Repülhet akár 300 ezer forintos mulasztási bírság is - Új adategyeztetési eljárást vezet be a NAV 2025-től

Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.

A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.

A tájékoztatón a lap szerint elhangzott az is, hogy ameddig lehet, a helyi, mezőhegyesi dolgozókat tartják meg, de a Makóról és Hódmezővásárhelyről bejáró munkavállalók állása hamarabb veszélybe kerülhet.

A bejelentés azért is meglepő, mert a cég pénzügyi adatai stabil működésre utalnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a lap szerint 2024-ben 12 milliárd forintos árbevétel mellett 440 millió forint adózott eredményt ért el, és a megelőző évek is nyereségesek voltak. A társaság saját tőkéje elérte a 79,5 milliárd forintot. A cég 463 főt foglalkoztat.

A ménesbirtokot egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János.

A birtok korábban is hatalmas összegekből fejlődhetett. 2022-ben egy körülbelül 10 milliárd forintos beruházásból épült korszerű öntözőrendszer, amihez az állam 8,5 milliárd forint támogatást adott.

Egy évvel később pedig 3,3 milliárd forintból adtak át egy olyan különleges tehénistállót, amelyben az állatok vízágyon pihenhetnek. Ehhez 1,2 milliárd forint uniós forrás érkezett.

Az Orbán-kormány kommunikációja a ménesbirtokot rendre a magyar agrárium mintagazdaságaként és tudásközpontjaként mutatta be, amelynek fejlesztései az ország versenyképességét szolgálják.

Az ügyben a Magyar Hang megkereste a ménesbirtokot, de választ egyelőre nem kaptak.

Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.

A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”

A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.

A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.

A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”

Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”

Szóvivője szerint Tiborcz István a BDPST Zrt.-n keresztül tervezi folytatni üzleti tevékenységét Magyarországon, miután Magyar Péter arról posztolt, hogy a kormányhoz közeli üzletemberek tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az országból.

Magyar Péter bejegyzésében azt is állította, hogy „a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával”.

Az RTL Híradó megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem cáfolta az értesülést, de közölte, hogy konkrét ügyekben nem adhatnak tájékoztatást.

Tiborcz szóvivője arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a leköszönő miniszterelnök veje visszatér-e Magyarországra. Tiborcz István tavaly költözött az Egyesült Államokba, szóvivője pedig Matolcsy Ádámhoz hasonlóan kijelentette, hogy cége teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal.

A Financial Times cikkében megszólalt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is, aki szerint neki „nincs félnivalója”, szemben azokkal, akik nem megfelelő tendereken jutottak munkához. Úgy vélte, a normális piaci feltételek helyreállításával az „Orbán-rendszer” eltűnne a gazdaságból.

Via Telex

Írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz Jakab Péter a sajóbábonyi SPL Europe Kft. vegyi üzemének ügyében, ahol a leköszönő országgyűlési képviselő szerint nem megoldott többtonnányi mérgező vegyi anyag biztonságos tárolása – vette észre a hvg.hu.

A képviselő azonnali kormányzati intézkedést sürget a katasztrófahelyzet megelőzésére és a hónapok óta fizetésükre váró dolgozók megsegítésére. Arra vár választ, hogy mit tesz az ügyvezető kormány a lakosság biztonsága érdekében, és hogyan garantálja, hogy a munkavállalók megkapják a tulajdonos által visszatartott bérüket és az újbóli elhelyezkedésükhöz szükséges dokumentumokat.

Az SPL Europe telephelye hivatalosan is „felső küszöbértékű veszélyes üzemként” van nyilvántartva, és nem ez az első súlyos ügye: egy 2024-es klórgázszivárgás miatt a kormányhivatal 2025-ben 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki a cégre.

A dolgozók helyzete 2025 nyarán kezdett romlani, amikor a fizetések csúszni kezdtek. Egyikük korábban részletesen beszámolt a kialakult helyzetről:

A növényvédőszereket gyártó, indiai tulajdonú cég ellen február 13-án felszámolási eljárás indult, a termelés gyakorlatilag leállt.

A munkavállalók utoljára decemberben kaptak fizetést, ezért április 17-én éhségsztrájkba kezdtek, amelyet három nappal később egészségi és családi okokból felfüggesztettek.

A tiltakozás ideje alatt a kormány Bérgarancia Alapján keresztül megkezdődtek a kifizetések. A felszámoló kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala április 10-én 29 dolgozó februári bérét, majd április 17-én további 22 munkavállaló márciusi járandóságát utalta. A többiek bérének rendezéséhez a felszámoló további intézkedései szükségesek.