TUDOMÁNY
A Rovatból

Pszichedelikus főzetet vizsgált egy magyar kutató az amazóniai esőerdő mélyén

Az ayahuasca és más pszichedelikus drogok hasznosak lehetnek a függőségek kezelésében – állítja Dr. Sarnyai Zoltán, az ausztrál James Cook Egyetem professzora.

Link másolása

"A függőség sokmindent foglal magában. Nem kizárólag a drogfüggőket tekintjük orvosi szempontból függőnek. Ide tartoznak az erős dohányosok és az alkoholisták is, de az elhízás is nagyon jelentős szegmensét érinti a fejlett világnak, ami mögött szintén hasonló agyi mechanizmusok állnak, mint a drogfüggőség mögött."

"Bármilyen meglepő, a cigarettát sem könnyebb letenni, mint egy komoly drogot"

- magyarázza Dr.Sarnyai Zoltán professzor, az ausztrál Trópusi Egészségügyi és Orvostudományi Intézet munkatársa, aki jelenleg az ausztrál James Cook Egyetemen tanít, mellette pedig folyamatosan végez kutatásokat a Pszichiátriai Idegtudományi Laboratórium vezetőjeként. Szakterülete a stressz- és kábítószerfüggőség.

Az igény az újabb és újabb gyógymódokra hatalmas, hiszen a függőség halált okozhat, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák összefüggésére. Azon kívül a dohányzás még az érelmeszesedés, ennek következtében a stroke, valamint az infarktus kockázatát is növeli.

A professzor vezetésével nemrég egy perui klinikán egy olyan kísérletet végeztek, amelyben egy helyiek által használt amazóniai növényi főzet hatásait vizsgálták a modern orvostudomány eszközeivel. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ayahuasca segíthet-e a függőknek a leszokásban.

Bárkiből lehet függő?

Nagyon mások vagyunk mi emberek abban, hogy mennyire vagyunk nyitottak az új, erős stimulussal járó élményekre.

“Van, aki hajlandó ejtőernyős ugrásra, más meg az erkélyre sem mer kilépni. Akiben nagyobb a nyitottság az új, izgalmas élmények felé, - és az efféle nyitottságnak úgy tűnik, genetikai háttere is van - azoknak egy kicsit nagyobb az esélyük rá, illetve hajlamosabbak benne is maradni egy függőségi helyzetben” - mondja a professzor.

A meglévő gyógyszerek

A függőség biológiai mechanizmusaira a jelenleg használatos gyógyszerek egyike sem hat, de a leszokás folyamatát mindenképpen gyógyszeresen kell elindítani és megkönnyíteni ahhoz, hogy ez később gyógyszer nélkül is menjen. “Létezik például egy bőr alá ültethető gyógyszer, amely gátolja azt az enzimet, ami az alkoholt lebontaná. Acetaldehid szabadul fel, ha az illető iszik, így komoly rosszullétet eredményez. Ez a negatív kondícionálás, amely úgy történik, hogy ha iszok, rosszul leszek, tehát nem tanácsos innom.”

A leszokás első fázisában, a megvonás alatt el lehet érni eredményeket. Minden drogról való leszokás, azonban egy rendkívül erős érzelmi reakcióval jár, aminek a formája különböző, attól függően, hogy stimuláns drogról (amfetamin, kokain), vagy depresszánsról (heroin, morfin) van-e szó.

A depresszió és a nagyon erős szorongás jellemző elvonási tünet, amely annyira elviselhetetlen, hogy ráveszi az alanyt az újabb adagra.

“Ez még az a fázis, ami viszonylag jól kezelhető orvosilag. 3-4 hét, amíg a drog lebomlik, kiürül a szervezetből, de a környezeti hatások hihetetlenül fontosak maradnak a későbbi szakaszban.

Drogmentessé lehet tenni embereket, de drogmentesként tartani sokkal nehezebb, ugyanis visszaesnek.

Sokan évtizedekkel később esnek vissza, amikor negatív dolog történik az életükben. De újraindíthatja az egészet egy asszociatív tanulási, társítási folyamat is, ha valaki például visszakerül ugyanarra a környékre, ahol korábban a drogokat fogyasztotta, vagy kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, akikkel ezt az élményt megosztotta.”

Bármilyen hatékony gyógyszeres megoldást alkalmaznánk, az önmagában egészen biztos, hogy kevés. Kell valamiféle közeg, ami ezt támogatni tudja, különben nagyon nehéz kilépni a függőségből.

“A jelenleg használatos szorongásgátlók olyan mellékhatásokat okoznak, ami miatt nem is lehet hosszú időn keresztül alkalmazni őket, mert fennáll a hozzászokás veszélye. Az antidepresszánsoknak is számos mellékhatása van.”

A kísérlet

“Megkeresett egy phd hallgató, akit érdekelt az ayahuasca. Ez egy növényfőzet, amely különböző kémiai anyagok együttesét tartalmazza” - meséli a professzor.

"Azt biztosan tudjuk, hogy már az első Dél-Amerikába kerülő európaiak is tanúi voltak a szer hatásának a XVI. században. Az ott élő helyi népek ezt a főzetet használják különféle vallási szertartásokon, mert segít teljesen másképp látni a valóságot.”

Az őserdő közepén nemzetközi klientúrát találtak. David, a phd hallgató egy évet töltött a Takiwasi központban. Együtt élt a kezelés alatt álló 36 beteggel, akik mind önkéntesek voltak. Étrendi korlátozások és természetes gyógymódok keveréke volt a terápia, aminek része volt a már említett ayahuasca is.

Érdekes módon, amikor az ayahuasca hatása alatt álló betegeket megkérték, hogy rajzolják vagy fessék le az élményeiket, mindig nagyon erősen vallásos jellegű művek születtek. “Aki keresztény háttérből jön - például a mostani Latin-Amerikából - annak a képi világ erősen abból fog származni. Aki viszont más hitrendszerből származik, annak az a képi világ elevenedik meg nagyon intenzíven.”

A főzet több fázisban fejti ki hatását. Először hánytató hatású, utána megnyugtatja a használóját.

“A leszokásban használatos szerekről tudni kell, hogy bármely olyan anyagnak, amely a függőséget csökkenti, mindenképpen azzal a biológiai folyamattal kell megküzdenie, ami a függőséget okozta, és ez a folyamat az agyban játszódik le. A jelenleg ópiumos (heroin, morfin) függőség ellen használt gyógyszerek ugyanazokat a receptorokat piszkálják meg, amelyeket maguk a drogok, de csak annyira, hogy ne legyen erős drogvágy.”

A vizsgálat megmutatta, hogy az a stressz, ami a függőség csúcsán, a megvonás elején nagyon erősen jelentkezett, a terápia során jelentősen csökkent, és ezzel párhuzamosan az illető lényegesen jobban érezte magát, nem szorongott annyira, és ezek a jótékony hatások kapcsolatba hozhatóak az ayahuasca használattal.

“A stressz szintjét a kortizol nevű hormon mérése segítségével vizsgáltuk, ami az egyik legfontosabb biológiai közvetítője a szervezet és az agy stresszre adott reakciójának. Ezenkívül egy jól mérhető biomarker, amit a hajból tudtunk meghatározni, ugyanis a vérből a hajba gyűlik össze a kortizol. Azt nagyjából lehet tudni, hogy a hajunk körülbelül 1 centimétert nő egy hónap alatt. A fejbőrhöz legközelebbi egy centi az a múlt hónap, a következő 1 centiméter az körülbelül egy hónappal azelőtti. Így tudtuk lekövetni a szervezetben a stressz hatására bekövetkezett változásokat.”

Mi játszódik le az agyban?

Az agynak megvan az a tulajdonsága, hogy még idős korban is képes változni. Amennyire képes romlani, annyira képes arra is, hogy pozitív irányba változzon.

"Gondoljunk csak arra, amikor valaki stroke-ot kap. Amikor lebénul a fél oldala, idővel más agyterületek veszik át azt a funkciót, ami működésképtelen. Ez az agy plaszticitásának köszönhető. Valami nagyon hasonlóról van szó a függőség során is. Csak ott a szereknek köszönhetően olyan irányba változik az agy, aminek negatív következményei lesznek."

Amennyire ma értjük ennek a biológiáját, a kábítószer-használat során az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak.

“Konkrétan úgy kell ezt elképzelni, hogy áthuzalozódik az agy, és onnantól másképpen fog működni. Az amerikai irodalomban a drogra mindig azt mondják, hogy hijack-eli, elrabolja, túszul ejti az agyat. Konkrét strukturális átalakulás történik, tehát a kapcsolódások megváltoznak. Ezeket kell a terápiásan hatékony szereknek visszaállítaniuk."

"Mi ugyan az ahayuascát vizsgáltuk, de az elmúlt néhány évben megnőtt az érdeklődés más pszichoaktív szerekkel kapcsolatban is. Ilyen például a LSD, az extasy vagy a ketamin. Amennyiben ezeket megfelelő orvosi körülmények között használják, akkor megkönnyítik a leszokást."

"Valószínűleg úgy, hogy az agyban ezeket az áthuzalozódott kapcsolódásokat és a neurokémiai egyensúlyt visszaállítják. Több ismert droggal is folynak jelenleg kísérletek. Vannak olyan munkacsoportok - elsősorban Londonban, az Imeprial College-ban - ahol évek óta foglalkoznak olyan pszichoaktív szerekkel, amelyek öt évvel ezelőtt még tiltólistán voltak."

“Ezekben a csoportokban lehetőség van arra, hogy funkcionális agyi képalkotó eljárásokkal, például az MRI-vel megvizsgálják az illetőt, és megnézzék, hogy a különböző agyterületeknek az aktivitása hogyan változik a kezelés során. Ez alapján lehet azt gondolni, hogy az agyi kapcsolódási rendszereket olyan módon kell átalakítani, hogy a függőségben szenvedő beteg könnyebben legyen meg a drog nélkül."

"Amit még nem tudunk, hogy a leszokás utáni agyi állapot ugyanaz az agyi állapot-e, mint a függőség kialakulása előtti, vagy egy új egyensúlyi állapot."

"Úgy tűnik, hogy azok tudnak jól kijönni egy függőségi állapotból, akik az orvosi-gyógyszeres, pszichológiai és szociális támogatás segítségével képesek arra, hogy a meghozott döntésükhöz ragaszkodjanak, ma, holnap, holnap után és 10 év múlva is. Ez figyelhető meg például az Anonim Alkoholisták mozgalmában, ahol mindig csak az a cél, hogy ma ne igyak és a célhoz tartást egy közösség is segíti."

“A perui vizsgálatból az derült ki, hogy az ayahuascat biztonsággal lehet alkalmazni, és hogy valószínűleg támogatja a beteget a leszokás folyamatában.”

Következő lépésként ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szeretnénk kipróbálni a szert klinikailag Ausztráliában. "Engem mindenképpen érdekelne a dolog, de a szisztematikus, emberi vizsgálatoknak az anyagi háttere még egy nyitott kérdés" - mondja a professzor.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk