SZEMPONT

Sok trükk van - mondja az egyre gazdagodó politikusokról a korrupció ellen küzdő K-Monitor szakértője

Ismét röpködnek a milliárdos osztalékok, de Merényi Miklós szerint egyáltalán nem minden az, aminek látszik. Még mindig vannak, akiknek fontos, hogy a pénzt ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni. És ehhez számos trükk van a tarsolyukban.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 07.

Választások ide vagy oda, a politikusok, családtagjaik, valamint a hozzájuk közel álló üzletemberek idén sem fogták vissza magukat. A Forbes összesítése szerint az Orbán-család cégei a nyilvánosan elérhető adatok, beszámolók alapján tavaly több mint 400 milliárdos árbevétel mellett majdnem 54 milliárd Ft nyereséget termeltek, és a családtagok 6 milliárd Ft osztalékot meg is szavaztak maguknak.

De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy Mészáros Lőrinc egymaga 61 milliárd Ft osztalékot vett ki a cégeiből.

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor szakértőjével, Merényi Miklóssal arról beszélgettünk, miről szólnak ezek szinte felfoghatatlanul nagy számok, és vajon befolyásolhatják-e ezek a hírek a választások eredményét.

– Most van karácsony, mármint azoknak, akik vállalkozások osztalékaiból élnek. A szerencsésebbek elképesztő osztalékokat vesznek ki, akadnak közöttük politikusok vagy hozzájuk igen közel álló üzletemberek is. Úgy tűnik, ezt már nem is nagyon próbálják titkolni.

– Ezek a cégbeszámolók nyilvánosak, és ezt azok is tudják, akik kiadják. Sokszor tudatosan úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik a nyilvánosságra kerülést. Például a V-Híd tavaly beleírta, hogy támogatják a Fidelitast, de idén ebből tanulva már egyáltalán nem részletezik, kinek adtak támogatásokat. De azzal nem értek egyet, hogy ezeket az információkat nem próbálják titkolni, vagy hogy a gazdasági szereplők nem használnának olyan praktikákat, amelyekkel eltitkolják az osztalékbevételeiket, hogy ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni.

Sok trükk van. Például előfordul, hogy egy cég tulajdonosa nyilvánosan nem elérhető, vagy egy magántőkealap a tulajdonos, vagy látni olyat is, hogy egy stróman a tulajdonos.

Előfordul, hogy aki bevallja, hogy ő a tulajdonos, valójában nem az, akihez a pénzek a nap végén eljutnak. Még 2024-ben is vannak, akiknek ez reputációs kockázatnak számít. Ők próbálnak 1-2 lépésre távol maradni a nagyon nagy osztalékoktól, vagy a túlságosan ismert cégektől.

– Itt van például Lázár János batidai kastélya, ahol ő elvileg 40 százalékos tulajdonos, mégis ő vette ki az egész osztalékot. Ez hogy lehetséges?

– Ez egy érdekes történet.

Lázár János körülbelül tíz éve folyamatosan növeli a részesedését a cégben, amit az első pillanattól kezdve az ő kastélyaként emlegetnek. Mostanra eljutottunk oda, hogy ez tulajdonképpen de facto így is van.

A cégpapírokban azonban még mindig azt látom, hogy ő csak 40%-os tulajdonos. Hogy ez változott-e, azt valószínűleg a jövő évi vagyonnyilatkozatából lehet majd kideríteni.

– Rogán Antal egy híres szálloda elnöki lakosztályában szállt meg a minap Londonban, ahol 3,5 millió Ft-ba kerül egyetlen éjszaka. Az őt ott megtaláló 444-nek azt mondta, van annyi jövedelme, hogy ezt megtehesse. Mire gondolhatott?

– Ha valaki megnézi a vagyonnyilatkozatokat, látja, hogy tényleg milliárdos összeget kapott egy találmány hasznosítási díjából. Ez az állítás tehát igaz. De lehet mindez csak fedősztori a nyilvánosság felé, amire bármikor hivatkozhat. Érdemes átböngészni annak a cégnek a beszámolóit, amelyik ezt a díjat fizeti. Ott jól látszik, hogy a cég legnagyobb kiadási tétele ez a díj, amit minden évben kifizet.

Mintha az egész cég azért jött volna létre, hogy ezt a díjat kifizesse,

mert még az osztalékok vagy a bérek is kisebb tételek a költségvetésében, mint ez a díj.

– Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gyarapodása is egyre nyilvánvalóbb.

– Az osztalékok ilyen szempontból is izgalmasak. Tavaly volt a G7-nek egy cikke, ami bemutatta, hogy egy olyan cég, ami eredetileg Jellinek Dánielé volt, áttételes konstrukcióban Tiborczéknak fizetett ki osztalékokat.

Ezt a céget azóta Tiborcz meg is vette, és idén is fizetett 6 milliárd forint osztalékot.

Szóval az, hogy ezek a kifizetések pontosan milyen üzleti ügyeket fednek, nagyon nehéz meghatározni a beszámolók alapján. Nehéz megmondani, hogy valaki egy korábbi években felhalmozott pénzt ad át valaki másnak, vagy ténylegesen folyamatos üzleti tevékenység zajlik, aminek ez a hozama. Érdemes belenézni azokba az építőipari cégekbe is, ahol elvileg értékteremtő munka zajlik. Itt sokszor az látszik, hogy az osztalék mértéke több, mint amennyit a melósoknak kifizetnek. Jó példa erre Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse. Ő különböző mezőgazdasági és útépítési eszközökkel kereskedik, és sok közbeszerzést elnyer. Az ő cégcsoportjában

a kifizetett osztalék több volt, mint az összes bérköltség, amit a tavaly a 100 munkavállalónak kifizettek.

Jól látszik, hogy a munkahelyteremtés csak egy aspektusa a dolognak, de van egy extraprofit, amit ténylegesen ki is fizetnek a tulajdonosnak.

– Hogyan lehet ilyen mesés osztalékokat kivenni ezekből a cégekből? Ilyen zseniálisak, innovatívak a NER-közeli cégtulajdonosok?

– Az, hogy mi számít nagyon profitábilis tevékenységnek, nem feltétlenül kell, hogy valamilyen innovációhoz kapcsolódjon. Rogán Antal volt feleségének van egy médiacége, ami minden évben milliárdos osztalékot fizet. Ez tulajdonképpen egy bulvárblog, ahol állami szervek és NER-hez köthető piaci szereplők hirdetnek. Ha drágán vásárolnak hirdetési helyeket ezen a blogon, ezek több százmillió, akár több milliárd forintos bevételeket hozhatnak, miközben a költség alacsony, hiszen mindössze 6-7 ember dolgozik ennél a cégnél.

Így ki tud jönni egy milliárdos osztalék.

Vannak cégek, ahol valamilyen mutyi eredményezheti a nagy nyereséget, de vannak, amelyek ténylegesen végeznek valamilyen tevékenységet. Itt minden egyedi esetet mérlegelni kell. Az is lehet, hogy a nagy összegű osztalék korábbi évek eredményeiből fakad, mert a tulajdonos úgy érzi, hogy most van szüksége a pénzre. Az idei év sajtócikkei azonban nem ezekről az ügyekről szólnak. A politikaközeli cégek minden évben kifizetik ezeket az osztalékokat. Érdemes jobban beleásni magunkat a cégbeszámolókba, mert jól látszik, hogy milyen üzleti modell valósult meg.

– Tehát a NER-közeli cégek között is vannak különbségek?

– Igen, például Mészáros Lőrinc egyik építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Kft. évtizedes viszonylatban több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalékként. Ezt egy nagy építőipari cégnek gondolnánk, ahol sokan dolgoznak, és nagy értéket hoznak létre. Valójában azonban ez egy projektmenedzser cég, ahol 120 fő dolgozik. A tavalyi árbevételük mégis 119,5 milliárd Ft volt.

Ők alapvetően projektmenedzserek és pénzügyesek, akik a tendereket menedzselik és továbbadják az alvállalkozóknak. A tényleges munkát nem ők végzik.

Volt egy összehasonlítás, ahol megnéztük Mészáros egy másik cégét, a ZÁÉV-et, ami stadionokat épített az elmúlt években, és a Marketet, ami Garancsi István cége, és szintén NER-közeli. A Market piaci befektetéseket is végez, mint például irodaházak építése. Érdekes látni, hogy míg a Market nagyobb árbevételre tesz szert és több alkalmazottja van, a kivett osztalék mértéke kisebb, mint a ZÁÉV-nál, amely szinte kizárólag állami közbeszerzésekből él.

– Ott van Hatvanpuszta, ami nagyon gyorsan felépült. Tudjuk, hogy pontosan milyen pénzből és hogyan?

– Ez nyilván politikai ügy, hiszen az, hogy ez milyen módon kötődik a miniszterelnökhöz, illetve a miniszterelnök családjában épül, jogosan kelti fel az emberek érdeklődését. A magyarázat azonban nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot, miközben nem állítanám, hogy semmilyen összefüggésben nincs a azzal. Ez az építkezés Orbán Viktor édesapja bányaipari cégének, a Dolomit Kft-nek az osztalékából történhetett. A sajtó minden évben cikkezik arról, hogy a Dolomit Kft. milliárdos osztalékot fizet ki. A cégnek voltak állami projektekhez köthető megbízásai és Mészáros Lőrinccel is volt üzleti kapcsolata, vagyis azt azért nem mondhatjuk, hogy ezek 100%-bantiszta piaci bevételek.

Ha azonban összeadjuk a kivett osztalékokat, és feltételezzük, hogy a család takarékosan élt és félretette ezt a pénzt, akkor akár meg is épülhetett ez a komplexum.

Ezt mondhatjuk a beszámolók alapján. Innentől a miniszterelnököt kellene meghallgatni arról, hogy ő mit mond erről.

– Mennyire üti át az ingerküszöböt választói szinten mindez? Nem érzi a kockázatát a kormánypárt annak, hogy a választások előtt ezek az információk nyilvánosságra kerülnek?

– Szerintem akkor azért érzi, hogyha mi böngésszük ezeket a beszámolókat. Az állami rendezvények és plakátozós munkák például mind Balásy Gyula cégeihez tartoznak. Idén azonban ezek a cégek még nem tették ki a beszámolóikat. Van egy törekvés bizonyos cégeknél, hogy eltolják ezeket az ügyeket a választás utánra.

Amikor a sajtó ír Rogán Antal találmányának ügyéről, több ezer ember rákeres, hogy mi ez a találmány, és hogy lehet ennyi pénzt összeszedni. Azaz az információ eljut az emberekhez, és sokakat felháborít.

Viszont az is igaz, hogy egyrészt kevés emberhez jut el, mert csak bizonyos online lapok szemlézik ezeket a híreket, az emberek többsége nem olvassa ezeket, másrészt pedig egy ilyen időszakban, amikor naponta tíz cikk jelenik meg különböző cégügyekről, biztosan nem olvassák végig mindet. Ez egy politikai feladat lenne, biztosan izgalmas, ahogy annak idején az volt Szijjártó jachtozása.

Például az ő felesége is évek óta nagyon nagy összegű osztalékokat kap egy olyan cégből, aminek honlapja sincsen.

Ezeket az ügyeket fel lehetne építeni, és ezek biztosan rombolják a politikusok szavahihetőségét.

– Hogy működik egy stróman? Nem félő, hogy egyszer csak azt gondolja, hogy mégiscsak övé az a pénz, és lelép az egész összeggel?

– Ennek van egy büntetőjogi része. Emlékezhetünk például a Quaestor-ügyre, ahol valakinek a nevére írattak cégeket. Ezek az emberek általában hátrányos helyzetűek és nem feltétlenül képesek belátni az egész ügy hátterét. De az is előfordul, hogy valaki szorosan együtt dolgozik egy politikussal, jó kapcsolatot ápol vele, és róla mondják, hogy stróman, tehát valakinek a vagyonát kezeli. Ennek is sok árnyalata van. Vannak olyan gazdasági szereplők, akik a mostani politikai elittel szoros kapcsolatot ápolnak és politikailag exponáltak. De még nekik is vannak olyan cégeik, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek, ahonnan nem veszik ki az összes osztalékot.

Például Mészáros Lőrinc cégbirodalmában is vannak olyan cégek, amelyek személyesen fontosak neki, és ott inkább befekteti a pénzt, nem veszi ki.

Másrészről a nagy építőipari cégek esetében mindig kiveszik az összes osztalékot, amit aztán különböző politikai, gazdasági és stratégiai célokra fektetnek be. És vannak olyan gazdasági szereplők is, mint például Jellinek Dániel, aki független és piaci szereplőnek tűnik, de neki is vannak olyan ügyletei, amelyekben nem biztos, hogy teljesen autonóm módon dönt. Inkább úgy tűnik, hogy valamilyen más gazdasági szereplőnek falaz, és utána ezeket a cégeket továbbadja. Tehát ez egy nagyon árnyalt dolog, nem lehet őket egy kalap alá venni.

– Amikor létrehozták a KESMA-t, akkor ingyen odapasszoltak nagyon értékes cégeket ennek az alapítványnak. Ez például arra utalhat, hogy az egész egy strómanrendszer volt?

– Ennél árnyaltabban kell megérteni a működését annak, ahogyan a politikai és a gazdasági elit egymással kapcsolatban van az elmúlt tíz-tizenöt évben. Ez egy bonyolult összefüggésrendszer, és nem állítanám, hogy ezeknek a gazdasági szereplőknek ne lenne semmiféle önállóságuk.

Biztos, hogy vannak olyan területek, amelyek a politika számára stratégiai fontosságúak, mint például a média, ahol az üzleti érdekek nem érvényesülnek.

Itt a profit és a nyereségesség szempontjai háttérbe szorulnak. Ez egy feladat, amit a gazdasági szereplőknek kiadnak, és amit el kell látniuk, ha továbbra is a hatalom kegyében akarnak maradni.

– Magyar Péter azt ígéri, ha hatalomra kerül, húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indít a politikusok és családtagjaik ellen, és amennyiben nem tudják igazolni, miből lett ekkora vagyonuk, adót vet ki rájuk. Mekkora ennek a realitása?

– Biztos, hogy van olyan része ezeknek a céges pénzeknek, amelyek visszakövethetősége nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Komplex, kiterjedt vizsgálatra lenne szükség. Első lépésként meg kellene teremteni ezeknek a vizsgálatoknak a jogi kereteit. Jelenleg nem zajlanak ilyen vagyonosodási vizsgálatok, a NAV sem folytat ilyeneket. Korábban volt erre lehetőség, de most már nincsenek ilyenek. A vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban sokat beszéltünk már erről évek, évtizedek óta. Jelenleg a kormánytagoknak, képviselőknek és vezető politikusoknak nem kell valódi szankcióktól tartaniuk, ha valamit rosszul írnak be. Azon kívül, hogy kijavítják, nincs más következménye. A civilek javaslata az, hogy a NAV automatikusan indítson vagyonosodási vizsgálatot, ha a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét. Ha nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy valótlan állításokat tesz, akkor érdemi szankciókkal lehessen sújtani.

Mindenképpen létre kellene hozni egy olyan állami szervet, például egy korrupciós ügyészséget vagy egy specializált szervezetet, amely képes kinyomozni ezeket az ügyeket.

Jelenleg hiányzik a kapacitás és a szakértelem ehhez, beleértve a szakértőket, adatelemző kapacitást és szoftvereket. Az Integritási Hatóság próbálja ezt kiépíteni, de például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges jogkörök náluk is hiányoznak. Nagyon sokféle ügyről van szó. Vannak olyan esetek, ahol emberek korrupciós ügyekből, vagy közhatalommal visszaélve szereznek extraprofitot, és aztán ez a pénz valamilyen hálózaton belül mozog. Ezek konkrét történetek, amikkel egy ilyen vizsgálatnak foglalkoznia kell. És sok olyan helyzet is van, ahol egy vállalkozó nagyon magas profitkulccsal éveken, évtizedeken keresztül nyer közbeszerzéseken, gyakran verseny nélkül,

és ebből osztalékot vesz ki, amit aztán például politikai vállalkozásba forgat be, a Megafonnak adományozza, vagy újságot indít, ami propagandát terjeszt. Ez már sokkal bonyolultabb történet, és nem feltétlenül jogsértésről van szó.

Fontos, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a különbségtételt ezek között az ügyek között.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Több mint kétszázzal száguldott a motoros, félmillió forintja bánta

A férfi nemcsak a sebességhatárt lépte át több mint kétszeresen, hanem egy szabálytalan előzést is bemutatott.

KÉK HÍREK

„Összebarátkozott” a Chat GPT-vel, majd végzett magával egy 16 éves fiú

Igen, ez egyáltalán nem rossz - írta a program a hurokra, amiről a fiú képet töltött fel. A család pert indított a fejlesztő ellen.

KÉK HÍREK

Megölte a feleségét, majd levágta a nő ujját, hogy beléphessen a netbankjába

Az újpesti férfit a szlovák rendőrök fogták el Pozsonyban, majd átadták a magyar hatóságoknak. Beismerő vallomást tett, őrizetbe vették.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Holoda Attila: Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani

Hiába éri egyre több támadás a Barátság kőolajvezetéket, az orosz olaj túlságosan is jó üzlet a MOL-nak is és néhány közvetítő cégnek - mondja az energetikai szakértő. És a magyar állam is 4-500 milliárd forint adóbevételt bukna a váltással.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2025. augusztus 26.

Háromszor érte támadás pár napon belül a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. Az ukrán 14. drónezred kamikaze drónokkal csapott le az Unecsa olajterminálra, amely a vezeték legnagyobb központja. Innen biztosítják a kőolaj zavartalan szállítását a mintegy 9000 kilométer hosszú rendszeren keresztül, többek között Magyarország és Szlovákia felé. A támadásról csütörtök este fél 11-kor a magyar nemzetiségű, ungvári származású Robert Brovdi – más néven Bródi Róbert –, az ukrán hadsereg pilóta nélküli repülőgépes erőinek, az SZBSZ-nek a parancsnoka számolt be a Telegramon. Bródi a „Magyar Madarai” drónegység alapítója, katonai hívójele: Magyar (МАДЯР). A támadásról videót is közzétett, majd azt írta: „Az Unecsa-finomító kapott a pofájára. Jöhet a javítás 48 órán belül. A fullánkot a 14. SZBSZ-dandár pilótái juttatták el a férgeknek. Az SZBSZ Madarak útja az orosz finomítók ellen folytatódik. És még valami, finomabban, személyesebben: Ruszkik, haza!” – az utolsó két szót már magyarul. Bródi Róbert civilben üzletember, az ukrán agrártőzsde korábbi vezetője, aki 2025. május 8-án Volodimir Zelenszkij elnöktől megkapta az Ukrajna hőse kitüntetést.

Ez már a harmadik csapás volt rövid idő alatt a Barátság vezetékre. Kijev közben orosz finomítókat is célba vett, ezzel jelentősen csökkentve az ország feldolgozókapacitását, és több térségben üzemanyaghiányt előidézve.

A magyar külügyminiszter azonnal reagált. Szijjártó Péter szerint ez „újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen, és egy kísérlet, hogy belerángassanak minket a háborúba”. A poszt alatt azonnal beindult az adok-kapok Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel: előkerült a szolidaritás, az Északi Áramlat, sőt még a „magyar meló” kifejezés is. A vitába végül bekapcsolódott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is, aki szerint Magyarország energiabiztonsága saját kezében van: „Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól, ahogy Európa többi országa is tette.” Közben a Mol azt közölte, a Barátság vezetéken újraindult a szállítás. Van-e okunk attól tartani, hogy ha folytatódnak a támadások, nem lesz benzin? Miért ragaszkodik ennyire Magyarország az orosz olajhoz, és képesek lennénk-e más forrásból is fedezni az igényeinket? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Kell-e attól tartani, hogy nem lesz benzin?

– A válasz: nem. Magyarországon stratégiai készleteket tartanak fenn. Először, ha jól emlékszem, 30 napnyi készletet írtak elő, később 60 napot, most pedig már több mint 90 napot. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartása alapján jelenleg 96 napra elegendő nyers kőolaj és feldolgozott üzemanyag áll stratégiai tartalékként rendelkezésre. Vagyis nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben hirtelen bármilyen okból üzemanyaghiány alakulna ki.

– De mi történik akkor, ha sikerül teljesen megsemmisíteni az unecsai elosztóállomást? Előfordulhat, hogy teljesen kiesik a Barátság kőolajvezeték, amelyen jelenleg Magyarországra kőolaj érkezik?

– Szerencsére nem ez az egyetlen útvonal. Ott van az Adria vezeték is. Unecsa nemcsak a Barátság vezeték fontos csomópontja, azaz nem kizárólag Magyarország és Szlovákia ellátása miatt jelentős,

sokkal inkább a Balti-tenger felé irányuló „árnyékflotta” ellátása szempontjából fontos, hiszen Szentpétervár mellett, a leningrádi kikötőből innen tankolják fel ezeket a hajókat, és ugyaninnen szolgálják ki a belorusz finomítókat is.

Ez azért fontos, mert az utóbbi időben megszaporodtak az ukrán támadások az orosz finomítók ellen, nagyjából a kapacitásuk 30 százalékát már megsemmisítették. Emiatt Oroszországban, főleg a távol-keleti régiókban üzemanyaghiány alakult ki, kilométeres sorokban várnak az emberek, és alig tudják ellátni őket. Ezért Oroszország most Belorussziából próbál üzemanyagot beszerezni, így vált különösen fontossá az említett elosztóállomás. Tehát a támadás elsődleges célja ez volt, a magyar és szlovák ellátás érintettsége inkább csak járulékos következmény. Az ukránok részéről ugyanakkor politikai üzenet is: régóta mondják, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is le kellene válnia az orosz olajról. Az orosz olaj viszont annyival olcsóbb, hogy a MOL és a magyar állam, haszonélvezőként nem akar lemondani a többletbevételről.

– Ez a támadás megdrágíthatja-e annyira az orosz kőolajat, hogy már ne érje meg megvásárolni?

– Nem, mert az orosz kőolaj önköltsége elég alacsony, majdnem olyan, mint az araboknál. Jó hatékonysággal, nagy mennyiséget tudnak kitermelni és értékesíteni. Az oroszoknak érdekük fenntartani az eladásokat, amíg csak lehet, hiszen kemény valutát kapnak érte, amit a háborúra fordítanak.

– Így tulajdonképpen részben a magyar állam finanszírozza az orosz háborút.

– Így van, a magyar és a szlovák állam is.

– Gyakran hallani azt az érvet, hogy azért nem tudunk az orosz olajról könnyedén leválni, mert a finomítók kifejezetten az orosz, uráli típusú olajra vannak állítva.

– Ezt szeretném pontosítani. A sajtóban gyakran kész tényként kezelik, hogy ezek a finomítók át vannak állítva az uráli olajra, de ez nem igaz. Nem átállítva, hanem optimalizálva vannak rá. A kettő nem ugyanaz. Minden finomító képes különböző típusú olaj feldolgozására, csak más-más a kihozatal. A szocialista időszakból örökölt ellátási lánc miatt került többségében uráli olaj Magyarországra és Szlovákiába, ezért optimalizálták erre a kihozatalt. De ez nem jelenti azt, hogy más típusú olajat ne tudnának feldolgozni.

A MOL multinacionális cégként nem engedheti meg magának, hogy csak egyetlen forrásra támaszkodjon. Már régóta készülnek arra, hogy más típusú olajat is feldolgozzanak, csak ezt nem hangoztatják.

Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani.

– És most úgy tűnik, az ukránok most már tényleg elszánták magukat...

– Nyilvánvaló, hogy ehhez a mostani akcióhoz megkapták a nyugatiak, köztük az amerikaiak jóváhagyását. A helyzet az, hogy elegük lett abból, hogy egyes európai országok, főleg Magyarország, továbbra is finanszírozzák az oroszokat. Bár más európai országok is vesznek orosz olajat feketén vagy LNG-t, de ezek volumene meg sem közelíti a magyar és szlovák vásárlásokat. Magyarország ebben élen jár. Az orosz nyersolaj exportja jelenleg főleg Kínába és Indiába irányul, de a háború előtti uniós mennyiséget meg sem közelíti. Részben mert nincs ekkora igény, részben mert csak tengeri úton tudják szállítani, ami drágább. Így az orosz fosszilis export mennyisége 20–25 százalékkal csökkent, a bevétel pedig közel 50 százalékkal esett vissza. India és Kína tehát erősen kihasználja az oroszok helyzetét, és jóval olcsóbban vásárolja meg az olajat és az LNG-t.

– Mik a magyar perspektívák?

– Nem olyan bonyolult. Az Adria vezeték azonnal bevethető. Ha a MOL ragaszkodik az uráli olajhoz, akkor beszerezhető akár hasonló típusú, vagy akár ki is keverhető. Maga az uráli olaj sem homogén, hanem egy keverék. Ki lehetne keverni akár Százhalombattán, de az omisalji tartályparkban is. Valójában nem technikai, hanem üzleti érdekek miatt ragaszkodnak hozzá. Az ár mindig a brenti jegyzéshez igazodik, tehát a fogyasztói ár nem lenne magasabb. A horvát tranzitdíj magasnak tűnik, de ha nagyobb mennyiséget szállítanának, egy tonnára vetítve olcsóbb lenne.

2023-ban a Janaf és a MOL közösen tesztelte a vezetéket, havi 1,2 millió tonna kapacitást mértek, ami évente 14,4 millió tonna. A két finomító, Százhalombatta és Pozsony együtt sem használ ennyit,

legfeljebb 11–12 millió tonnát. Tehát ellátási gond nem lenne.

– – Mik ezek az üzleti érdekek? A MOL már nem állami cég, jól tudom?

– A magyar államnak már nincs benne közvetlen részesedése. Korábban volt, közel 25 százalék, de ezt kiszervezték alapítványokba. A MOL alapszabálya szerint egyetlen tulajdonos szavazati joga sem lehet 10 százaléknál több, így hiába volt az államnak 25 százalék körüli részesedése, csak 10 százalékos szavazati joggal élhetett. Amióta viszont három alapítványba szervezték ki, az MCC-be, az Új Európa Alapítványba és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványba, a 25 százaléknyi részvény ismét 25 százaléknyi szavazati erőt képvisel. Ezzel a menedzsment lényegében leválthatatlanná vált.

– Kik húzzák a nagy hasznot?

– Egyrészt a magyar állam adó formájában. Van egy rendelet, amely szerint az uráli és brenti olaj közötti árkülönbségből származó extraprofit 98 százalékát adóként be kell fizetni. Másrészt a MOL osztalékot is fizet,

idén például 200 milliárd forintot, amiből 50 milliárd jutott az említett alapítványokhoz.

Arról nem is beszélve, hogy azt mindenki tudja, talán az Átlátszó írt róla hosszabban, hogy micsoda összefonódások vannak mind a gáz, mind az olaj oldalon, hány közvetítő cég van még az eladó orosz vállalat és a MOL között. Azaz egy csomóan elteszik a maguk kis hasznát, egy-két cent, tíz cent, húsz cent ide-oda tonnánként, és már mindjárt összejön egy jó néhány milliárd forint.

– Mennyi adóbevétel esne ki, ha szakítana Magyaorszg az orosz olajjal?

– Pontosan nehéz megmondani, de körülbelül 400–500 milliárd forintnyi adóbevételről van szó, amit a különbözet alapján szed be az állam. Ezért védi a kormány tűzzel-vassal az extraprofitadót.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen leáll a Barátság vezeték?

– Igen, elképzelhető. A MOL már utalt rá, hogy lehetőség van a Barátság ukrajnai ágát használni, akár kazah vagy azeri olaj szállítására is. Ezért bombázták az oroszok az odesszai kikötőt, mert tartanak attól, hogy a közép-ázsiai országok be akarnak törni erre a piacra.

– De egy teljes leállás idejére a 90 napos tartalék elegendő lenne.

– Egy műszaki helyreállítást, egy kerülő vezetékszakasz építését 90 nap alatt meg lehet oldani. Ez mindig csak akarat kérdése. Amíg a MOL hatalmas nyereséget tud realizálni, addig nem változtat az üzletpolitikáján. Csak akkor lesz valódi akarat, ha ez a nyereség elolvad.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Azt láthatjuk, hogy két kisgyerek a lábánál fogva vonszol egy kutyát” – újabb megrázó álltakínzó eset Szabolcsból

A Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője szerint egyre gyakoribb, hogy gyerekek követnek el hasonló durva cselekményeket. Remélik, hogy legalább a szülőket sikerül felelősségre vonni.

KULT

Gyerekként bárokban énekelt, és nyulakra vadászott, mert nem volt mit ennie, majd minden idők egyik legnagyobb countrysztárja lett – Shania Twain 60 éves

Szegénysorból a gazdagságba, a kilátástalan mélyből a legnagyobb magasságokba repült a tehetségének és a szépségének köszönhetően, és végül megtalálta őt a boldogság.

KÉK HÍREK

Sajátos megoldás: nem volt kapás, ezért leeresztették a tavat a somogyi horgászok

Annyi halat vittek haza, amennyit elbírtak, a többi a tófenéken pusztult el. Nagyjából ötmillió forintos kárt okoztak.

SZEMPONT

„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án

Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.

Szitás Attila és Fischer Gábor riportja - szmo.hu
2025. augusztus 21.

Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meghalt egy idős nő a Balatonban – sokáig küzdöttek az életéért

A budapesti asszony egyedül indult fürdeni, holttestét strandolók vették észre a bójákon belül. A halál pontos oka egyelőre nem ismert.

KÉK HÍREK

„Brutális támadás áldozata lettem” - Összeverték a korábbi egészségügyi minisztert

Adam Niedzielskit ütötték, rúgták, miközben árulónak nevezték. A lengyel politikust kórházba szállították, támadói pedig másnap önként jelentkeztek a rendőrségen.

KÉK HÍREK

„Megfojtottam, hogy ne legyen árva” - Jogerősen életfogytiglanra ítélték a feleségét és kislányát meggyilkoló albertirsai férfit

A bíróság kimondta: legkorábban harminc év múlva szabadulhat. Az önfeljelentés és a büntetlen előélet enyhítő körülménynek számított.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Orbán Győző azért szólalt meg Hatvanpusztáról, mert bent voltam, és tudják, láttam ezt-azt

A miniszterelnök apja gyakorlatilag mindent beismert - mondja a független képviselő, aki szerint elsősorban a nála lévő tervrajzok és a most nyilvánosságra hozott, bent készült videó miatt dönthettek úgy, hogy Orbán Győzőnek valamit mondania kell.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. augusztus 27.

"Mérhetetlen luxus viszont dögivel" - így jellemzi Hadházy Ákos legfrissebb posztjában azt, amit az Orbán-család hatvanpusztai birtokán látott, amikor besétált a kapun. Azt írja, néhány ablakon bepillantva meggyőződhettet arról, hogy az általa megszerzett tervrajzok a valóságot tükrözik: valóban létezik például a 193 négyzetméteres étkező, és a hozzá kapcsolódó 143 négyzetméteres társalgó, és megnézte a két medencét is. Az egyik egy mélyebb a felnőtteknek, masszírozó sugárral, a másik sekélyebb a gyerekeknek. Látott három kertészt is, akik épp a levendula ültetvényen és a hatalmas rózsakertben dolgoztak.

A most közzétett videó elkészítése után vette üldözőbe a képviselő autóját az egyik őr, aki nekik is ment, majd felborult az kocsijával. Hadházy Ákossal beszélgettünk a legfrissebb fejleményekről.

– A videó, ahol egy biztonsági őr veszi üldözőbe az Orbán-család hatnavpusztai birtokának közelében, majd felborul az autójával, olyan, mint egy kémfilm egyik jelenete. Mit érzett akkor, amikor ez történt?

– Visszanézni rosszabb volt, mert olyankor már van idő gondolkodni. Belülről nem volt annyira ijesztő, inkább az a bizarr érzés volt, hogy sejtettem, nekem fog jönni. Ezt mondtam is, igaz, akkor már egyszer belém jött. Belülről az események jóval lassabbnak és nyugodtabbnak tűntek, mint amilyennek kívülről látszottak.

– Mit gondol, az üldözés egy túlbuzgó őr egyéni ötlete, vagy eltervezett akció volt?

– Több helyen elmondtam, hogy mindkettő lehet. Lehet önbíráskodás vagy túlbuzgóság, de az is, hogy utasításra csinálta: mondták neki, hogy mindenképpen állítson meg, és nem baj, ha közben valami történik. Mindkettő rossz, mert ha azt gondolják, hogy ez belefér, az is baj, de az is, ha a propagandának a hecckampánya annyira sikeres, hogy a fogékony honfitársainkat agresszióra tudják hergelni. A hibrid rezsimekben a hatalom, ameddig lehet, kiszervezi az erőszakot: nem a saját embereikkel csináltatják, hanem felheccelt emberekkel. Ez egyik esetben sem jó dolog. Sajnos valószínűleg soha nem fogjuk megtudni az igazságot. Ha utasították, akkor sem fogja elmondani.

Majd egy prémiumot, egy vállon veregetést, és megígérik neki, hogy nem kell börtönbe mennie.

Pedig egy normális országban ezért börtön járna, hiszen szándékosan veszélyeztette a testi épségünket. Ezt nem lehet szépíteni.

– Ha már itt tartunk, elindult a rendőrségi eljárás közúti veszélyeztetés gyanúja miatt. Mire számít?

– A rendőri eljárás korrektnek tűnt. A videó alapján egyértelmű, mi történt. Érdekes, hogy propagandisták és egyes ellenzéki politikusok olyat pedzegettek, hogy én mentem neki a másik autónak. Ez nonszensz.

– Nem fél?

– Nem, és másnak sem javaslom, hogy féljen. A lényeg, hogy nem egyedül kell csinálni

Egyedül én sem fogok visszamenni, nincs is miért.

Sok emberrel azonban vissza fogunk menni. Rövidesen közzéteszem, mikorra szervezünk utat, és biztosan többször is megyünk. Ezt látni kell saját szemmel, ott lehet megérteni a rendszer abszurditását.

– A most megjelent videó azzal kezdődik, hogy ön bemegy Hatvanpuszta nyitott kapuján, majd öt perc múlva ki is jön. Ezalatt az öt perc alatt mit látott?

– Erről tettem közzé a reggeli videót. Összefoglalva: újabb bizonyítékot, hogy ez nem egy mezőgazdasági üzem, hanem egy luxuskastély, amit a miniszterelnöki család építtetett magának.

– Elolvastam a Borsban az Orbán Győzővel készült interjút. Abban pálinkafőzőről, aszalóról, diákszállásról beszél. Ön említette, hogy eljutottak önhöz a komplexum tervei. Abban mi van?

– Vannak ilyen helyiségek is, a kérdés, használják-e majd őket. A pálinkafőzést nyilván igen. De nem ez a probléma, hanem minden más. Orbán Győző zavarában olyat is mondott, amit nem láttam a tervekben: például diákszállást nem láttam. A könyvtár mellett van még két lakás, gondolom, erre gondolhatott. Ezeket a terveket részletesen be fogom mutatni.

Amit Orbán Győző mondott, az beismerése volt a dolgoknak.

Ahogy keretezte, inkább hasonlított egy humorista magyarázatára: nagy a család, ezért kell ekkora ingatlan.

– A családi könyvtár is szóba került. Láttunk róla fényképeket: meglehetősen impozáns. Mi férhet oda?

– Itt viszonylag őszintén kellett válaszolnia, mert tudja, hogy már ismerjük a könyvtárat. Nem meglepő, a HVG már bemutatta. Egészen lenyűgöző, kazettás mennyezettel. A meglepetés inkább az, hogy ugyanabban az épületben még két lakás és egy diákszállásnak nevezett lakás is van. Hogy mire használják majd, azt egyszer megtudjuk. Minél hamarabb lesz rendszerváltás, annál hamarabb.

– Unokáknak és dédunokáknak épült úszómedencéről is szó volt. Látta? Azt hogy képzeljük el?

– Elegáns. Sejthető, hogy vízforgatásos, látszik is rajta. Fűtött medence, belső információk szerint ezek mind fűtöttek.

– Mit gondol, mi vitte rá Orbán Győzőt, hogy megszólaljon, amikor korábban elhajtotta az újságírókat?

– Az, hogy bent voltam, és tudják, láttam ezt-azt. Elmondtam, hogy nálam vannak a tervek. Ezt úgy hívják, elővágás: amit már nem lehet letagadni, inkább elébemegy a történéseknek. A miniszterelnök eddig azt mondta, hogy ez mezőgazdasági üzem. Az én bizonyítékaim alapján Hatvanpuszta létét már nem lehet tagadni. Ilyenkor elő kell állni egy másik narratívával. Orbán Győző gyakorlatilag mindent beismert, mindezt olyan hangnemben, mintha humorista magyarázta volna el nekünk.

– Attók nem tart, hogy az ön által megszerzett dokumentumok „eltűnnek”?

– Nem nagyon tudnak, mert több helyen vannak. Nem a fiókban tartom.

– Friss hír az is, hogy Gyürk András eddigi kampányfőnök átadja a helyét Orbán Balázsnak, „újrabrandingelik” a kormányfőt. Ehhez képest Orbán Viktor az Ungár család magángépén utazott az Adriára nyaralni, ahol jachtot bérelt. Hogy lehet így újrabrandingelni a miniszterelnököt a „nép egyszerű gyermekeként”?

– Az ő felfogásuk szerint ez nem is luxus, mert azt mondják, propelleres, egymotoros gép. Csakhogy az összes egymotoros közül ez a legdrágább és leginkább luxusgép. A hajót is ki lehet bérelni heti néhány millióért, de az ő színvonalukhoz képest persze ez nem luxus. Nem gondolták át, hogyan néz ez ki kívülről.

Egy demokráciában le kellene mondania a miniszterelnöknek, nem a hajó vagy a repülő miatt, hanem azért, mert az Ungár család gépével utazott,

különösen annak fényében, hogy tavaly is náluk vendégeskedett Abbáziában. Németországban mondott le politikus pusztán azért, mert elfogadott egy nyaralást egy hajón. Egy valódi demokráciában ilyet nem lehetne megtenni. Orbán azért meri, mert bízik a propagandagépezetben. Joggal, mert amit ő mond, több emberhez jut el, mint az igazság. Bár gondot jelenthet majd nekik, hogy a Facebookon és a YouTube-on nem hirdethetnek ősztől.

– Gulyás Gergely szerint mindenki kifizette az útiköltségét. Fejenként mennyibe kerülhetett a repülőzés és a hajózás?

– A repülőgépet 1,5–2 millió forintért lehet bérelni egy útra, oda-vissza 3 millió. Ez személyenként 5–600 ezer forint. A hajó bérlése néhány millió forint.

– Akkor ha fejenként kb. félmillió a repülés, ez az ő jövedelmi szintjükön még meg is fizethető.

– Akár ki is fizethették. A probléma az, hogy ez a Schmidt Mária gépe. Tavaly is nála nyaralt a miniszterelnök. Amikor egy nagyvállalkozó, aki az állammal üzletel, kedveskedik a miniszterelnöknek, az probléma.

– Maradjunk a luxusgépeknél. Az ön tegnapi posztjában nyilvánosságra hozott egy fotót, amit a külügyminiszter fia posztolt saját luxusrepülőzésről.

– A fiatalember posztját nagyon gyorsan levették, nyilván rászóltak. Pár éve meg lehetett volna csinálni, most már nem. Remélem, a magyar társadalom nem fogja bevenni ezt az „újrabrandingelést”.

Attól, hogy kétszer fapadossal utazott a kormányfő, nem fogják elhinni, hogy ő a nép egyszerű fia.

És látszik is, hogy nem is tudnak erre jó szívvel rászokni. A propagandagépezet, amely folyamatosan méri a közvéleményt, érzi, hogy egyre jobban zavarja az embereket ez a történet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fordulat a malaclopás ügyében: költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálódik a NAV a fideszes politikus cégénél

A rendőrség szerint ellopott malacok kerültek a hajósi gazdához, ő viszont mindent tagad. Az ügyben Horváth István fideszes képviselő cége is érintett.

KÉK HÍREK

Iskolai lövöldözés: 2 gyerek meghalt, 17-en megsérültek, amikor egy fiatal tüzet nyitott egy iskola templomában Minneapolisban

A lövöldözés két halálos áldozata 8 és 10 éves volt. A sebesültek között 14-en gyermek van, kettőjük állapota válságos. A támadó öngyilkos lett.

KÉK HÍREK

Egyedül játszhattak a fegyverekkel a gyerekek abban a családban, ahol egy 9 éves kislány hasba lőtte bátyját

A két gyerek célbalövest gyakorolt, amikor a kislány kezében elsült a fegyver és meglőtte a bátyját. A 12 éves gyerek életveszélyesen megsérült.

SZEMPONT

Tábor Áron: Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal

Az orosz energia konfliktuspont a két ország között - mondja az Amerika-szakértő, aki szerint eddig sok kézzelfogható eredménye nem volt Trump és Orbán Viktor jó viszonyának. De a választási kampányban ez még lehet ütőkártya, kérdés, mennyit számít majd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. augusztus 28.

Szerdán életbe lépett az 50%-os amerikai vám Indiával szemben, aminek felét Trump azért szabta ki, mert India olasz olajat vásárol Oroszországtól. A szintén orosz energiát vásároló Magyarország neve eddig nem merült fel a szankcionálandó országok között, de Trump láthatóan hajlandó konkrét lépéseket is tenni ebben az ügyben. Kérdés, számíthat-e majd az amerikai elnök jó személyes viszonya Orbán Viktorral. A vámháborúban mindenesetre ez nem sokat nyomott a latba.

Közben Amerikában Trumpot is egyre többen vádolják azzal, hogy autokratikus lépéseket tesz, főleg azóta, hogy a bűnözésre hivatkozva a fővárosba, Washingtonba vezényelte a Nemzeti Gárda, valamint a szövetségi ügynökségek több száz tagját, és ideiglenesen átvette a helyi rendőrség irányítását. Ő úgy reagált, „nem vagyok diktátor, csak tudom, hogyan kell megállítani a bűnözést.” Arról is beszélt, hogy más demokrata vezetésű városokban is hasonló lépések jöhetnek. Engedélyezte a fegyverviselést a járőröző nemzeti gárdistáknak, és azt is felvetette, automatikus halálbüntetést kérne mindenkire, akit gyilkosság elkövetésével vádolnak a Washingtonban. Mit akar Trump valójában elérni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával, Amerika-szakértővel.

– Milyen a viszonya most a Trump-kormánynak a magyar kormánnyal?

– Nincs közeli rálátásom, de a nyilvános jelek alapján retorikailag erős fegyver az Orbán-kormány számára, hogy Washingtonban barátra leltek. Trump időnként hivatkozik Orbánra, például az ukrajnai ügyek kapcsán. De komoly kézzelfogható előnyök nem látszanak. Sőt, sajtóhírek szerint Trump állítólag fel is hívta Orbánt, hogy ne akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, mert az amerikai álláspont szerint ez fontos alternatív biztonsági garancia lenne. Bár ezt a magyarok tagadták, hogy lett volna ilyen beszélgetés. A másik konfliktuspont az orosz energia.

Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal.

Bár a szankciók kiterjesztése nehézkes egy EU országra, erről beszéltünk is a múltkor, de ez is feszültségforrás.

– Azon az egyetlen papíron kívül, amelyre Trump dörgedelmesen ráírta, hogy dühös a Barátság kőolajvezeték elleni támadás miatt, más nem történt. Mint ahogy a vámháborúban sem számítottak a magyar érdekek.

– Magyarország túl kis tényező egy amerikai–európai kereskedelmi megállapodásban. Retorikailag persze lehet kritizálni az EU tárgyalásait, de végül mi is ugyanabból az alkuból részesülünk, mint a többiek. Valószínű, hogy az amerikaiak szemében Magyarország nem meghatározó szereplő.

– Magyarország most egy elnyújtott választási kampányban van, bár hivatalosan még nincs kitűzve a választás. Várható-e, hogy Trump valamilyen gesztust tegyen Orbán Viktor felé a kampány későbbi szakaszában? Esetleg kérhet-e majd ezért valamit cserébe?

– Könnyen elképzelhető, hogy ennek lesz ára, és politikai alkudozás része lesz. Nem kizárt, hogy lesz találkozó vagy jelzés Trump részéről, hogy ő Orbán barátja. De a hatása bizonytalan.

Láttuk, hogy más országokban, például Kanadában vagy Ausztráliában, kifejezetten erősítette az ellenzéket, ha Trump támogatott valakit.

Magyarország más helyzet, de valószínű, hogy akiknek vonzó a Trump-támogatás, azok már amúgy is Orbán hívei, tehát nem ez dönti majd el a választást.

– Egy dolog az ideológiai rokonság, és más az érdekazonosság. Nem lehet, hogy az amerikaiak tartózkodó magatartása mögött Magyarország orosz és kínai különutas politikája áll?

– Valószínűleg különbség van aközött, hogy mit gondol maga Trump, és mit gondol a külpolitikai apparátus. Az apparátusban inkább az számít, ki a megbízható szövetséges, aki nem Oroszország vagy Kína felé nyit. Ugyanakkor Trump és köre retorikai szinten hangsúlyozni fogja a barátságot, mert ideológiailag fontos számukra. De alapvetően nem akarnak beavatkozni a magyar belpolitikába.

– Volt az orosz–amerikai csúcstalálkozó Alaszkában, amiről úgy tűnik, mintha feledésbe is merült volna, pedig korábban belengették, hogy lesz folytatása, sőt akár Zelenszkijt is bevonják. Ennyire kudarcos volt ez a próbálkozás?

– Már a találkozó idején is sokan mondták, hogy nem világos, milyen folytatása lehet. Putyin számára fontos volt, hogy amerikai területen, vörös szőnyeges fogadtatásban részesüljön. Ez szimbolikus gesztus volt, de valódi előrelépés nem történt. Viszont utána Trump nem tartotta be korábbi ígéretét sem: nem vezetett be új szankciókat Oroszországgal szemben, pedig nem lett tűzszünet. Ugyanakkor különalku sem született az ukránok feje fölött, amitől sokan tartottak.

A következő lépés, hogy Zelenszkij és Putyin találkozzon, egyelőre távoli cél.

Mindkét fél jelezte, hogy sok feltételnek kell teljesülnie ehhez. A harctéri helyzet sem kényszeríti ki a gyors megállapodást: Oroszország lassan, de halad a Donbaszban, Ukrajna pedig nem áll összeomlás előtt. Így ez inkább egy hosszú folyamat lehet, kisebb eredményekkel, például fogolycserékkel.

– Nehéz érzékelni a következetes irányt Trump politikájában, hiszen többször is 180 fokos fordulatot tett. Nem lehet, hogy azért is csillapodtak el a dolgok, mert az európaiak rögtön a csúcs után meglátogatták Trumpot, és ellensúlyozták Putyin hatását?

– Ez valószínű. Az európaiak el akarták kerülni, hogy megismétlődjön a februári eset, amikor Zelenszkijt lényegében megalázták a Fehér Házban. Az európai vezetők jelenléte jelezte az egységet, és támogatást adtak az ukrán félnek. Trump számára fontos volt, hogy azt mondhassa: az amerikaiak már nem finanszírozzák egyedül Ukrajna felfegyverzését, ez már inkább az európaiak dolga. Ez az amerikai hadiiparnak kedvez, óriási bevételeket várnak ettől.

Ugyanakkor Trump politikája valóban gyakran attól függ, ki győzi meg utoljára.

Láttuk ezt más ügyekben is, például a vámoknál is. Nagy vonalakban azonban kirajzolódik: az Egyesült Államok egyre kevésbé akar aktívan részt venni az ukrajnai konfliktusban. Ez nem Trump fő prioritása.

– A napokban az váltott ki nagy sajtóvisszhangot világszerte, hogy Donald Trump "megelőző jelleggel" mindenkire automatikusan halálbüntetést kérne, aki gyilkosságot követ el Washingtonban. A fővárosban ugyanakkor már évtizedek óta nincs érvényben a halálbüntetés. Trump ötlete jogilag keresztülvihető?

– Valóban, Washington városban már évtizedek óta nincs halálbüntetés. Ennek az az előzménye, hogy a hetvenes években az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és bizonyos feltételekhez kötötte a halálbüntetés fenntartását. Később Washington város lakói egy szavazáson úgy döntöttek, hogy nem kérnek belőle. Jelenleg tehát annak, amit Trump mondott, nincs meg a közvetlen jogi alapja, de a szabályozás elvileg módosítható.

Mivel Washington nem tartozik egyetlen államhoz sem, a szövetségi kormánynak nagyobb hatásköre van.

Így bár a helyi szabályok kizárják a halálbüntetést, az amerikai kongresszus, amelyben most republikánus többség van, akár változtathat ezen. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései alapján az a javaslat, hogy minden gyilkossági ügyben kötelező legyen a halálbüntetés, valószínűleg alkotmányellenes lenne. A bíróság ugyanis kimondta, hogy minden ügyet egyedileg kell mérlegelni, kötelező jelleggel nem szabható ki halálbüntetés. Tehát a megvalósítás erősen kérdéses még abban az esetben is, ha a kongresszus támogatná Trumpot. Amiért ez előkerült: Trump számára fontos kampánytéma az amerikai nagyvárosokban tapasztalható bűnözés. Tény, hogy a covidjárványt követő 1–2 évben valóban emelkedett a bűnözés az amerikai városokban. Ennek több oka lehetett, többek között a lezárások, vagy a Black Lives Matter-tüntetések utáni rendőrségi visszahúzódás is. Mostanra azonban a statisztikák inkább csökkenést mutatnak. Washingtonra is igaz, hogy nincs különleges bűnügyi vészhelyzet. Tehát ez inkább egy kampányfogás Trump részéről.

–Ugyanennek a része az is, hogy újabb városokba vezényelné ki a Nemzeti Gárdát?

– Igen. Általában olyan városokról van szó, amelyeket demokrata politikusok vezetnek, például Los Angelesről Kaliforniában, vagy Chicagóról Illinois államban. Ez jól illeszkedik Trump kampányához. Ha azonban megnézzük a statisztikákat,

a húsz legnagyobb gyilkossági aránnyal rendelkező város közül tizenhárom republikánus vezetésű államban található.

Tehát nem feltétlenül a demokrata városok a legproblémásabbak. Chicago például nincs benne az első húszban, és New York, amelyről Trump szintén beszélt, a nagyvárosokhoz képest kifejezetten biztonságosnak számít. Persze vannak problémás negyedek, például a drogkereskedelem miatt, de alapvetően a helyi rendfenntartó erők képesek kezelni a helyzetet. Ez inkább politikai játszma: a republikánus narratíva szerint a demokrata vezetők túl engedékenyek a bevándorlással vagy a kábítószerrel kapcsolatban. A Nemzeti Gárda bevonása is vitatott. Washingtonban könnyebb dolga van az elnöknek, mert az nem tartozik államhoz, ott közvetlenül ő rendelkezik a Nemzeti Gárda felett. De például Kaliforniában Gavin Newsom kormányzó szerint Trump jogtalanul mozgósította a Kaliforniai Nemzeti Gárdát, ezért jogi eljárás indult.

– Elképzelhető, hogy Trumpnak onnan vissza kell vonnia a Nemzeti Gárdát?

– Kalifornia azt állítja, hogy Trumpnak nem volt jogalapja a kormányzó beleegyezése nélkül mozgósítani a Nemzeti Gárdát. Egy helyi bíró eredetileg igazat adott Newsomnak, és utasította az elnököt a Nemzeti Gárda visszavonására. Ezt azonban egy fellebbviteli bíró megváltoztatta, és visszadobta az ügyet az alsóbb szintre. Így jelenleg a Nemzeti Gárda ott tartózkodása jogszerűnek számít, az eljárás kimenetelére várnak. Tehát a jogi helyzet nem egyértelmű. Emellett van egy régi, a polgárháború utáni időkből származó törvény, a Posse Comitatus Act, amely kimondja:

a hadsereg nem vethető be rendfenntartó erőként belföldön, csak nagyon kivételes esetekben. A kérdés az, hogy Trump ezt megsértette-e.

Bizonyítani azonban nehéz lenne, ráadásul eljárást csak a szövetségi ügyészség indíthatna. Mivel az igazságügyi apparátus most Trump emberei alatt működik, erre nem valószínű, hogy sor kerül.

– Amerikában az ügyészség az elnök alá van rendelve, vagy ez a befolyás már inkább a jogállam eróziójának a jele?

– Az ügyészség az igazságügyi minisztérium alá tartozik, amelyet az igazságügyminiszter irányít. A jelenlegi miniszter, Bondi világossá tette, hogy Trump politikáját követi. Ez valóban a hatalmi ágak szétválasztásának erózióját mutatja. J. D. Vance alelnök például egy interjúban úgy beszélt az ügyészségekről, mintha a kormány saját intézményéről lenne szó.

Bár az igazságügyminisztert mindig az elnök nevezi ki, eddig ügyeltek arra, hogy a minisztérium és az ügyészség a törvényességet függetlenül képviselje.

Ez most kevésbé érvényesül. Normál esetben, ha összeférhetetlenség állna fenn, például ha az elnök vagy környezete ellen folyik vizsgálat, különleges ügyészt neveznének ki. Ez Trump alatt nem történt meg. A független ügyész, Jack Smith, aki vizsgálta Trump ügyeit, még Trump hivatalba lépése előtt lemondott, miután Trump jelezte, hogy kirúgná. Később Smith-t magát kezdték vizsgálni. Ez arra utal, hogy a kormány az ügyészséget részben személyes leszámolásra használja.

– És itt vannak a választókörzethatár-átrajzolások is. A republikánus államokban úgy módosítják őket, hogy az nekik kedvezzen. Most már a demokraták is elkezdték bevetni ugyanezt a módszert.

– Ez egyáltalán nem új jelenség. A hatalmon lévők mindig megpróbálták úgy alakítani a körzethatárokat, hogy az nekik kedvezzen. Maga a kifejezés is, gerrymandering, a 19. századból, amerikából származik. Egy Gerry nevű kormányzó, ellenfelei szerint, olyan szalamanderre emlékeztető térképeket rajzolt, amelyek politikai előnyt biztosítottak neki. Innen ered a kifejezés. Ez tehát egy nagyon régi jelenség, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem mindenhol, ahol egyéni választókörzetek vannak. A kérdés mindig az, ki és milyen elvek alapján rajzolja meg a határokat.

A mai technológia révén már háztömb szinten fel tudják mérni, hol hány demokrata vagy republikánus szavazó él, és számítógépes programokkal rajzolják meg a számukra legkedvezőbb térképet.

Ez nagyüzemi szintre emelte a gyakorlatot. Volt ugyanakkor ellenmozgalom is. Több demokrata vezetésű állam, például Kalifornia, független bizottságokra bízta a körzethatárok kijelölését, földrajzi szempontok alapján. Most viszont újra előtérbe került a politikai befolyás. Nem maga a jelenség új, de Trump alatt a republikánusok erősebben használták ezt az eszközt. Például Texasban újrarajzolták a körzeteket a népszámlálási ciklus közepén, ami szokatlan, mert normálisan tízévente, a népszámlálás után szokták frissíteni. Erre reagálva Kalifornia is fontolóra vette a változtatást, de ott népszavazással kell megerősíteni, mivel az alkotmányukban rögzítették a független bizottságok szerepét.

Kapcsolódó

Donald Trump filctollal válaszolt Orbán Viktor nyomtatott levelére: Nagyon mérges vagyok, szólj Szlovákiának is

Az amerikai elnök jó barátjának is nevezte a magyar miniszterelnököt, aki a Barátság kőolajvezeték bombázása miatt ragadott klaviatúrát.