SZEMPONT
A Rovatból

Sztároljuk-e a Viszkist, és ha igen, helyesen tesszük? Őt is megkérdeztük

Ha imádjuk a Keresztapát, miért ne örüljünk a Viszkis-filmnek? Ki csinált sztárt Ambrus Attilából, és ő maga sztárnak érzi-e magát?
Írta: Szenes Laura - szmo.hu
2017. november 27.


Link másolása

Miért sztároljuk a Viszkist? Egyáltalán sztárolás-e ez, vagy sokkal inkább egy olyan közérdeklődés övezi, aminek érdemes lemenni a gyökeréig, hogy jobban megértsük? Mennyire van igazuk azoknak, akik szerint egy bűnözőből "nem szabadna ilyen hírességet csinálni", és vajon megkapta-e Ambrus Attila azt a bizonyos "második esélyt" a közvéleménytől?

Négy emberrel beszélgettem (egymástól függetlenül): az Ambrus Attilát annak idején védő ügyvéddel, Magyar Györggyel; a bűnügyi újságírás egyik szakértőjével, Fekete Gy. Attilával; a filmfeldolgozás kapcsán Kovács Gellért filmszerésszel - és természetesen magával Ambrus Attilával.

"Nem a bűnt vagy bűnözést próbálják népszerűsíteni" - Magyar György, Ambrus Attila egykori ügyvédje

vbn

Miután én tényleg közelről érintett vagyok ebben az ügyben, védtem őt első és másodfokon, nem nagyon etikus róla konkrét véleményt mondanom, de általánosságban beszélhetek. Akkoriban magam is megéltem, milyen az, amikor a közvélemény egy bűnöző oldalára áll, hiszen előállt az a nagyon speciális helyzet, hogy Attila az első elfogása után megszökött, így ő nem volt meg, de az ügyvédje igen. Természetes módon tőlem próbált hát információt szerezni a média, így a közérdeklődés megérintett engem is.

Az általános közvélemény nem azért fogadta el Ambrus Attilát, mert bűnözött, hanem mert akkoriban nagyon nagy volt az ellenállás a társadalomban a bankvilággal és a globalizációval szemben.

Attilában volt egy nagy vagányság. A személyisége hordoz egyfajta betyár hozáállást, így automatikusan kivívta sokak szimpátiáját, drukkoltak neki. A média is segítette őt, már a rablások alatt is, és ő is élvezte ezt. Van benne egy speciális intelligencia és egy győzelmi vágy. Ő egy sportoló, aki feltűnni szeretne, és nagyon élvezte, hogy kirabol egy bankot, elmenekül, majd róla szóló cikkeket és riportokat lát. Ez neki inspirációt adott és emiatt lovallta bele magát az újabb és újabb bűnesetekbe. Összesen 30 bankot rabolt ki. A falakra az emberek azt írták ki: "Viszkis kontra BM - 29:1". Ő 29-szer át tudta verni a rendőrséget. Csak egyszer tudták elcsípni, akkor is megszökött. Azért ez tényleg nem általános.

A közérdeklődés következtében készültek el a könyvek, majd filmek. Tehát az ő életvezetése önmagában figyelemfelkeltő volt. Ebből egyenesen következik, hogy a művészvilág is megragadja.

Nem a bűnt vagy a bűnözést próbálják népszerűsíteni, hanem azt az embert, aki ki mert állni és vállalta a cselekményeinek a következményeit.

Az is ritka, és engem is mellbe vágott, hogy amikor elfogták, kért egy Budapest-térképet, és megmutatta azokat a bankokat, amelyeket kirabolt. Kilencről tudtak, és ő beszámolt még huszonhétről. Vagabund beismerés, büszke hőstett volt - így pedig védeni is elég nehéz valakit. De ott volt még a háromszori emberölési kísérlete is, amiért szintén vádat emeltek vele szemben. Az volt a védelem dolga, hogy ezekért ne marasztalják el. Ez sikerült is.

Megszökött, megint elkapták, leültették, és azt is végigcsinálta. Vállalta a cselekménye következményeit, mindig is számított rá, hogy egyszer elkapják. Tizenkét év alatt vasakarattal viselte büntetését, újságíró iskolát végzett, leérettségizett, tanult - főleg a történelmi nagy alakok érdekelték. Kitanulta a kerámiázást, és készült a szabad életre. Kiszabadulván pedig beilleszkedett a társadalomba. Ez is különleges, főleg, ha a múltját nézzük: rossz körülmények, nem sok lehetőség, amelyek következtében valahogyan pénzt kell szerezni.

Szerintem valóban nem szabad a bűnt népszerűsíteni, de egyes eseményeket tudományos és ismeretterjesztő alapon igenis, nyilvánosságra lehet hozni, mert lehet ezekből tanulni.

Nem tartom hibának, hogy beszélnek róla. Nem azok sztárolják, akik megfilmesítik vagy írnak róla. Ők csak feldolgozzák, ami történik. De mint mindenben, itt is a mérték a fontos. Nem szabad túlzásokba esni, és nem szabad a sztár oldalára átvinni az ügyet, mert valahol ő mégiscsak veszélyes volt a társadalomra nézve. Mértékkel, helyén kezelve ez az ügy belefér a mai magyar közgondolkodás világába.

És még egy nagyon lényeges dolog: nem ő ment oda az újságírókhoz és a filmkészítőkhöz, hogy foglalkozzanak vele!

"Nem kell őt szeretni" - Fekete Gy. Attila, bűnügyi újságíróefe

Én nem gondolom, hogy sztárolás lenne, ami történik. A Viszkis rablásai a '90-es évek legnagyobb bankrablási sztorijai. Ez a személy érdekli az embereket és a médiát, hiszen különleges. Az, hogy valami különleges, nem feltétlenül jelenti, hogy jó. Ami érdekli az embereket, azzal a média foglalkozik. A mérték és a mód, az lehet kérdés. Most jelent meg a film, most van fölkapva. Ez teljesen normális. De van persze olyan eleme például a filmnek, ami számomra túlzás. Például, amikor a bank igazgatója azt mondja neki: lőjön le, mert ha kinyitom magának a trezort, akkor munkanélküli leszek, és én ahelyett inkább meghalok. Ez teljesen félrevezető, hiszen a banki policy mindig is az volt, hogy veszélyhelyzet esetén oda kell adni a pénzt, nem pedig hősködni. Szóval például ez a jelenet nem dobott a filmen, inkább ártott neki, véleményem szerint.

Egyébként sajnálom, hogy a film idáig már nem megy el, de feltehette volna a kérdést, hogyan lehet mindazok után talpon maradni, amiket Ambrus Attila átélt.

Nyilván a megbocsátás és a felejtés nem egyszerű, és sokak részéről lehetetlen is. A rablásai közben emberek irányába lőtt, és volt olyan női alkalmazott a bankban, akit a hajánál fogva rángatott.

Nem kell őt szeretni. Többször interjúztam vele, a börtönben is - sosem büszkeséggel nyilatkozott magáról. Mindig úgy beszélt, hogy ő egy bankrabló, aki már próbál jó útra térni. És van az a mondás, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr.

Egyébként pedig miért nem állnak elő a hatóságok a teljes történettel? Abban a pillanatban más lenne a leányzó fekvése. Amíg csak Ambrus Attila és az ügyvédje beszél az ügyben, addig csak Ambrus Attila szerepel, és azok nem, akik elfogták. Ráadásul ahogy a második elfogása történt, az nem is vet túl jó fényt a Viszkisre, hiszen egy igen banális hiba folytán bukott meg. Szóval, amíg a hatóságok - ki tudja, miért - nem állnak elő a teljes történettel, addig megmaradnak ők is az Ambrus által levetített szerepükben, úgy tűnve, hogy nem álltak túlzottan a helyzet magaslatán a rablások közben. És azért is kár, hogy hatósági oldalról nincsenek részletezések, mert ezzel nem kommunikálják azt, amit jó lenne kommunikálniuk: hogy a rablás lehet ugyan egy "jó dolog", hiszen lesz pénz és csillogás, de csak egy ideig, mert utána elkapnak. És akkor jön a tizenévekig tartó büntetés.

"Nem hiszem, hogy bárki kedvet kap ettől a filmtől a bankrabláshoz" - Kovács Gellért filmszerész

ik

Fotó: Szilágyi Nóra

Általános dolog ez, rengeteg film készül bűnözőkről, gengszterfilmeket, krimiket forgatnak.

Ambrus Attilának először is a nyilatkozatairól érdemes beszélni, melyekről azt gondolom, mindenkinek meglehet a véleménye. Meglehetősen markáns figura, én például sok mindennel nem értek egyet, azok közül, amiket mondott, de ez nem igazán számít. Mivel ő az előadásain is arról beszél, hogyan reintegrálódott a társadalomba, ezért szerintem amellett, hogy a film kampányában interjúkat ad, nyilatkozik és támogatja a stábot,

elegánsabb lett volna 3-4 méterrel hátrébb lépnie, a bankrabló múltjáról már nem beszélnie. Így valószínűleg nem került volna bele azokba a konfliktusokba, amelyekbe az utóbbi időszakban belekerült.

Azt meg kifejezetten butaságnak gondolom, hogy van egy olyan narratívája is a filmről való eszmecseréknek, hogy miért kell sztárt csinálunk Ambrusból. Belőle a magyar közvélemény csinált sztárt, hisz eleve, a Viszkis nevet is Juszt László találta ki, ha jól emlékszem. Mi nyomtattuk a pólókat, mi kreáltunk belőle egy népi hőst. Nem a film teremtette meg őt, hanem azért készült el a film, mert megteremtettük a legendáját. És nem utolsósorban az ő sztorija jó sztori. Miért ne készülhetne belőle film?

Már az akciói idején is sztár volt, szóval ez a felháborodás most, ami a film kapcsán megy, nem több szerintem műbalhénál. Nem érzek semmilyen veszélyt abban, hogy elkészült ez a film. Ha nekiállunk „bűnbakokat” keresni, a korabeli közhangulatot tekintve egyből rátalálhatnánk saját magunkra. Akkor, amikor ez az egész történt, eléggé neccesnek találtam a lelkesedést, de ezzel együtt ez egy bonyolult történet, sok mindennek köze van hozzá: a korszaknak, a politikának, az emberek bizalmatlanságának.

Nem hiszem, hogy bárki kedvet kap ettől a filmtől a bankrabláshoz. Odavagyunk a Keresztapáért meg a Sebhelyesarcúért, ésszerűtlen dolog most bármit rákenni Ambrus Attilára.

Hogy miért vesz részt aktívan egy róla készült film készítésében? Nyilván fontos neki, hogy hiteles legyen az alkotás, s hogy valamilyen módon beleálljon film kampányába. Semmi kivetnivalót nem látok ebben, hiszen az életéről van szó – számít neki, hogyan látja viszont magát a vásznon.

Amiben Ambrus van most, nehéz helyzet, hiszen már nincs börtönben, keresi a kenyerét, de az ő szájából mégis rosszul hangzik sokak számára, ha magát védi. Egyéni véleményem tehát az, hogy neki talán csak annyit kellett volna mondania a film kapcsán: "Én a múltamról igazából már nem akarok beszélni, minősíteni sem akarom. Már nem az vagyok, aki akkor voltam, csupán egy békés és törvénytisztelő életet élő keramikusként szeretnék élni".

"Nem érzem magamat se sztárnak, se celebnek" - Ambrus Attila666

Volt egy múltam, hoztam egy döntést, leültem a büntetésemet, én ugyanolyan szürke eminenciás vagyok, mint bárki más. Nem érzem magamat se sztárnak, se celebnek. Egy keramikus vagyok, akinek volt egy rossz döntése, azért megbűnhődött, és mégis tovább kell bűnhődnie. Behívnak mondjuk egy sajtótájékoztatóra, aztán meg belém rúgnak. Megfizettem érte, mai fejjel nem így állnék hozzá a dolgokhoz.

De nem én mentem oda Nimródhoz, nem én kilincselek a médiumoknál, hogy foglalkozzanak velem. Az is érdekes, hogy a nagy hőbörgés közben a hétvégén 65 ezer ember nézte meg a filmet.

Vagy soha senki nem beszél például arról sem, hogy a film készítése kapcsán több száz ember kapott munkát.

Senki ne keressen semmit azzal kapcsolatban, hogy mi a film társadalmi üzenete. Én egy eszköz voltam a rendszerben. A média egy bizonyos szinten rosszul kezelte a helyzetet: a kereskedelmi tévék akkor indultak, amikor én a bankrablásokat elkövettem, és ezt jól meglovagolták.

Komplexen kéne nézni a rendszerváltás utáni állapotokat, amikhez én az arcomat adtam, viszont ezért megbűnhődtem.

Akik engem bántanak, akár jogosan is tehetik, de én tehetetlenül állok előttük, mert akinek a szemében egy mocskos rabló lettem, annak a szemében már az is maradok. Kaptam egy stigmát, és most már bármi jót tehetek, akkor is meg vagyok bélyegezve.

Hogy miért működtem közre a film elkészítésében? Mert tanultam a korábbi, rólam szóló dokumentumfilm esetéből, amit a Discovery készített: ha nemet mondok a közreműködésre, attól még ugyanúgy elkészül a médiatermék, csak sokkal kevésbé lesz valóságos, tele lesz teljesen fals információkkal.

És nem vallom, hogy bűnözni kellene ahhoz, hogy film készüljön rólunk.

Képek: Youtube

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: