SZEMPONT
A Rovatból

Rengeteg negatív példa segített abban, hogy kitörjek

A karcagi cigánytelepről a Debreceni Egyetemig vezetett az Aranypánt-díjas fiatal rákkutató, Horváth József útja. Interjú.

Link másolása

- Hosszú utat tett meg, messziről jött. Karcag, ahonnan származik, most milyen nehézségekkel küzd?

- A városban sajnos nincsen elég munkalehetőség, de tanulási vagy egyéb lehetőség sem sok. A rendszerváltás után nagyon megváltozott Karcag helyzete. Alapvetően mezőgazdaságból élő, arra berendezkedett település volt, de a rendszerváltás után bezártak a téeszek, megszűnt nagyon sok munkahely.

Névjegy

Horváth József a karcagi cigánytelepen nevelkedett. Otthon fontos volt az olvasás, a könyvek szeretete, így József már az óvodába úgy került, hogy tudott olvasni – magától tanulta meg, figyelte az idősebb testvéreit.

Középiskolában biológia versenyt nyert. 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem biológia szakán, 2013-ban szerzett mesterdiplomát molekuláris genetikából.

Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet kutatásaiba, itt jelenleg másod éves PhD-hallgató, kutatási területe a szájüregi rák.

- Milyenek a városban a továbbtanulási esélyek?

- Egy nagyobb településhez viszonyítva rosszabbak. Nincsen sok középiskola, azok közül is az egyik szakmunkásképző. Ez azért behatárolja a lehetőségeket.

- Mi motiválta ebben a környezetben?

- Rengeteg negatív példa segített. Megerősített abban, hogy kitörjek, hogy meg tudjam teremteni a saját egzisztenciámat. Ez számomra létkérdés volt. A családom sokat segített, hogy elérjem a célomat.

horvathjozsef_nyito

- Akadt olyan, aki le akarta beszélni a továbbtanulásról? Aki szerint inkább szakmát kellett volna tanulnia?

- Persze, főleg a baráti körben. Cukkoltak, hogy miért csinálom, mire jó ez. Ők akkor még nem látták, amit én igen: hogy milyen következményekkel jár, ha valaki nem tanul tovább.

- Kinek köszönheti a legtöbbet?

- A családomnak, ők mindig mellettem álltak. A középiskolai biológia tanárnőmnek, aki elkezdett e terület felé terelni. Amikor már eldőlt, mivel szeretnék foglalkozni, Csermely Péter biokémikus adott nagyon sok tanácsot a túléléshez a szakmán belül, és elmondta, hogyan tudok érvényesülni a választott hivatásomban.

- A daganatok kutatásának olyan ágával foglalkozik, amelyről azt hinné a laikus, hogy nem túl érdekes terület. Egy fiatalembernek hogyan jut eszébe, hogy éppen a szájüregi rákkal kapcsolatos kutatásban vegyen részt?

- Már az egyetemi képzés során betekintést nyertem a genetikába és a genetikai eredetű betegségekbe – rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Mára bizonyított tény, hogy a rák genetikai eredetű betegség is lehet. A molekuláris genetika kézenfekvő volt PhD-témának is.

Sokéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkeztem, nem állt távolt tőlem a téma. Viszont akadt olyan terület, mint például az analízis vagy a szoftverek használata, amelyekkel ez előtt még nem foglalkoztam. Ám a sokéves gyakorlattal a hátam mögött már könnyen el tudtam sajátítani az ezekhez szükséges ismereteket. Pár hét, vagy akár pár nap alatt egészen új technikát képes megtanulni az ember.

hj2

- Miért tartja ilyen fontosnak a szájüregi daganat kérdését?

- Európában első helyen állunk mind az új páciensek előfordulása, mind a halálozás arányában.

"
Az 5-6. leggyakoribb betegség hazánkban. A végső nagy álmunk az, hogy ezen a tendencián javítsunk,

ezért dolgozik a kutatócsoportunk. Szeretnénk megteremteni a korai diagnózis lehetőségét, illetve a rutin diagnosztikába átültetni. Olyan géneket, jelző molekulákat próbálunk keresni, amelyekkel a betegség egy korai szakaszában azonosítható a nyálmintából. Itt a hangsúly a korai felismerésen van. Az esetek nagy részében ugyanis már olyan stádiumban tudják csak diagnosztizálni, amikor a túlélési esélyek nagyon rosszak: 5 éven belül 50 százalék…

Horváth József a szakközépiskolában a biológia tanárnője biztatására nevezett be egy versenyre, a témája a drogok agyműködésre gyakorolt hatása volt. „Az egésznek a biokémiai része fogott meg. Az, hogy egyetlen molekula befolyásolni tudja nemcsak az agyat, hanem az egész szervezetünket” - nyilatkozta az Origónak. Úgy fogalmazott, hogy mindig is jobban érdekelte az, amit szemmel, az alapvető érzékszervekkel nem tudunk észlelni.

- Mi az igazi kihívás a daganatos betegségek kutatásában?

- A legnagyobb félelmünk a kutatás során az, hogy az alaptézisre felépített kísérletek nem adják ki azokat az eredményeket, amiket az ember vár. Mindig van egy alapfeltevés, amelyből kiindul a kutató. A legtöbb esetben nem nyílegyenes utat járunk be a megoldásig vagy a bizonyításig, mert a folyamat tele van buktatókkal. Nem sikerülnek a kísérletek, vagy nem olyan eredményekkel zárulnak, amiket vártunk; előfordul, hogy valamilyen technikai hiba lép fel. Ezt szépen körbe kell járni.

hj3

- Mennyi kutatási időt kell fordítani egy-egy tézis bizonyítására?

- Témától függ, rendszerint 2-3 éves kísérletsorozat előzi meg azokat a feltevéseket, amelyeket kutatunk, amelyeket bizonyítani szeretnénk. A pályázati projektek 3-5 éves intervallumban szoktak lemenni.

Mivel Magyarországon élünk, nehéz pályázni, és nehezen lehet pályázatokat elnyerni. Szinte minden egyetem anyagi problémákkal küzd. Bár külföldön is sokat romlott a helyzet, Nyugat-Európában még mindig több kormányzati támogatást kapnak a kutatások, mint nálunk.

- Az eddigi munkássága elismeréseket is hozott.

- Már középiskolában értem el sikereket, ennek köszönhetően lettem biológus. 2006 április környékén az országos TUDOK konferencián elvittem a nagydíjat. Akkor kristályosodott ki, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az egyetemi évek alatt nem igazán volt időm arra, hogy megmérettetéseken vegyek részt, inkább azt helyeztem előtérbe, hogy több szakmai tapasztalatot szerezzek.

Már az alapképzésen választhattunk, milyen területen készítjük el a szakdolgozatunkat. A laboratóriumi munkát választottam. Naponta akár 6-8 órát töltöttem bent. Rengeteg gyakorlatot szereztem. Ez nem csak a folyamatok elméleti hátterének megértésében segített, hanem abban hogy a gyakorlatban is véghez tudjam vinni.

hj4

- Mit szólt az Aranypánt-díjhoz?

- Nagyon meglepődtem, nem vártam. Egy kedves barátom jelölt, akit a roma szakkollégiumban ismertem meg. Úgy voltam a nevezéssel, hogy nem veszíthetek vele semmit, de azt gondoltam, hogy amit eddig elértem, eltörpül ahhoz képest, amit más, nálam sokkal idősebb jelöltek elértek akár az én területemen, akár más területen.

- Úgy érezte, hogy nincs keresnivalója az idősebbek között?

- Hogyne, hiszen én voltam a legfiatalabb jelölt. Úgy éreztem, kilógok a sorból.

Az Aranypánt-díjat a Roma Sajtóközpont hozta létre, hagyományteremtő szándékkal. Szeretnék ugyanis felhívni a figyelmet a köztünk élő, cigány származású hősökre. Azokra az emberekre, akik példaként szolgálnak a környezetük és mindannyiunk számára. A díjat április 8-án, a nemzetközi roma napon adták át a Budapest Jazz Klubban.

A Roma Sajtóközpont információi szerint a verseny során az ötven jelöltből tíz ember portréja készült el. Ezekre a portrékra az internetes szavazáson közel tízezer voks érkezett. Legtöbb a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet fiatal kutatójára, Horváth Józsefre.

"Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb harcos a világon az édesanyám. Ezt a díjat neki kellene megkapnia" - mondta a fiatal kutató az ünnepségen.

- Romaként kivételesnek mondható az önéhez hasonló életpálya. Ön szerint mi jelenti a legnagyobb problémát a roma gyerekek továbbtanulásában?

- Az új generációnak sokkal nehezebb a helyzete, mint nekünk. Egyre több negatív hatás éri őket, erősödik bennük az a kérdés, hogy miért küzdjenek, mi értelme van? Ez a családi mintára is visszavezethető.

"
A legkényesebb pont nem az oktatás, hanem a család.

Ha a család nem támogatja a gyermeket a továbbtanulásban, vagy a gyermek azt érzi, nincs értelme küzdeni, mert nincsen előtte jó példa, akkor e szerint fog élni. Márpedig a családi mintától borzasztó nehéz elszakadni, ezen sajnos egy képzett, gyakorlott pedagógus is csak nehezen tud változtatni. Olyan példát is ismerek, amikor a gyerek tanulna, de a szülei nem engedik.

- Mivel lehet kimozdítani őket a holtpontról?

- Arra biztatnám azokat, akik jó képességűek, próbáljanak meg élni a lehetőségeikkel, mert úgy tapasztaltam, hogy azok határtalanok.

"
Az, hogy mit tudunk elérni, csak azon múlik, hogy mi magunk mennyire szabunk magunknak korlátokat kizárólag a származásunk miatt

vagy azért, mert esetleg rengeteg negatív hatás, kritika érhet bennünket. Itt most nem arra kell gondolni, hogy az álmok világában éljünk, hanem arra, hogy a realitások talaján állva, a saját képességeinket ismerve azt mondjuk: „márpedig én ezt meg tudom csinálni!".

"
Az egyik legnehezebb feladat: félretenni félelmeinket és széllel szemben menni

úgy, hogy hátszelet alig kapunk. Ha azonban van egy jó közösség, vagy az ember tudatosan kezdi keresni azt a közösséget, amelyik segíti, építi, pozitív a személyiségfejlődésében (tanodai programok, mentori programok), akkor szerintem sok mindent elérhet az ember. A baj az, hogy sokan nem is tudnak ezekről a programokról, a lehetőségekről. És nem mindenki mögött áll olyan pedagógus, mint amilyen az én biológia tanárom volt. A gyerekeket ráadásul pozitív megerősítésekkel kell bombázni.

- Mivel segíthetnének a pedagógusok?

- Elsősorban azzal, ha általánosságban pozitívabb légkörben dolgoznának a gyerekekkel. De a helyzeten nagyon sokat ront az utóbbi években tapasztalható, egyre erősödő szegregáció. A szegregált oktatási minták helyett olyan pedagógusok kellenének, akik nehéz, hátrányokkal sújtott közegben is képesek segíteni. Hiába rendelkezik 40 év gyakorlattal egy tanár, ha nem tud mit kezdeni a roma gyerekekkel. Ha elkülönítik a különböző származású gyerekeket egymástól, még nehezebb lesz bárkit is kiemelni a hátrányos helyzetből.

hj1

- Hogyan látja életének következő öt-tíz évét? Mik a tervei?

- Megvédem a PhD-mat, megszerzem az alapkövetelményeket. Családot is jó lenne alapítani, már erre is kell gondolnom. És jó lenne valahol külföldön 2-3 évet tölteni, kinti gyakorlatot szerezni.

- A néhány éves külföldi munka mit adhat egy kutatónak?

- Eleve azzal, hogy sok, egymástól eltérő gyakorlattal rendelkező emberrel találkozik, abból tapasztalatokat lehet szerezni. Más a környezet, és ez inspiráló lehet. A kutatás, olyan, mint a házi sütemény: ahány ház, annyi recept. Az adott kutatási területen belül más és más tapasztalattal rendelkeznek a kutatók, és egymás tapasztalataiból lehet meríteni. Ez rengeteget segíthet a szakmai fejlődésben.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: