A Szigetvári Kórházban két dolgozót is felfüggesztettek, majd elbocsátottak, mert összecserélhették egy műtét során a sóoldatos palackot egy fertőtlenítős üveggel - tudta meg az ATV Híradója.
Az egyik dolgozó az eset után összeomlott, ezért azóta is a kórházban kezelik.
Mint arról mi is beszámoltunk, a Szigetvári Kórházban sóoldat helyett fertőtlenítőt használtak egy nőgyógyászati műtéthez. A 42 éves beteget súlyos, válságos állapotban vitték Pécsre, az intenzív osztályra.
A tévécsatorna nemrégiben arról számolt be, hogy megvan az esély arra, hogy az asszony túlélje a szerek cseréjét. A műhiba miatt viszont a beteg maradandó szervi és lelki sérüléseket szenvedett.
A Szigetvári Kórházban két dolgozót is felfüggesztettek, majd elbocsátottak, mert összecserélhették egy műtét során a sóoldatos palackot egy fertőtlenítős üveggel - tudta meg az ATV Híradója.
Az egyik dolgozó az eset után összeomlott, ezért azóta is a kórházban kezelik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták a legdurvább forgatókönyvet: a Fidesz akkor is nyerhet, ha a Tisza Párt kapja a több szavazatot
A 21 Kutatóközpont érdekes modellt tett közzé a 2026-os választásról. A mandátumok elosztása miatt a kormánypárt akár 1-2 százalékpontos hátrányból is győztesen jöhet ki.
A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.
A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.
Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.
A kétharmados győzelemhez a Tiszának 16–18 százalékpontos, míg a Fidesznek 12–14 százalékpontos listás előnyre lenne szüksége.
A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.
A kutatóközpont hangsúlyozta, hogy a program célja elsősorban tendenciák és összefüggések érzékeltetése, nem pedig a pontos előrejelzés, hiszen a billegő választókerületekben akár néhány száz szavazat is dönthet.
A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.
A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.
A rendszer egyik kulcseleme a „győzteskompenzáció”: nemcsak a vesztes jelöltek szavazatai, hanem a győztes jelöltek győzelemhez nem szükséges, „felesleges” szavazatai is felkerülnek a párt országos listájára.
Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.
A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.
Az elemzés szerint
a Tiszának és az ellenzéknek a billegő körzetekben kell célzottan mozgósítania, míg a Fidesz a stabil bázisának megőrzése mellett a körzetnyerésekkel egy kisebb listás hátrányt is kompenzálhat.
A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.
A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.
A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.
Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az adatszivárgási ügyről: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából!
A Tisza Párt elnöke szerint minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után.
„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„Itt jelzem, hogy
minden fideszes politikus és propagandista, aki az illegálisan megszerzett adatbázis alapján honfitársait listázza és fenyegeti, bíróság előtt fog felelni a tettéért a kormányváltás után!”
„A fideszes báb Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság "jogász" vezetőjének is haladéktalanul távoznia kell a pozíciójából, mivel szintén hallgat, miközben Orbánék a legrosszabb történelmi időket idéző módon, politikai alapon listázzák a nyilvánosság előtt a honfitársaikat és egyben visszaélnek a személyes adataikkal” – írta a Tisza Párt elnöke, aki hozzátette: a szatellit ellenzéki pártok szintén hallgatnak, nem szólalnak fel a honfitársaik védelme érdekében. A Fidesz fiókpártja, a Mi Hazánk szerinte egyenesen a kormányzati hazugságokat terjeszti.
„A Lázár Jánoshoz köthető Promenád24 tegnap névvel, munkahellyel, pozícióval listázott ki több tucat magyar állampolgárt, olyan embereket, akiknek az adatait egy nyilvánvalóan jogtalanul megszerzett adatbázisból hozták nyilvánosságra.
Ez ugyanaz a Promenád24, amely néhány hónapja lejárató cikket közölt a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, aki néhány nappal később öngyilkos lett. Ez a lap és a megrendelő akkor sem kért bocsánatot, most sem fog” – hangsúlyozta Magyar, aki ezután Lázár Jánosnak üzent.
„János, te, aki egész életedben a politikából és a magyar emberekből éltél és gazdagodtál meg – odáig süllyedtél, hogy a házi propagandád dolgozó magyar embereket, köztük óvónőket, tanárnőket listáz, mint a legrosszabb komcsik. Ez a fideszes tolvajtempó: ellopják a honfitársaik adatait, és még büszkék is rá.”
„Ez nem újságírás. Ez bűncselekmény. Aki ezt a bűncselekmény-sorozatot megszervezte, aki ezt jóváhagyta, aki az adatokat közzétette és aki cinkosan hallgat, mind felelős” – tette hozzá.
„Egy kormány dolga az lenne, hogy megvédje a polgárait. Nem az, hogy háborút indítson ellenük.
Az, hogy Magyarországon 2025-ben megtörténhet, hogy egy politikai propagandalap nevekkel és címekkel listáz embereket, a párt képviselőjelöltje pedig panelben élő, civilek lakása előtt emberkedik megfélemlítési céllal, az a Fidesz nyílt hadüzenete a magyar állampolgárok ellen.
Közben nem veszik észre, hogy már nincs hatalmuk felettünk: ez egy vesztébe rohanó, erkölcsileg megsemmisült, végnapjait élő rendszer utolsó kétségbeesett próbálkozása. Ez az a pont, ahol mindenkinek választania kell: a megfélemlítés oldalán áll, vagy a szabadságén. A magyar emberek tudni fogják, hogy melyiket válasszák” – zárult a bejegyzés.
„Sulyok Tamás "jogász" köztársasági elnöknek azonnal távoznia kell a hivatalából! Orbán Viktor báb-köztársaságielnöke szokása szerint hallgat, miközben a fideszes bűnözők nyíltan listázzák és fenyegetik a honfitársaikat” – kezdte bejegyzését Magyar Péter a Facebookon.
„Itt jelzem, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért van szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.
A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.
A portál kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.
A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.
Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól. Budapest a találkozót egy lehetséges amerikai–orosz csúcstalálkozóhoz vezető út egyik lépéseként is értelmezi.
A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
azért van szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
a jelenlegi fizetésekért a szakdolgozók csak extrém többletmunkával érik el az átlagos kereseti szintet.
„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.
Takács Péter államtitkár szerint lesz lehetőség a fizetésemelésre, de még nincs kormánydöntés a bérfejlesztésről.
Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.
A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg
Takács Péter többször nyilatkozta, hogy bruttó 800 ezer forinthoz közelít az ápolók bére a műszakpótlékokkal együtt, addig Soós Adrianna úgy érvel, hogy a KSH adatai szerinti 740 ezer forintos átlagkereset is csak havi 20 óra többletmunkával jön össze.
A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.
2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A FESZ idénre 10 százalékos, a jövő évre pedig 13 százalékos béremelést szeretne elérni az egészségügyi szakdolgozóknak, részben az inflációkövetés, részben pedig a teljesítményösztönzés miatt.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
