Reagált Orbán kijelentéseire az EB alelnöke: A rasszizmus egy mérgező politikai találmány, Európában nincs helye
Brüsszel eddig hivatalosan nem nyilatkozott a tusványosi beszédről, Frans Timmermans azonban a Twitter-oldalán kifejtette a véleményét anélkül, hogy Orbán nevét megemlítette volna.
Mint arról mi is beszálmoltunk, a Fidesz a fajelméleti részeket Orbán Viktor tusványosi beszédének angol összefoglalójából. Ezért a DK elküldte az EP-képviselőknek a teljes beszédet, mert szerintük „mindenkinek tudnia kell, hogy mit is gondol a magyar miniszterelnök a fajok keveredéséről”.
Az elhangzottakra Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa reagált a Twitter-oldalán. Bár nem említette meg a magyar miniszterelnök nevét, de a fogalmazásából kiderül, hogy Orbán tusványosi beszédére értette szavait.
Mint írja:
"Mindannyian különbözőek vagyunk, különbözik a bőrünk, a nyelvünk, a kultúránk, a hitünk. De mégis mindannyian ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, az emberi fajhoz. A rasszizmus egy mérgező politikai találmány. Európában, ahol a diverzitás az erősségünk, nincs helye."
We are all different, our skins are different, our languages, cultures, beliefs. And yet we are all part of the same race, the human race.
Racism is a poisonous political invention. There should be no place for it in Europe where our strength comes from diversity.
A nyugati sajtóban is téma volt Orbán elmélete a kevert fajú népekről. A Politico kiemelte, hogy Brüsszelben hallgatnak a beszédről. Idézik Eric Mamert, aki azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság soha nem kommentálja az európai politikusok politikai beszédét. Annyit megemlített, hogy az EU alapító szerződéseiben benne van például az emberi jogok védelme, beleértve a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés tilalma.
"Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak számos értéke van, amelyeket a szerződések rögzítenek, és olyan politikát valósít meg, amely összhangban van ezekkel az értékekkel és a szerződés ezen cikkelyeivel, ennyit tudok mondani a témáról"
– közölte Mamer.
Mint arról mi is beszálmoltunk, a Fidesz a fajelméleti részeket Orbán Viktor tusványosi beszédének angol összefoglalójából. Ezért a DK elküldte az EP-képviselőknek a teljes beszédet, mert szerintük „mindenkinek tudnia kell, hogy mit is gondol a magyar miniszterelnök a fajok keveredéséről”.
Az elhangzottakra Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa reagált a Twitter-oldalán. Bár nem említette meg a magyar miniszterelnök nevét, de a fogalmazásából kiderül, hogy Orbán tusványosi beszédére értette szavait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán zaklatottan vette tudomásul, hogy Mészárosék Szalai Vivien elmozdítása mellett döntöttek - írja a 444
A portál úgy értesült, hogy a Tv2 menzáján a választások után ment a Fidesz-bérencezés. A 444 belső forrása szerint a Tv2-nél lassú középre tolódás várható, de az is lehet, hogy az eladására készülnek.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
A csatorna jövőjével kapcsolatban több forgatókönyv is felmerült. Az egyik szerint a hírműsorokat szellemiségében és gyártásában is közelíthetik a szintén Vaszily Miklós által felügyelt Indexhez és Indamedia-csoporthoz.
A 444 belső forrása szerint lassú középre tolódás várható, amit úgy foglalt össze, hogy "ha ez eddig Origo volt, most inkább Index lesz”. Egy másik lehetséges irány, hogy a politikai profil megtisztításával a tulajdonosok a tévétársaság értékesítésére készülnek.
A változásokhoz kapcsolódik, hogy a leköszönő kormány egyik utolsó döntésével felfüggesztette a reklámadó visszavezetését, ami milliárdos terhektől menti meg többek közt a TV2-t is.
Szalai Vivient még 2016-ban Rogán Antal javaslatára nevezték ki hírigazgatónak, nem sokkal azután, hogy Andy Vajna átvette a csatorna tulajdonosi jogait. Ekkor lett a Tények műsorvezetője Marsi Anikó is Gönczi Gábor mellett. A csatorna tulajdonosi viszonyai az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc köréhez köthetők, a hirdetési felületeket pedig a szintén Mészáros-érdekeltség Atmedia értékesíti. A csatorna vezetését 2025 áprilisától az Indamedia környékén is aktív Vaszily Miklós vette át. A TV2 pénzügyi helyzetét 2016 óta egy kormányrendelet is stabilizálja, amely lehetővé teszi, hogy a csatorna milliárdos programdíjat szedjen a kábelszolgáltatóktól.
A folyamatokat az április 12-i választási eredmények gyorsították fel. Szalai Vivien a választás éjszakáján a Telex felvétele szerint sietve távozott a Fidesz eredményvárójáról, és
kormányzati források szerint Rogán Antal zaklatottan vette tudomásul, hogy emberét néhány nappal később elmozdították. A tulajdonosi kör, a Mészáros házaspár a választások után jelezte a TV2 vezetése felé, hogy eljött a váltás ideje, mivel elégedetlenek voltak Szalaival.
Az új működési rend szerint a hírműsorok főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak jelentenek. Vaszily pénteken állománygyűlést is tartott, ahol arról beszélt, hogy a hírszolgáltatás „normalizálódni fog”.
A TV2 hivatalos közleménye szerint a változásokra a hatékonyabb működés érdekében van szükség. Vaszily Miklós vezérigazgató úgy fogalmazott: „A médiavállalat hírszolgáltatási tevékenységének működési modellje átalakul: egyszerűsödik a vezetői struktúra, és integrálásra kerülnek a hírszerkesztőségi feladatok.” A kritikusabb vélemények szerint a csatorna a politikai vereség után egy gyors arculatváltással próbálja átmenteni magát, és felkészülni a megváltozott médiapiaci helyzetre.
A következő időszakban dől el, hogy kineveznek-e új hírigazgatót, és hogy a TV2 hirdetési bevételei hogyan alakulnak az állami költések esetleges átalakulásával. Az is kérdés, hogy a Tények tartalmi irányváltása tartós lesz-e, és megvalósul-e a szorosabb együttműködés az Indamedia-csoporttal.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul lemondott az Orbán-kormány három helyettes államtitkára
Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina is távozik posztjáról. A lemondásokat a csütörtök esti Magyar Közlönyben tették közzé, hetekkel az új Országgyűlés megalakulása előtt.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Mellette a Nemzetgazdasági Minisztérium két helyettes államtitkára is távozik: Besesek Botond, aki az adószabályozásért és számvitelért felelt, valamint Csákiné Gyuris Krisztina, a fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős vezető. Az ő megbízatásuk május 6-ai hatállyal szűnik meg – írja a 24.hu a hivatalos közlöny alapján.
A távozások időzítése azért figyelemre méltó, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését.
A kormányzati vezetők tehát még a parlamenti ciklus hivatalos kezdete előtt jelezték távozási szándékukat. Ilyen esetekben a megbízatás a lemondás bejelentésével automatikusan megszűnik, a miniszterelnöki határozat ennek tényét csupán hivatalosan rögzíti.
Az események sorrendjét tekintve Pósánné Rácz Annamária megbízatása szűnt meg leghamarabb, április 16-án. A két nemzetgazdasági minisztériumi vezető, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina május 6-ig marad hivatalában, három nappal az új Országgyűlés megalakulása előtt távoznak.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
A bejelentés azért is bír szimbolikus jelentőséggel, mert a zászló kitűzése önkéntes politikai gesztus, jogszabály ugyanis nem teszi kötelezővé.
A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.
Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.
Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.
Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.
A házelnök korábban azzal indokolta a székely zászló kihelyezését, hogy az kint marad, „amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”
A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.
A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbán Viktorról: Nem szabad gyűlöletet szítani, látjuk az eredményt
Volodimir Zelenszkij egy ciprusi EU-csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő magyar miniszterelnököt. Az eseményen Orbán Viktor a kormányátadásra hivatkozva nem vett részt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
A bírálat mellett az ukrán elnök az új magyar kormánynak békét és minden jót kívánt, és jelezte az együttműködési szándékát. „Készen állunk vállt vállnak vetve dolgozni, hogy segítsünk egymásnak” – üzente, reményét fejezve ki, hogy az új vezetés nyitott lesz velük. Bár Magyar Péterrel még nem beszélt, de készen áll rá, és a diplomatáik már felvették a kapcsolatot. Ez vélhetően Orbán Anita leendő magyar és Andrij Szibiha jelenlegi ukrán külügyminiszter üzenetváltására utal, amit utóbbi néhány napja meg is erősített.
A politikai üzenetek mellett egy konkrét, pénzügyi áttörés is történt csütörtökön: Magyarország feloldotta a vétóját, így az Európai Unió elfogadta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Zelenszkij szerint ez a döntés arra ösztönözheti Oroszországot, hogy a tárgyalásokat válassza.
A csomag nem ró pénzügyi terhet Magyarországra, és a megállapodás alapjairól már decemberben döntöttek az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is.
Zelenszkij nagyszerű döntésnek nevezte a hitel jóváhagyását, mert így Ukrajna „nem vagyunk üresen, és erősek vagyunk”, megvannak „a képességeink, az eszközeink, a fegyvereink és az energiánk” a védekezéshez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
