Theresa May túlélte: megnyerte a bizalmi szavazást
Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök megnyerte a saját pártja által ellene kezdeményezett, szerda este megtartott bizalmi szavazást.
A kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt zömmel a tory alsóházi frakció keményvonalas Brexit-táborának képviselői kezdeményezték. Ez a frakciócsoport rendkívül elégedetlen a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről elért megállapodással, és a csoport vezetői már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy elindult a bizalmatlansági indítvány szervezése.
Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció illetékes testületének elnöke szerda reggel jelentette be, hogy összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. Brady szerda estére ki is írta a voksolást.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmi szavazáshoz az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Brady a kétórás voksolási procedúra és a szavazatok összeszámlálása után, szerdán késő este bejelentette, hogy
a 317 fős tory frakció tagjai közül 200-an szavaztak bizalmat a kormányfőnek, 117-en viszont a bizalmatlansági indítványra voksoltak.
A bizalmi szavazás kimenetelének eldöntéséhez a frakció egyszerű többségének kellett egységesen voksolnia.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.
Ha Theresa May elveszítette volna a szerdai bizalmi szavazást, távoznia kellett volna a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is. Ebben az esetben az utódválasztási versenyben sem indulhatott volna, bár az utód megválasztásáig ügyvezető minőségben a kormányfői tisztségben maradhatott volna.
A szavazás eredményének ismertetése után, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt elmondott rövid nyilatkozatában Theresa May kijelentette, hogy hálás az eredményért, "jelentősnek" nevezte ugyanakkor az ellene voksoló tory képviselők számát. Kijelentette azonban, hogy az ő érveiket is meghallgatta.
Közölte: csütörtökön részt vesz az Európai Unió csúcsértekezletén, ahol jogi és politikai biztosítékokat fog kérni azoknak az aggályoknak az elsimítására, amelyeket a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás kapcsán az egyezmény egyes tartalmi elemeit kifogásoló képviselők felvetettek.
Külön kiemelte ezek közül a Brexit-megállapodás legvitatottabb elemét, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást.
A keményvonalas tory Brexit-tábor ezt elfogadhatatlannak tartja. E megoldás lényege ugyanis az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, 2020 december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország 499 kilométeres határán.
Az ellenzők azzal az érvvel vetik ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság véglegesen "beragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val még a Brexit után is.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap elhalasztotta a voksolást, éppen azért, mert a tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
May e döntése viszont további heves indulatokat kavart a konzervatív frakcióban, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy szerdára összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.
Theresa May valószínűleg a szavazás megnyerése ellenére nem tölti ki teljesen kormányfői mandátumát.
A szerda esti szavazás előtt tartott frakcióülésen több résztvevő egybehangzó beszámolója szerint ugyanis kijelentette: amint végigvitte rendezett módon az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, félreáll, és lehetővé teszi új konzervatív vezető megválasztását még a következő parlamenti választások előtt.
May azonban a beszámolók szerint kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy mikorra tervezi távozását a Konzervatív Párt éléről.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul előrehozott parlamenti választásokat írt ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a Brexit-tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A tavaly júniusban megtartott választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
A tavalyi választási kudarc óta prominens tory képviselők és politikai elemzők részéről sokszor elhangzott az a vélemény, amely szerint nehezen elképzelhető, hogy a Konzervatív Párt hajlandó lenne a 2022-ben esedékes következő parlamenti választás kampányát is Theresa May vezetésével megvívni.
