HÍREK
A Rovatból

Tokhal-neveldéből telepítik vissza a Dunába az értékes halakat

A bécsi Duna-szigetről kerülnek a folyóba egy EU-s projekt keretében, céljuk a vadállomány megóvása, és egy egészséges, önfenntartó populáció visszaállítása a Dunán.


A bécsi Duna-szigeten 2016 óta egy tenyésztő konténerben több mint százezer tokhalat tenyésztettek, hogy kihelyezésük után az egyedek saját önfenntartó populációkat hozzanak létre a Dunában.

Bécs városa és a bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) kutatói 2016 ősze óta egy tenyésztő konténer segítségével dolgoznak a „LIFE a dunai tokhalakért” projekt megvalósításán.

Az EU-projekt célja a tokhalak vadállományának megerősítése és megóvása, valamint az egészséges, önfenntartó populációk helyreállítása a Duna különböző szakaszain.

2019-ben kétszázezer ikrát helyeztek el a szigeten található konténerben. A nőstények egy része a Duna magyarországi szakaszáról származik, a többi halat pedig a projektcsapat fogta be. Eredményes volt a keltetés, hiszen 71.000 egyed született meg így.

2021-ig a projekt százötvenezer tokhal előnevelését tűzte ki céljául, amit tavaly év végén már majdnem el is értek. A tokhalakat a bécsi Duna-szigeten tenyésztik, nevelik, majd a projekthez tartozó területeken, a Duna ausztriai, utolsó szabadon folyó szakaszaiban engedik őket szabadon.

Nyomkövetés céljából jeladókat helyeznek el a halakon, ezzel a módszerrel a vándorlási szokásaikat és élőhelyeiket tudják feltérképezni és dokumentálni.

Nagy a nemzetközi érdeklődés is a projekt iránt. Számos európai országból érkeztek delegációk a Duna-szigeten található tenyésztőtartályhoz, de a projekt Kínában is nagy érdeklődésnek örvend.

Fotó: PID/Houdek

A tokhal az egyik legrégebbi halfaj, hiszen a dinoszauruszokig, azaz, több mint 200 millió évvel vezethető vissza kialakulásuk. Élőhelyük jellemzően a szubtrópusi tengerek, de a folyókba vándorolnak ívni. A 2001-es fogási adatok és becslések szerint a világállomány a 20. század folyamán legalább 70%-kal fogyott, 13 tokfaj veszélyeztetett státuszba került, kettő pedig a kihalás szélén áll. Fenéklakó gerincesekkel és halakkal táplálkoznak. Általában nagytestűek és a többi halfajhoz viszonyítva lényegesen hosszabb az életkilátásuk. A tokfélék későn, 6 és 25 éves koruk között válnak ivaréretté és emiatt is veszélyeztetettek, hiszen kifogják mielőtt ívhatnának. A tokfélék javarészt egész életüket édesvízben töltik, habár egyes fajaik vándorformák, mint a lazacok, de ezek is a folyókba vándorolnak ívni. A legnagyobbra a szibériai viza nőhet meg és ezzel a legnagyobb édesvízi hal, 80 éves korára ugyanis elérheti az 5,6 m-t és 1–1,5 tonnát - írta a Wikipédia.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormány bevezette a dísznövényadót
Pár ezer forintot kell csak befizetni évente, mégis tízezreket érint az új rendelet. A könyvelők szerint értelmetlenül bonyolítja a vállalkozók életét.


A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.

„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.

A rendeletben szereplő befizetés jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. A szabályozás 2024 tavaszától érvényes, de Ruszin szerint „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.

A hozzájárulás összege évi 8 millió forint árbevétel alatt 5000 forint, telephelyenként további 5000 forinttal kiegészülve. 8 millió forint árbevétel felett 10 000 forintot kell fizetni.

Az érintettek között nemcsak dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások vannak, hanem sportpályák és temetők is. A rendelet szerint ide tartoznak a „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” szervezetek is.

Ha minden érintett a legmagasabb összeget fizetné, a befizetések összesen 500 millió forintot tennének ki. Mivel azonban sokan ennél kevesebbet fizetnek, a teljes bevétel várhatóan nem éri el a félmilliárd forintot – írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem fértek fel a buszra az iskolába induló gyerekek, a tankerület szerint nem az ő dolguk megoldani a bejutást
A gyerekeket két kísérővel engedték volna a zsúfolt távolsági járatra. Végül a város polgármestere oldotta meg ideiglenesen a helyzetet.


Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.

A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.

Egy apuka az elsős kislányát félti: „Egy elsős gyereknek, egy 6 vagy 7 éves gyereknek le kell ülnie! Ha fékez a busz, fordul a busz, ez balesetveszélyes!” – mondta az RTL Híradónak.

A szülők gúnyos tapssal fogadták a kijelölt buszt. A félelmük beigazolódott: egy kisméretű, majdnem megtelt járatra kellett volna felszállnia a közel 40 gyereknek, de nem fértek fel. A busz elment, a gyerekek ott maradtak.

„Jöjjön a busz! Jöjjön a busz!” – skandálták a kisfiúk, a lányok pedig táncoltak unalmukban.

A hajdúböszörményi polgármester végül odarendelte a beszüntetett iskolabuszt. Erre már mindenki felfért, és a gyerekek 25 perces késéssel indultak el az iskolába.

A szülők szerint volt, aki emiatt az évnyitóról, más az első óráról késett el.

A polgármester elmondta: bár ez 10 millió forint pluszkiadást jelent, amíg a Tankerület nem lép, újraindítják az iskolabuszt. „Kedvezményként adta a képviselő-testület, hogy behordják a gyerekeket, de azt tudni kell, hogy ez nem a mi feladatunk” – mondta a Híradónak Görögné Bocskai Éva.

A Tankerület szerint viszont ez az önkormányzat feladata. Ők csak Volán-buszokkal tudják biztosítani az iskolába jutást.

Az RTL Híradó riportja a hajdúvidi káoszról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy új képeket mutatott a hatvanpusztai könyvtárról: „Egy bugris újgazdag család mérhetetlen luxusának újabb bizonyítéka”
A könyvtár épületétől már korábban is jelentek meg képek, Hadházy képe frissebb, azóta már teljesen elkészült. A képviselő szerint önmagában is megdöbbentő fotó, de pár részletre felhívná azért a figyelmet.


A független képviselő újabb fotót mutatott be az Orbán család hatvanpusztai birtokáról a Facebook-oldalán. Ezúttal a vélhetően már elkészült könyvtárról közölt egy képet, amin a "félkész mezőgazdasági üzem" területén lévő épület belseje látható. Könyvek még nincsenek benne.

"Íme egy újabb kép a KÖNYVTÁRRÓL HATVANPUSZTA “félkész mezőgazdasági üzemében”. Ez a viccesgiccses stílusban épült üzemi könyvtár az egykori cselédházból lett kialakítva, ahogyan Orbán apja fogalmazott: “kiütötte a födémet”, és csinált egy könyvtárat, hogy a család összegyűlt könyveit, iratait megmutathassa…

A cselédház amúgy soha nem volt műemlék minősítésű, úgyhogy erre nem mondhatja Lázár, hogy a műemlékvédelem szép példája. Inkább egy bugris újgazdag család úrhatnámságának és mérhetetlen luxusának újabb bizonyítéka.

A könyvtár épületétől a HVG már mutatott be korábban képeket, ez a mostani annál frissebb, bár azóta már teljesen elkészült. Önmagában is megdöbbentő fotó, de pár részletre felhívnám a figyelmet:

- elkészült a galériára vezető kovácsoltvas csigalépcső (persze az építkezésen készült fotó alapján lift is)

- egy kandalló elengedhetetlen minden mezőgazdasági üzemben (sőt, több is kell, hiszen az üzemi ebédlőben is van egy hatalmas)

- külön felhívom a figyelmet a kandallót díszítő KOS SZOBORRA (a viccesgiccses stílus szép példája, azt nem tudni, hogy a birka népre utalás, vagy arra, hogy itt birkaistállók voltak)

- a kazettás mennyezetről viszont eltűntek a HVG képein látható festmények. Információim szerint ezek azóta sem kerültek vissza, a “Műhelylak” padlásán pihennek.

Azt nem tudni, hogy egyszerűen nem tetszettek-e Anikó asszonynak, vagy később visszakerülnek-e. Előbbi a valószínűbb, mert közben a könyvtár teljesen elkészült, bár könyvek állítólag még nincsenek benne.

- erről az épületről nem kaptam tervrajzot, (ehelyett teszem ide a képet). De ezt Orbán papa nem tudta, ezért elkottyintotta, hogy van itt két “diákszállás is”, hogy kutathassák a dokumentumokat, ha van rá igény… Az építkezésről készült légifotó alapján azok is szép nagy lakások lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár megmagyarázta Hatvanpusztát: Lehetne ötezer birkát tartani benne, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság
A dokumentumok étteremnek is beillő központi konyhát, hatalmas társalgókat és dohányzószobákat mutatnak. Lázár János úgy véli, nincs benne semmi rendkívüli.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.

Az egykori uradalmi istállót most vendégháznak nevezik. Az alaprajz szerint tíz lakást, két liftet, három lépcsőházat, a földszinten egy 190 négyzetméteres kandallós étkezőt és egy 140 négyzetméteres társalgót alakítottak ki. Az emeleten egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzó- vagy klubszoba kapott helyet.

Az épület nagy központi konyhája egy éttermet is ki tudna szolgálni – mondta Hadházy Ákos. Az alaprajz szerint van külön hűtőtér, italraktár, szárazáru raktár, fogyóeszköz raktár, zöldség- és hús előkészítő, fehér és fekete mosogató, mosókonyha és tisztaruha-raktár is. Emellett söntést is kialakítottak, ami olyan helyiség lehet, ahol italokat és poharakat tartanak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elmondta, hogy ő már járt az egykori istállóban, de semmi rendkívülit nem látott. Szerinte Hatvanpuszta nem tehertétel a Fidesz számára:

„Miután egy műemléképületnek a helyreállítására került sor, én ebben nem látok semmi luxizást. Még egyszer mondom, nekem megmutatta a tulajdonos, végig mentem azon az épületen, én semmi rendkívülit nem látok ebben. Funkcióváltás az történt, mert ezek nagy épületek, nyilván funkciót kell adni nekik. Lehetne mondjuk 5 ezer birkát tartani benne, az is egy lehetőség, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság.”

A miniszter arról is beszélt, hogy nem lát luxust abban sem, ha valaki magánrepülővel megy nyaralni. Szerinte a magyar embereket inkább az zavarja, ha valaki meg is veszi a repülőt vagy a hajót: „a magyaroknak fáj az, a magyarok szemét csípi, a magyaroknak nem tetszik az, hogy ha egy nagyvállalkozó, aki ráadásul állami megrendeléseket is kap, az a pénzét jachtokra költi adott esetben, repülőgépekre költi és erre szórja el. mert a magyarok lehet, hogy azt szeretnék, hogy fektesse be, többek között az ő érdekükben is.” Azt viszont nem árulta el, kire gondolt pontosan.

(via RTL)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk