HÍREK
A Rovatból

Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be

Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Balázs lemond az NKE-s pozíciójáról
Orbán Balázs bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöki posztjáról, mert inkább tanítani szeretne. A Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után júliustól európai parlamenti képviselőként folytatja.


Nyolc év után távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének éléről Orbán Balázs. Döntése szerint oktatóként dolgozik tovább az intézményben.

Távozását azzal indokolta, hogy oktatóként kezdte az NKE-n, és most visszatér a tanításhoz.

„Köszönöm a megtiszteltetést. Maradok a haza szolgálatában!”

- írta.

A Tanácsadó Testületet 2018 óta vezette, feladata az egyetem fenntartói döntéseinek szakmai megalapozása, így a költségvetés, a képzési és kutatási programok, valamint az intézményfejlesztési tervek véleményezése. Távozásakor saját eredményeiként említette a növekvő jelentkezői számot, a magasabb ponthatárokat, a felépült kampuszt és a megnövelt finanszírozást.

A HVG információi szerint vagyonnyilatkozata alapján a pozícióért havi 500 ezer és 1 millió forint közötti juttatást kapott.

Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője április végén közölte: a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója beül a parlamentbe, de júliustól az Európai Parlamentben kap mandátumot. Ennek részeként Szekeres Pál hazajön Brüsszelből, és a parlament szociális bizottságának tagjaként folytatja. A váltás a Fidesz áprilisi választási veresége és a párt belső átrendeződése közepette történik.

A távozás hátterében persze ott állhat a Fidesz 16 év utáni választási veresége, amelynek kampányát formálisan Orbán Balázs vezette. Sajtóhírek szerint a kudarc után a Fideszen belül a választókerületi jelöltek egy része a kampánycsapatot tette felelőssé, és személyesen Orbán Balázst.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Gyanús zöld folyadék öntötte el az utcát a debreceni CATL akkumulátorgyárnál, mobillabor vizsgálódik
Kedd este egy csatornafedőből tört fel az ismeretlen anyag a kínai akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt. A cég és a városvezetés szerint nyomáspróbához használt, zöldre festett víz ömlött ki egy dugulás miatt.


Élénkzöld, habos folyadék bugyogott fel egy csatornából kedd este a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2-es kapujánál. A helyszínre a katasztrófavédelem mobillabort küldött, és a Debreceni Vízmű munkatársai is kivonultak, hogy mintát vegyenek az ismeretlen anyagból. Az esetről a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) készített videót.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az esti órákban közölte, hogy a gyár területén egy kivitelező nyomáspróbát végzett, amihez zöldre festett vizet használtak. A vizet a próba után a szennyvízcsatornába ürítették, a polgármester szerint pedig a felszínre kerülését egy dugulás okozta. Hozzátette, információi szerint a folyadék nem tartalmaz szennyező anyagot.

Papp László magyarázata szerint „a csatornában lévő dugulás miatt a színezett víz megjelent a felszínen”.

Ezt írta a CATL közleménye is, amely szerint a Market Zrt. végzett nyomáspróbát egy tárolótartályon. A cég szerint „a próba során használt, megfestett víznek nincs környezetkárosító hatása”, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

A magyarázatok ellenére a Tisza Párt helyi politikusai azonnali és alapos vizsgálatot követeltek. Tárkányi Zsolt, a párt megválasztott debreceni országgyűlési képviselője a cégtől és a hatóságoktól is magyarázatot vár.

Tárkányi Zsolt úgy fogalmazott: „Azonnali tájékoztatást követelünk a CATL-től és a hatóságoktól, hogy mi ez a zöld, természetesnek abszolút nem tűnő folyadék, amit épp a csatornán keresztül engednek a szabadba.”

A Miakö aktivistái, akik maguk is mintát vettek a folyadékból, úgy becsülték, hogy nagyjából 30 köbméternyi anyag ömlött ki.

A kedd esti eset után a hatóságok és a civilek által vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart. Tompa Enikő, a Tisza Párt megválasztott Hajdú-Bihar megyei képviselője a legszigorúbb eljárást sürgette.

Tompa Enikő közösségi oldalán azt írta: „Követeljük, hogy a hatóságok és a gyár haladéktalanul vizsgálja ki az esetet és a körülményekről azonnal tájékoztassa a lakosságot”.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár Jánost is bíróságra citálják egy Mészáros-cég 1,9 milliárdos tartozása miatt
A felperes Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken indított eljárást az R-Kord, az állam és a miniszter ellen. A kereset szerint a GSM-R vasúti projekt során elvégzett munkájukért nem fizették ki őket, miközben a fővállalkozóból milliárdos osztalékot vettek ki.


Bírósághoz fordult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Építőipari Kft. egyik alvállalkozója, és

a cég mellett beperelte a magyar államot, Lázár János minisztert, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium két magas rangú tisztségviselőjét is

írja a 24.hu.

A Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken benyújtott keresetében azt kéri, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 1,9 milliárd forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére a cég szerint elvégzett, de ki nem fizetett munkák miatt.

A Nydeum emellett ideiglenes intézkedést is kért, amelynek keretében a bíróság közel 500 millió forint azonnali kifizetésére kötelezné az alpereseket. A cég beadványa szerint a gyors beavatkozás nélkül felszámolás alá kerülhetnek, ami paradox módon éppen az alpereseknek kedvezne, hiszen így mentesülhetnének a tartozás megfizetése alól.

A Nydeum beadványa az ideiglenes intézkedés indoklásánál megemlíti, hogy „a parlamenti választás eredményeképpen megindult a kormánypárthoz köthető oligarchák cégeinek kiürítése”.

A kereset szerint a GSM-R II. vasúti kommunikációs projekt „egy közbeszerzési eljárás keretébe rejtett pénzszivattyú” volt Mészáros Lőrinc és a Fidesz számára.

A beadvány azt állítja, hogy a beruházás uniós finanszírozással, de a valóságban csak fiktív módon valósult meg: a kivitelezést olyan későn kezdték, hogy lehetetlenné vált a határidőre történő befejezése.

Ezért az R-Kord az állami szervek tudtával és beleegyezésével a kiviteli terveket fiktív megvalósulási dokumentációkra cserélte, a munkát készre jelentették, az állam pedig fizetett.

Mivel a projektet nem sikerült az uniós határidő előtt „lepapírozni”, a beadvány szerint a magyar költségvetés elesett az uniós pénzektől, így a fedezetet hazai átcsoportosításokból kellett biztosítani. Magyarán szólva az adófizetőknek kellett kifizetni a „projektet”.

Lázár János tavaly decemberben még határozott fellépést ígért a kifizetetlen alvállalkozók védelmében, és általános vizsgálatot rendelt el az összes állami beruházásnál.

Akkor a miniszter úgy fogalmazott: „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie”.

Ennek ellenére a Nydeum ügyében a minisztérium közvetítésével zajló tárgyalások eredménytelenek maradtak, a Mészáros-érdekeltség képviselői a 24.hu szerint meg sem jelentek az egyeztetéseken.

Lázárt azért nevezik meg személy szerint is „károkozóként” a beadványban, mert az alvállalkozó szerint az általa vezetett minisztérium elnézte R-Kord szerződésszegését, és újabb pénzek kifizetését engedélyezték, pedig tudniuk kellett, hogy az alvállalkozók nincsenek kifizetve.

Miközben az R-Kord pénzügyi mérlege 2024-ben egymilliárdos veszteséget és 23,8 milliárd forintos rövid távú kötelezettséget mutatott, a cég tulajdonosai – a Talentis Group és az Opus Global – az elmúlt négy évben több mint 17 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.

A ki nem fizetett alvállalkozók problémája az állami vasúti beruházások több szereplőjét is érintette, a becslések szerint a tartozások végösszege elérhette a 20 milliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A történelemmel folytatódik az érettségi: a honfoglalás, a magyarországi Holokauszt és a középkori egyház is szerepel benne
A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.


Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi. A tárgyból 71 504-en érettségiznek középszinten, míg emelt szintre 8273-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal közlése szerint. A feladatok megoldására az írásbeli középszinten 3 óra, emelt szinten 4 óra áll rendelkezésére.

A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.

A megoldandó feladatsor első részében többek között ezek a témák szerepelnek:

Görög és római építészet

Középkori egyház

Honfoglalás

Reformáció

Dualizmus

Magyarországi Holokauszt

Az esszében középszinten pedig:

Németország terjeszkedése 1938-ban vagy a céhek a rövid esszékben .

I. Károly uralkodása vagy a Rákosi-diktaúra a hosszú esszékben.

Emelt szinten három esszét kaptak a diákok: egy rövid esszé az egyetemes történelemből, egy hosszú a magyar történelemből, egy komplex esszé az ókortól napjainkig bármely korszakot érintheti a téma. Hat témát kaptak, ebből hármat kell kidolgozni.

Via Eduline.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk