HÍREK
A Rovatból

Pintér Bence: Vita nélkül fogadta el a győri Fidesz a költségvetést, amire heteken keresztül kígyót-békát kiabáltak, hogy milyen rossz

A polgármester szerint a fideszesek egyszerűen lezáratták a vitát, majd beadták a derekukat. A háttérben a kormány 13 milliárdos elvonása és a cégek rossz helyzete állhat.


Pintér Bence, Győr polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a közgyűlés elfogadta a város 2026-os költségvetését. „Győr győzött. Módosítások nélkül átment a költségvetési javaslatunk, benne a Zechmeister-terv már most megvalósítható elemeivel, amelyek sok ezer győri életét teszik majd jobbá” – kezdte bejegyzését a polgármester.

Pintér Bence több intézkedést is kiemelt, állítása szerint ezek a sokból csak néhányat jelentenek. Azt írta, hosszú idő után először emelkedik Győrben a szociális támogatások keretösszege 300-ról 400 millió forintra, az óvodák, bölcsődék és szociális intézmények felújítási kerete pedig 200-ról 275 millió forintra nő. A polgármester szerint megindulhat a város fáinak „értő gondozása”, és megvan a pénz a fakataszterre is. Folytatják a győri iskolaépületek felújításának támogatását, és közlése szerint „a növekvő állami sarc ellenére a sport pontosan annyi támogatást kap, mint tavaly”.

A városvezető azt is bejelentette, hogy európai uniós forrásokat hoznak Győrbe, amelyekből több fejlesztés is megvalósulhat:

„- felújítjuk belőlük a Bisinger sétányt, saját forrásból rendbe rakjuk a játszóteret,

  • elkezdjük kialakítani a körforgalmat a veszélyes Kálvária úti kereszteződésben;
  • nekiállunk a kerékpárutak építésének a Bácsai, a Pápai és a Nagy Imre úton.”
A polgármester beszámolója szerint a március 2-i közgyűlésen úgy ment át a költségvetés, hogy a többséget adó Fidesz-frakció a napirendi pont elején lezáratta a vitát, majd módosító javaslat nélkül szavazta meg az előterjesztést.

„Azt az előterjesztést, amire heteken keresztül kígyót-békát kiabáltak, hogy milyen rossz” – tette hozzá.

Pintér Bence úgy látja, a fideszes képviselők az önkormányzati cégeknek juttatott forrásokat kevesellték, de szerinte több hétnyi gondolkodás után sem jöttek rá, honnan lehetne pénzt átcsoportosítani. „Elárulom: sehonnan. Annyi pénz van, amennyi, mert a kormány elvisz a városból 13,1 milliárdot ,,szolidaritási hozzájárulás” címén” – fogalmazott. Azt állítja, a győri Fidesz mostanra jött rá, hogy a kormányzati megszorítások és a szerinte katasztrofálisan gazdálkodó önkormányzati cégek miatt szűkül a mozgástér. Hozzátette, polgármesterként semmiféle ráhatása nincs ezekre a cégekre.

A polgármester szerint a Fidesz-frakció nem akart osztozni a döntés felelősségében. „Hiába ők a többség, a döntés felelősségében nem akarnak osztozni, módosító javaslatot ezért nem is nyújtottak be, inkább megszavazták a szerintük rossz költségvetést. Majd kijelentették, hogy ha bármilyen pénzügyi baj lesz az önkormányzati cégeknél, amelyeket továbbra is ők irányítanak, az az én felelősségem.”

Pintér Bence a posztját egy figyelmeztetéssel zárta: „Ha a fideszes képviselők most arra készülnek, hogy szándékosan bedöntik a város cégeit, akkor azt nagyon gyorsan felejtsék el, mert a nap másnap is felkel, a győriek emlékezni fognak, át fognak látni a szitán, és nekik nem sok jövőjük marad ebben a városban.

Mivel mindenki tudja, kinél van az igazság, a város lerázza magáról a sarcolóit. Eközben pedig nyomozások indulnak, vádemelések történnek, bírósági tárgyalások zajlanak fideszes politikusok és pénzemberek ügyeiben. Tisztelt győriek, így múlik el a következmények nélküli világ.”

A március 2-i rendkívüli közgyűlésen a Fidesz–KDNP frakció Borsi Róbert indítványára levette a napirendről a Győr-Szol Zrt.-t érintő előterjesztést, amelyben a polgármester átvilágítást és személyi következményeket javasolt. A 88 milliárdos főösszegű költségvetést, amelyet a Fidesz korábban „megszorító” költségvetésnek nevezett, vita nélkül fogadták el. A „Zechmeister-terv” néven ismertté vált koncepció a város élhetőségét és pénzügyi stabilitását célozza, ennek elemei többek között a fakataszter, a Bisinger sétány felújítása és kerékpárutak építése.

A győri politikai légkört erősen befolyásolja, hogy a polgármester februárban bejelentette, legalább 1,7 milliárd forint hiányzik a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati lakáskasszából. Az ügyben büntetőeljárás indult, a cég gazdasági igazgatója pedig távozott. A Fidesz a közgyűlésen „hazugságnak” nevezte a polgármester állításait. A konfliktusok forrása a 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat módosítása is, amely szűkítette a polgármester jogköreit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk