SZEMPONT
A Rovatból

Spronz Júlia a megölt japán édesanya ügyéről: Ez nem egy extrém eset volt, hanem egy rendszerhiba rendkívül szomorú eredménye

A nőjogi szervezetek ma az utcára vonulnak, hogy felhívják a figyelmet: a nők elleni erőszakot még mindig nem veszik elég komolyan a hatóságok. A Patent Egyesület vezetője szerint a civileket is be kellene vonni a történtek kivizsgálásába.


Múlt héten meghalt egy nő. Egy anya, egy elvált asszony. A halálát a rendőrség eleinte úgy kommunikálta, hogy ágyban dohányzás okozta. A bökkenő az volt, hogy a Budapesten élő japán nő soha életében nem dohányzott. Barátai, akik ismerték teljesen biztosak voltak benne, hogy a volt férje gyilkolta meg. Szerintük már korábban is többször bántalmazta, és fenyegetés is elhangzott, nem egyszer. Az asszony a rendőrséghez fordult, több alkalommal is. Hiába.

A Magyarországon élő külföldi anyák kezdeményezésére szombaton a Parlament elé vonulnak a nőjogi szervezetek és szimpatizánsaik, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy ami a múlt héten történt Budapest belvárosában, az nem egyedi eset, és a hatóságok mind a mai napig nem kezelik kellő érzékenységgel, alapossággal és hatékonysággal az ilyen ügyeket. Spronz Júliával, a Patent Egyesület jogászával beszélgettünk.

– Miért érzik úgy, hogy most van itt az ideje fellépni?.

– Az igazság az, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés. Ez a konkrét haláleset, ez egyrészt mérhetetlen felháborodást váltott ki a Magyarországon élő külföldi anyák csoportjában, illetve azok között, akik a nőt közvetlenül ismerték, szoros barátai és segítői voltak. Számos sorstársa is van a meghalt nőnek ebben a csoportban, aki hasonló tapasztalatokkal rendelkezik, és küzd a rendszerrel jelenleg is, továbbá mérhetetlenül sok Magyarországon élő magyar nő is jelezte, hogy hasonló nehézségekkel küzd. Tehát valójában nem a Patent Egyesület látta úgy, hogy itt az idő, hanem tényleg nagyon nagy nyomást kaptunk az érintettek részéről, hogy most már utcára kellene vonulni, hallatni a hangunkat, jelezni a nyilvánosság felé, hogy

ez nem egy extrém eset volt, nem egy tragédia, amit ne lehetett volna megfelelő szakmaisággal megelőzni, hanem egy rendszerhibának a rendkívül szomorú eredménye.

A nők elleni erőszak esetköre, illetve azok a bűncselekmények, amik ide tartoznak, nem élveznek prioritást a rendőrség köreiben. Az ügyfeleink sok esetben be se jutnak a rendőrségig, mert már az objektumőr a kapuban visszafordítja őket.

– Próbáltak a rendőrséggel leülni, egyeztetni, ezeket a jelenségeket rendszerszinten eléjük tárni, szembesíteni őket, megoldást keresni ezekre a dolgokra?.

– Nekünk kapcsolatunk kizárólag a BRFK-val van, országos szinten semmilyen kapcsolódási szándékot nem észleltünk.

– Önök kezdeményeztek ilyet?

– Próbálkoztunk egy ideig, csak mivel állandóan lepattantunk, most már felhagytunk vele. A BRFK-val viszont van egy működő kapcsolatunk, tartottunk is képzéseket a rendőrség számára, de egyrészt nyilvánvaló, hogy az egyszeri képzés nem képzés, márpedig a rendőrség nem tudta azt finanszírozni, hogy folyamatos képzéseket tudjunk nyújtani a számukra, másrészt meg stratégiai leüléseink nem voltak valójában. Viszont amióta ez az ügy a nyilvánosság elé került, én vártam volna megkeresést a Budapesti Rendőr-főkapitányság részéről, különösen azért, mert vannak kapcsolataink. Pályáztunk is az Európai Unióhoz egy olyan projekttel, ami arról szólt volna, hogy dolgozzunk ki a rendőrséggel együtt a nemi erőszak áldozatai számára követendő protokollt, mert úgy tűnik, hogy nincsen ilyen a rendőrségen, de azt sajnos nem nyertük meg.

– Most kijött egy bocsánatkérés a rendőrségtől, de ott csak arról volt szó, hogy megígérték, nem így fognak kommunikálni. Arra nem tettek ígéretet, hogy ezeket az ügyeket alaposabban fogják vizsgálni.

– Én is úgy láttam, hogy a bocsánatkérés annak szólt, hogy a BRFK közösségi média felületén valaki vagy valakik valóban bicskanyitogató stílusban, lekezelően és felháborítóan reagálták le a hozzászólásokat. De ez egy marginális kérdés ahhoz képest, hogy milyen problémák vannak, milyen problémák vetültek fel.

Önmagában az, hogy az ügyfelünknek az öt feljelentéséből összesen egyet találtak meg a rendszerben, már ez aggodalomra ad okot.

Mindenesetre arra tettek ígéretet a keddi sajtótájékoztatón, hogy ki fogják vizsgálni, hogy hogyan lehetséges, hogy ez a feljelentés még a nyomozásig sem jutott el, hanem azon nyomban kikukázták. Én azonban akkor lennék megnyugodva igazából – illetve azt hiszem, hogy nőszervezeti szinten is ezt mondhatom –, ha ezeket a kivizsgálásokat, a problémák feltárását és a reformokat egyesült erővel csinálnánk. Nem feltétlenül a Patent Egyesület bevonásával, de bármely olyan szervezettel, amelyik a nők elleni erőszak témájával több évtizede foglalkozik, és ezen a területen nevet szerzett. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy valóban fellélegezzünk, hogy itt nem csak szavak szintjén, de ténylegesen is van akarat arra, hogy a hibákat feltárják, és reformokat vezessenek be.

– Nem lenne ideje ezeknek a jogvédő szervezeteknek egy közös platformot létrehozni és úgy kezdeményezni az ORFK-nál egy egyeztetést?

– Az a helyzet, hogy mi eddig is közös platformon kerestük meg ezeket a szerveket. A NANE-val és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel karöltve fordultunk oda a korábbiakban. Igaz, hogy már egy ideje nem, de nekünk ez nem okoz problémát, mert azért elég jó a sisterhood ezen a téren. De azért az felmerül bennem, mogy miért nekünk kell proaktívnak lenni?

Miért nem fordulhat az elő, hogy egy ilyen esetet követően megkeres minket az ORFK, hogy na gyerekek, akkor gyertek, ha ilyen nagy a szátok, mondjátok, mit csináljunk másképp.

Itt vannak ezek a totálisan alulfinanszírozott, egzisztenciálisan instabil és halálra dolgoztatott szervezetek. Nem sajnáltatni akarom magunkat, hanem a napi valóságunkat írom le. Próbáljuk erőnkön felül ezt a rengeteg családon belüli erőszak áldozatot segíteni, és akkor miért velünk szemben elvárás, hogy mi kezdeményezzünk mindig? Nem volt olyan lehetőség, amivel ne éltünk volna, amit kaptunk ilyen szinten. Tehát ahányszor, például az Igazságügyi Minisztérium kiküldött egy javaslatot észrevételezni, mi beküldtük az észrevételeinket. Nem hagytunk ki lehetőségeket, csak azokat nem vették soha figyelembe. Mondok jó példát is. Amikor 2007 körül revideálták az ORFK utasítást, a családon belüli erőszak kezeléséről. Azt a módosítást együtt a rendőrséggel készítettük elő, mert kaptunk erre felkérést. Majd amikor 2018-ban módosították, az már a fejünk fölött zajlott.

Igazából mi nem olyan civil szervezet vagyunk, aki csak fújol mindenre, és kritizálja a rendszert. Örömmel megyünk bármikor együtt dolgozni, segíteni, mert az a célunk, hogy valóban javulás történjen, pozitív irányba változzanak a dolgok, így az elmúlt időszakból nagyon nehéz lenne felidéznem bármi olyan lehetőséget is, amivel mi ne éltünk volna.

– Az elmúlt években érzékelhető-e az esetszámban változás, stagnáló vagy rosszabbodó helyzet? És egyáltalán a társadalmi megítélés terén érzékelnek-e változást?

– Jó, hogy hozzátette ezt az utóbbit, mert egyébként azt mondtam volna, hogy nem. Viszont

a probléma társadalmi megítélésében egyértelműen van előrelépés.

30 éve ezen a területen dolgozom, itt nem tudott olyan történni az elmúlt három évtizedben a családon belüli erőszak témájában, amit ne követtem volna közelről figyelemmel, ezért bátran állíthatom, hogy egyértelmű javulás ott érhető tetten, hogy a társadalom sokkal érzékenyebb, lényegesen tudatosabb, sokkal kevésbé elítélő, áldozathibáztató, összehasonlíthatatlanul nagyobb tudás áll az emberek rendelkezésére ebben a témában. Például maguk az érintettek is egyre sokkal hamarabb észlelik a helyzetüket, beazonosítják, nevet adnak neki, tudják, hogy hova forduljanak, tudják, hogy miket kell csinálni. Ezen a téren van előrelépés, viszont az állami ellátórendszerben én ezt a progressziót nem látom. És ez én szerintem, amennyire tudom, látszik is az esetszámban is.

– Azt gondolná az ember, ha jogtudatosabbá válnak az áldozatok vagy a potenciális áldozatok, akkor az önmagában csökkentheti az esetszámot.

– Vagy növelheti az esetszámot. Például a büntetőügyek vagy a családjogi perek számát. Nyilván, ha valaki tudja, hogy őt bántalmazás érte, és nem azon pörög, hogy ez nem is az volt, hanem csak én provokáltam ki, és teljesen jogos dolog történt velem, akkor természetes, hogy többen fordulnak a rendőrséghez segítségért. Illetve

a nők is könnyebben válnak el, ha tudják, hogy egy bántalmazó kapcsolatból akarnak kimenekülni.

De nekem nincsen rálátásom ilyen statisztikákra, viszont amiket ismerek, amiket láttam, ott nem látok komoly változásokat az évek előrehaladtával. Sőt, például a távoltartások száma kifejezetten csökkent az évek során, ami szerintem azt mutatja, hogy kiábrándultak belőle az emberek, főképpen a nők.

– A másik nagyon fontos szerepet betöltő hatóság az ilyen erőszaktörténetekben a gyámhatóság. A legkiszolgáltatottabb áldozatok pedig a gyermekek. A gyámhatóságoknak a hozzáállásában sincsen elmozdulás, a velük való együttműködésük sem mutat semmilyen elmozdulást az elmúlt években?

– Nem mondhatom. Az elmúlt években a gyámhatóságtól viszonylag sok feladatot elvettek, és áttettek a bíróságokhoz vagy más szervekhez.

Most mi inkább egy lepattintós attitűdöt látunk a gyámhatóságoknál, hogy lehetőleg ne kelljen semmivel sem foglalkozni, tessék menni a bírósághoz.

Ez a változás, amit 2020 óta tapasztalunk. Azt is el kell mondanom, hogy bizonyos területeken, ami korábban a gyámhatósághoz tartozott, és most már nem, ott viszont az a tapasztalat, hogy korábban, amíg a gyámhatóság kezelte ezeket a témákat, sokkal emberségesebb, sokkal igazságosabb döntések születtek, mint most. De azt én nem látom, hogy meglenne a tudás a gyámhatóságokban, hogy például azonosítsanak egy párkapcsolati erőszakot, akkor is, ha nincsenek külsérelmi nyomok, és ennek jelentőséget tulajdonítsanak. Ez egyáltalán nem számít.

Mind a mai napig azt látjuk, ha például megállapítják, hogy egy gyerek veszélyeztetett, akkor nem azt írják le, hogy azért veszélyeztetett, mert párkapcsolati erőszakkal érintett családban él, vagy bántalmazó szülője van, hanem a veszélyeztetettséget kommunikációs problémaként, a szülők közötti kommunikáció zavaraként írják le.

Ez rendkívül ártalmas, mert nem disztingvál az erőszak áldozata és elkövetője között. Mind a kettőt ugyanarra a felelősségi szintre helyezi, és mivel a problémát nem fogják meg a lényegénél, nem a valóságot tükrözik vissza, ezért nem is hoznak igazságos döntéseket, végképp nem olyat, ami reflektálna a valós problémára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk