Szabolcsban már örülnek, ha valaki csak alkoholista
Nem elég, hogy dobozszám szívják a cigit, a szintetikus szerek is jól futnak a szabolcsi romatelepeken. A fiatalok szerint alig van köztük olyan, aki ne fogyasztana valamit, a családgondozók pedig nem tudják, mihez kezdjenek a kiszámíthatatlan biofűvel. Az állami gondozott gyerekeknél sem jó a helyzet, az egyik lakásotthonban a gyerekek fele kábítószerezik. Kutatók négy szabolcsi faluban nézték meg, hogyan drogoznak a fiatalok.
– Képesek eladni magukról a ruhát. Nem csak férfiak.
– 10-ből 5-6 család ilyen.
– A legszegényebbek használnak biofüvet..
– Eladnak mindent szarért-húgyért, most akármennyibe kerüljön. Mondjuk megveszek most egy plazma tv-t, hát ő bekattan vagy akármi, akkor már odaadja, még ha kell, 500 forintért is, csak hogy az a fél adagja meglegyen, hogy tudjon beállni.
Ez a párbeszéd néhány olyan édesanya közt hangzott el, akik a baktalórántházi romatelepen élve pontosan tudják, kik és milyen drogokkal próbálják átvészelni a mindennapokat. Szerintük a fiatalok és a felnőttek is olyan mértékben használják a biofüvet, hogy a következő generációt csak akkor lehetne megóvni tőle, ha elköltöznének a szegregátumból.
Ez a Periféria Egyesület és a Debreceni Egyetem közös kutatásából derült ki, amelyben Szabolcs megyei, romatelepen vagy gyermekvédelmi gondoskodásban élő 14-25 évesek káros szenvedélyeit és droghasználati szokásait vizsgálták. A kutatás egyik részében Csengerben, Baktalórántházán, Nyírmadán és Mátészalkán interjúztak telepi fiatalokkal, szüleikkel és helyi szakértőkkel, akik kapcsolatban vannak a szegénységben élő családokkal. A másik részben kérdőívekkel vizsgálták, mi alapján dől el, hogy egy hátrányos helyzetű fiatalból drogfüggő lesz-e vagy sem. A kutatásból kiadtak egy tanulmánykötetet, aminek most összefoglaljuk a legfontosabb eredményeit.
A megkérdezettek közül viszonylag kevesen vállalták, hogy fogyasztanának drogot: ez nem teljesen vág egybe az interjúrészletekkel, ami sokkal súlyosabb helyzetről árulkodik. Akik mégis vállalták, ők leggyakrabban a herbált, a biofüvet, a marihuánát és az alkohol-gyógyszer párost fogyasztják. “Unokatesóm zöldet fogyaszt rendszeresen. Hát úgy csinálja, hogy dohány, rá csinál egy pakkot és rádugja a hogyhíjjákot, a herbát rászórja a dohányra és feltekeri, megnyálazza a pakkot… Igen, láttam, hogy hogy szívja el. Hát, olyan mintha a fellegekben járna” – mondta a kutatóknak egy baktalórántházi fiatal.
Nincs olyan a cigánysoron, aki nem fogyaszt valamit
A biofű az utóbbi években lett népszerű az ország hátrányos helyzetű régióiban. Annyira, hogy két évvel ezelőtt a világ élvonalába kerültünk herbál- és kristályfogyasztásban. Tavalyi adatok szerint a herbálfogyasztás ugyan megtorpant, de kezdenek visszatérni az olyan régi drogok mint az ecstasy, nem beszélve arról, hogy a magyarok még mindig az alkoholizmustól szenvednek a legjobban. (Ha bővebben is érdekli, miért okoz ekkora bajt az alkohol, ezt és ezt a cikket olvassa el.)
A biofű hatóanyagát valamilyen szárított növényre permetezik rá, a végeredmény pedig hasonlít a füves cigire, de sokkal erősebb és rövidebb a hatása. Szinte sosem tudni, mi van pontosan a biofűben, hiszen mindenféle, könnyen beszerezhető vegyszerekkel állítják elő, akár patkányméreggel, csavarlazítóval vagy acetonnal. Ezért aztán a biofű olcsó, egy grammot akár ötszáz forintért is be lehet szerezni. (Ha érdekli, pontosan milyen hatást gyakorol a biofű az emberi szervezetre, ezt a korábbi cikkünket olvassa el.)
De nemcsak a biofű van jelen a szegények lakta területeken, hanem más kábítószerek mellett a cigaretta és az alkohol is. A kutatásban részt vevő, többnyire 14 éves baktalórántházi fiatalok 9-10 éves korukban próbálták ki először a cigit, és mindennap isznak energiaitalt, amit néha alkohollal kevernek. A telepen élő fiatalok 71, és a szakellátásban levők 67 százaléka mondta, hogy dohányzik. Előbbiek több mint 17 szállal szívnak el egy nap.
Egy csengeri fiatal szerint “nincs olyan ember, aki nem fogyaszt valamit. Itt a cigánysoron borzasztóan fogyasszák. Inkább jobban megy a füves cigi mert az hamarabb hat. (…) Amúgy már volt a soron olyan aki majdnem meghalt tőle. (…) És le se jöttek semmit se csinálni a rendőrök, de mikor betörtek egy embernél, egy jelentéktelen embernél, ahol nem volt semmi, oda helyszínelőket küldtek. De a gyerekkel meg senki nem foglalkozott”.
Örülnek, ha csak alkoholista
A kutatók külön interjúztak olyan helyi szakemberekkel, akik napi kapcsolatban vannak ezekkel a családokkal. “A gondozott gyerekeknél is szinte mindenki dohányzik, a kamaszok már rendszeresen isznak alkoholt, amelyikkel kicsit bizalmasabb kapcsolatom van, tudom, hogy valamilyen más szert is használ. Nagyon kétségbeejtő szerintem ez a rész, térség helyzete” – mondta egyikük.
Egy másik szerint a nyugtatószedés is komoly probléma, egyrészt a szülőknél. “Az anyukáknál szoktam azt tapasztalni, hogy nem az előírt adagban szedik be a gyógyszerüket, tehát a nyugtatóból többet vesznek be, mint amit felírt a szakorvos, sőt olyan is van, akinek nem is írta fel szakorvos. Az is előfordul, hogy a háziorvos segítő szándékkal felír neki egy kis Frontint, ha látja, hogy kicsit maga alatt van anyuka. Akkor ez az egyik lehetőség, a másik hogy valahonnan megszerzik”. De a gyerekeknél is megvan ugyanez.
Most például az egyik ügyfél kislány 30 szem Rivotrilt vett be, amit a három házzal arrébb lakó nénitől vett meg, akinek nem írja fel szakorvos, hanem szerzik a Rivotrilt itt Győrtelken például, mint a cigit vagy a sört meg a pálinkát.
– mondta. Egy harmadik szakember szerint ez azért van, mert “nincsenek meg ezek a stratégiák, hogy egy családon belül meg lehessen oldani ezeket a problémákat, én ezt látom. Nagyon kevés százalék jut el orvoshoz, vagy ha el is jut, terápiás kezelésen nem vesznek részt. Felírják a Rivotrilt, a Frontint, és ezzel úgy kész, de nem tanítják meg nekik, hogyan lehet a feszültséget csökkenteni, hogyan lehet a konfliktusaikat megoldani a családban, hanem mindenre ez a megoldás”. (A magyarok tényleg milliószám tömik magukba a nyugtatókat. Erről ebben a cikkben olvashat bővebben).
Mivel a biofű összetevőit sosem ismerni pontosan, a családgondozók sem tudják, mihez kezdjenek, ha baj van.
Szerintük a gyermekvédelmi szakellátásban levők nagyobb veszélyben vannak a telepieknél. “Az egyik lakásotthon mellett volt egy üres ház. Amikor a lakók jelezték, hogy ebben az üres házban mi folyik… Kiderült szépen, hogy abban az üres lakásban, amit már feltörtek meg minden, hát cigiztek, drogoztak, pszichiátriai beteg gyerekek jöttek-mentek és iskolába abszolút nem jártak… A lakásotthonosok több mint fele valamilyen szinten, alkalmanként fogyaszt drogot”.
Mitől lesznek függők?
“Van, aki a bánat miatt”
“Van, aki azért menekül bele, hogy ne lássa a problémákat. Nincs, aki gondoskodjon róluk, nincsen, ahova haza menjenek leülni, akivel beszélgethetnének”
“Meg figyelemfelkeltésből is csinálják, hogy valaki foglalkozzon velük. A szüleik, testvéreik”.
Csengeri fiatalok írták le ezekkel a szavakkal, hogy szerintük miért nyúlnak a drogokhoz a telepen élők. A kutatásban kérdőívek segítségével is vizsgálták, hogy pontosan mitől válnak függőkké a szegénységben élők.
A jó jegyek megvédenek
Az adatok alapján a telepen és a gyermekvédelmi szakellátásban levő fiatalokra is igaz, hogy minél jobban teljesítenek az iskolában, annál kisebb valószínűséggel szoknak rá a dohányzásra, kezdenek el alkoholt fogyasztani vagy drogozni. A jó tanulók inkább azokkal barátkoznak, akik nem, vagy csak ritkán dohányoznak vagy alkoholizálnak. A 892 megkérdezett fiatal iskolai átlaga 2,37 volt, és közülük sokan panaszkodtak arra, hogy túl gyorsan haladnak a tananyaggal, vagy hogy nem értik azt.
Ráadásul ezek a fiatalok kevesebb bizalmas kapcsolatot ápolnak, mint általában a hasonló korú fiatalok, a megkérdezettek tíz százalékának egyáltalán nincs barátja. Pedig minél több bizalmasuk van, annál kevésbé érintettek az alkohol- és drogfogyasztásban.
De ami még nagyobb baj lehet, hogy a telepen élő fiataloknak alig vannak olyan lazább, de bizalmas kapcsolataik, amiket mások a tanáraikkal, osztálytársaikkal szoktak kiépíteni. Pedig a kutatás szerint ez hidat jelenthetne számukra a társadalmi integráció felé. A szakellátásban élőknél ezek a kapcsolatok inkább jelen vannak, náluk viszont a rokonok hiányoznak jobban.
Arra, hogy az iskolai környezet mennyire befolyásolja a gyerekeket, jó példa néhány nyírmadai fiatal, akik az interjúban azt mondták: akik Vásárosnaményba ingáznak szakiskolába, szinte mindannyian kipróbálják a kábítószert. “Megvédeni nem lehet, majd csak utána, max, ha a szülei olyan hatással vannak rá, hogy meg fogja mondani a gyerek, hogy jó, köszönöm, nekem ennyi elég volt. (…) Azt csinálja, hogy elmegy reggel, majd hazajön az ötös – hetes vonattal. Bárhol elalszik, azt annyi. És így kezdődik minden reggel. Felkel, megy, hazajön, alszik. Ennyi”.
Herbál a képernyőn egy északkelet-magyarországi zsákfaluban. Fotó: Magócsi Márton
A gyúrósok többet, a vallásosak kevesebbet isznak
Azt is megnézték, hogy a sportolási szokások mennyire befolyásolják a káros szenvedélyeket. Kiderüt, hogy akik intenzíven, hetente 3-5-ször sportolnak, kevesebbet cigiznek és isznak, de ez nem igaz a súlyzós, testépítő edzést végzőkre. Nekik van a legtöbb olyan barátjuk, akik rendszeresen isznak, és ők fogyasztanak a leggyakrabban valamilyen kábítószert, nem beszélve a doppingszerekről. A tanulmány szerint mindez a testépítő szubkultúra hatása.
Bár templomba nem annyira járnak, a megkérdezettek jórészt vallásosnak mondták magukat. Kiderült, hogy a vallásgyakorlók között többen vannak, akik soha nem isznak, viszont a drogfogyasztásnál éppen fordított a helyzet.
Illusztrációk: Pixabay
