoz.

A megállapodás, amely a kedélyek lenyugvása után - más tartalommal - minden bizonnyal újra asztalra kerül, egy ukrán–amerikai pénzügyi alap létrehozásáról is rendelkezik, de ennek részletes feltételeit csak további tárgyalásokon véglegesítik.

Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli ásványkincs-kitermelésekből (pl. ritkaföldfémekből, olajból és földgázból) származó bevételeinek ötven százalékát fizeti be az alapba és az amerikaiak állják a másik felét, ezzel hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalva „egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna” kialakítására. Cserébe kivennék a részüket a kelet-európai állam nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincseiből, amelyekre nagy szüksége van az elszálló nyersanyagáraktól szenvedő világpiacnak és a jelentős importra szoruló USÁ-nak is.

Növekszik a kereslet a grafit, a nikkel és a ritkaföldfémek iránt

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslése szerint a világ szén-dioxid-semlegességi céljának elérése érdekében a megújuló energiába történő beruházásokat 2030-ig a duplájára, 2050-re pedig a háromszorosára kell növelni. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által 2024-ben összehívott szakértői testület szerint az energiaátmenet – amely a fosszilis forrásokról a tiszta technológiákra való áttérést jelenti – 2030-ig megháromszorozza a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és más anyagok iránti keresletet. Emellett a következő két évtizedben a réz és a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan több mint 40, a nikkel és a kobalt iránti 60-70, a lítium iránti pedig közel 90 százalékkal növekszik - írja az ENSZ fentebb hivatkozott riportja.

Mindez egyet jelent: új bányákat kell üzembe helyezni, méghozzá hamar.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra jutott, hogy a termelés jelentős bővítésére van szükség ahhoz, hogy 2030-ig teljesíteni lehessen az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet. Az IEA szakértői úgy számolnak, hogy a globális szén-dioxid-semlegességi célok eléréséhez 2030-ig további 50 lítium-, 60 nikkel- és 17 kobaltbányát kell nyitni. Ez az őrületes üzlettel kecsegtető lehetőség Ukrajna területén vajon kihez kerül?

A képen sárgával az ásványkincsekben gazdag ún. Ukrán-pajzs kontinentális földkéregrész. Keleti és dél-keleti részének jó része jelenleg orosz megszállás alatt áll.

Ábra: Alex Tora/Wikipedia

A háború nélkül az oroszok talán képbe sem kerültek volna, de egy nekik kedvező békével hivatalosan is birtokba vehetnének olyan területeket, amelyek alatt jelentős nyersanyagkészlet lapul, míg az amerikaiak a katonai segítségért vagy a sokat emlegetett biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna más területein szállhatnának be a kitermelésbe. Jelen helyzetben úgy tűnik, Ukrajna csak az ásványkincsei – és bizonyos területei – beáldozásával tudja majd elérni az áhított békét. Nehéz megítélni, hogy egy ekkora invázió után mi a lehető legjobb opciója, de önerőből talán bele sem tudott volna vágni a nagyszabású kitermelésbe.

Ukrajna nagy mennyiségű kritikusan fontos ásványkincs felett rendelkezik

A szomszédos országban található ásványokat széles körben használják többek között az elektronikában, az akkumulátorgyártásban, az orvosi eszközökben, az űrtechnológiában és a védelmi iparban. A BBC az Ukrán Földtani Szolgálatra hivatkozva azt írja, az ország mintegy 19 millió tonnás készlettel bír az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt grafitból, ezzel a világ öt vezető grafitkitermelője közé tartozik. Náluk található továbbá Európa titánkészletének hét százaléka, így kiemelten fontos szállítói a repülőgépek, erőművek és más ipari létesítmények építéséhez szükséges nyersanyagnak.

Az öreg kontinens lítiumkészletének harmada ugyancsak ukrán föld alatt rejtőzik, és ez a fém kulcsfontosságú az akkumulátorgyártásban.

Ukrajnában található egyébként berillium és urán is, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek és reaktorok gyártásához, és szintén bőséggel bányászható az országban réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt, illetve mangán. Mindezen felül jönnek a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyvergyártásban, a szélturbinák és az elektronikai eszközök előállításában, illetve számos más modern iparágban.

Mennyit szereztek meg mindebből az oroszok?

Jelen állás szerint Ukrajna egyes ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős részét Oroszország megszállta. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter azt állítja, az elfoglalt területeken található erőforrások értéke eléri a 350 milliárd dollárt (kb. 134 ezer milliárd forintot), míg a kanadai SecDev geopolitikai kockázatelemző már 2022 során arra jutott, hogy

Oroszország ellenőrzése alá vonta az ukrán szénbányák 63 százalékát, valamint a mangán-, cézium-, tantál- és ritkaföldfém-készletek felét is.

Dr. Robert Muggah, a SecDev vezetője szerint ezek az ásványkincsek stratégiai és gazdasági szempontból játszanak szerepet Oroszország folyamatos agressziójában. Azáltal, hogy Moszkva megszerezte őket, Ukrajnát jelentős bevételektől fosztotta meg, miközben növelte a saját nyersanyagkészletét és nagyobb befolyást szerzett a globális ellátási láncokban.

Miért érdeklik az Egyesült Államokat Ukrajna ásványkincsei?

Muggah úgy fogalmazott, a kritikus ásványok „a 21. századi gazdaság alapját jelentik”, hiszen kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások, a hadiipar és az ipari infrastruktúra szempontjából, ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikában és a geogazdaságban.

Az Egyesült Államok számára azért is kiemelten fontos az ukrán ásványkincsek egy részének megszerzése, mert csökkenteni szeretné a függőségét Kínától. A Geological Investment Group adatai szerint Peking a világ ritkaföldfém-készleteinek 75 százalékát ellenőrzi, és 2023-ban korlátozta egyes ásványok exportját az Egyesült Államokba, majd 2024 decemberében teljes tilalmat rendelt el bizonyos ritkaföldfémek kivitelére.

Mire menne Kijev egy amerikaiakkal kötött megállapodással?

A Világgazdasági Fórum adatai alapján az országban kb. húszezer ásványkincslelőhely található, amelyek 116 különböző nyersanyagot tartalmaznak, de 2022-ben, az orosz invázió kezdetekor ezeknek csupán 15 százalékát hasznosították. A jelentős lítiumtartalék nagyrészt érintetlen volt, és ugyanez igaz a ritkaföldfémekre is, amelyeket egyáltalán nem kezdtek el kitermelni – a szükséges befektetések hiánya miatt.

A lítium bányászat környezeti hatása. A kép illusztráció - a világ legnagyobb, Ausztráliában működő lítiumbányájában készült.

Fotó: Calistemon/Wikipedia

„Ha sikerül amerikai befektetőket vonzani az ásványkincsek kiaknázásához, az óriási előnyt jelentene Ukrajna gazdaságának” – nyilatkozta még a washingtoni balhé előtt az ukrán Geological Investment Group bányászati tanácsadó cég vezérigazgatója. Irina Szuprun szerint a kérdéses ásványkincsek kitermelése rendkívül összetett és költséges feladat, de az amerikai egyezséggel eljutnának hozzájuk azok a technológiák, amelyek hiányoznak a bányászati iparukból. A megállapodás aláírására számítva hozzátette:

Megkapjuk a tőkét is, ami több munkahelyet és adóbevételt jelent. Bevételünk lesz az ásványkincsek kitermeléséből.

Az ukrán érdek tulajdonképpen világos: a lehető legkevesebb veszteséget hosszútávon akkor tudja elérni, ha alkut köt az amerikaiakkal. De – ha ez egymáshoz közelebb kerülő álláspontok mentén meg is történik – van valami, amivel egyelőre sem a lerohant ország vezetése, sem Suprun nem számol, és ez az, hogy a kritikus nyersanyagok, különösen a lítium bányászata jelentős hátrányokkal jár. Rendkívül energiaigényes, nagy karbonlábnyommal járó folyamatok ezek, amelyek nyomán hatalmas mennyiségű hulladék is keletkezik. Persze helyben. Ezt jelen állás szerint a háborútól elgyötört ukrán lakosság lesz kénytelen elviselni a saját biztonsága érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk