HÍREK
A Rovatból

Pandora-iratok: A választásra készülő cseh kormányfőt is offshore-biznisszel vádolják

A Pandora-iratok 35 vezető (elnök, miniszterelnök, államfő) és több mint 300 más köztisztviselő (például miniszter, bíró, polgármester, katonai tábornok) titkos offshore-ügyeit tárják fel.


Mi is beszámoltunk a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásról, amelyre egy nemzetközi tényfeltáró újságíró csapat révén derült fény. Több mint 11 millió fájl szivárgott ki olyan cégektől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak, ezeket pedig az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) dolgozta fel és hozta nyilvánosságra.

A projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt, amelynek tényfeltáró cikkéből az is kiderült, hogy befolyásos magyar kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben.

A Pandora-iratok 35 vezető (elnök, miniszterelnök, államfő) és több mint 300 más köztisztviselő (például miniszter, bíró, polgármester, katonai tábornok) titkos offshore-ügyeit tárják fel.

Köztük van például Jordánia uralkodója, II. Abdullah király is, aki a kiszivárgott dokumentumok szerint összesen 100 millió dolláros titkos vagyonbirodalmat halmozott fel offshore cégeken keresztül Malibuban, Washingtonban és Londonban. A király nem volt hajlandó konkrét kérdésekre válaszolni az újságírók érdeklődésekor, de azt mondta, szerinte nincs abban semmi rossz, ha offshore cégeken keresztül ingatlanokat birtokol. A Guardian szerint vasárnap néhány órával a Pandora-iratok megjelenése előtt Jordánia blokkolta a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciumának weboldalát.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy Azerbajdzsán elnöke és családja az elmúlt években közel 400 millió fontos brit vagyonnal kereskedett. Az egyik ingatlanjukat a királynő koronabirtokának adták el, amely most azt vizsgálja, hogyan fizethettek ki 67 millió fontot egy olyan cégnek, amely egy olyan családnak hozott pénzt, amely egy rendszeresen korrupcióval vádolt országot vezet. Ilham Alijev és családja nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyről.

A kenyai elnök és családja is offshore cégeken keresztül gazdagodhatott meg jelentősen az iratok szerint. Uhuru Kenyatta korábban a korrupció ellenségének nevezte magát, most azonban kiderült, hogy

családja 13 offshore céghez köthető, titokban egy egész hálózatot birtokoltak évtizedekig.

Bár nincs becslés a Kenyatta família nettó vagyonára, de azt tudni lehet, hogy komoly üzleti érdekeltségeik vannak a közlekedésben, a biztosításban, a szállodaiparban, a mezőgazdaságban, földekben és a kenyai médiaiparban is. A jövőre leköszönő elnök egy 2018-as interjúban azt mondta a BBC-nek, hogy a családja vagyona ismert a nyilvánosság számára, ő pedig a törvényi előírások szerint mindig bejelentette a vagyonát.

A tényfeltáró projekt során több európai ország vezetőjének titkos pénzügyeire is fény derült. Andrej Babis cseh miniszterelnök például

az iratok szerint 2009-ben 22 millió dollárt fektetett be jó pár offshore cégbe, hogy megvehessen egy dél-franciaországi kastélyt, egy évvel később pedig további hét ingatlant vett meg a birtok közelében. A vagyonbevallásaiban viszont nem tüntette fel azt, hogy ő lenne a tulajdonosa a birtokoknak vagy a fedőcégeknek.

Babis nem válaszolt az újságírói megkeresésekre. Kérdés, hogy a róla kiderült információk befolyásolják-e a hétvégi cseh parlamenti választást.

Tony Blair és felesége, Cherie neve is szerepel a Pandora-iratokban. A kiszivárgott adatok szerint a volt brit miniszterelnök és neje 312 ezer font megtakarítást nyert ingatlanadókból, amikor megvettek egy londoni épületet, amely részben egy bahreini miniszter családjáé volt. A 6,5 millió fontos irodát egy brit Virgin-szigeteki offshore cég megvásárlásával szerezték meg. Bár ez a jelentés szerint nem volt törvényellenes, és nincs bizonyíték arra, hogy Blairék szándékosan el akarták kerülni az ingatlanadókat, az üzletben olyan kiskapuk voltak, amelyek lehetővé tették, hogy ne fizessék meg a Nagy-Britanniában szokásos adókat.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin neve ugyan nem szerepel az aktákban, de számos hozzá közeli tisztviselőé igen. Köztük van például gyermekkori legjobb barátja, a néhai Petr Kolbin, akit az orosz vezető kritikusai sokszor Putyin magánvagyonának "pénztárcájának" neveztek. Szintén offshore-vádakkal illették Konstantin Ernst televíziós igazgatót és producert is, aki 2014-ben egy igencsak kedvező pénzügyi ügyletben kapott lehetőséget arra, hogy segítsen Putyin népszerűsítésében Oroszországban és külföldön is: egy olyan állami privatizációs beruházás csendes résztvevője lett, amely több tucat moszkvai mozi és az azokat körülvevő ingatlanok felvásárlásáról szólt.

Források: Guardian, BBC, Direkt36


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet a stúdióban: Trump élőben állította, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek elnöki kegyelmet adott, pedig a fiai üzlettársa volt
A kegyelmet kapott milliárdos cégei az elnök fiaival is partnerségre léptek. A közös vállalkozás székhelye ráadásul pont a híres Trump Towerben van.


Donald Trump amerikai elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában beszélt arról, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek korábban kegyelmet adott. A meglepő kijelentés azután hangzott el, hogy Norah O'Donnell műsorvezető arról próbálta faggatni, miért kegyelmezett meg Changpeng Zhaónak, a Binance kriptotőzsde társalapítójának.

Zhao, akit a kriptovilágban csak „CZ”-ként emlegetnek, 2023-ban vallotta magát bűnösnek egy ügyben, amely szerint pénzmosáshoz nyújtott segítséget. Emiatt négy hónapot ült börtönben, és le kellett mondania az általa alapított cég vezetéséről is.

Amikor a riporter rákérdezett, miért segített egy olyan emberen, aki az ügyészek szerint komoly nemzetbiztonsági kárt okozott, Trump így felelt: „Rendben, készen áll? Fogalmam sincs, ki ő.” Később hozzátette, nem emlékszik, hogy valaha találkozott volna vele, csak annyit hallott róla, hogy a Biden-kormányzat „boszorkányüldözésének” áldozata lett.

Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy Zhao cégei közös kriptovaluta-projektekben működnek együtt Trumphoz köthető vállalatokkal.

Ilyen például a Dominari Holdings, amelynek tanácsadó testületében az elnök fiai is ott ülnek, a cég székhelye pedig az elnöki család tulajdonában álló Trump Towerben van.

A Fehér Ház álláspontja szerint Zhao eljárása a „kriptovaluták elleni háború” része volt, és egy „túlzottan keményen kezelt ügyről” van szó, amit az elnök az alkotmányos jogkörével élve korrigált. A kegyelem feloldja azokat a korlátozásokat, amelyek eddig akadályozták Zhaót, hogy pénzügyi vállalkozásokat vezessen.

Nem ez az első eset, hogy Trump segít a kriptovilág szereplőin. Korábban leállítottak egy csalási ügyet Justin Sun kriptovállalkozó ellen, miután az befektetett a Trump család cégébe, és kegyelmet adott a BitMEX tőzsde pénzmosással vádolt alapítóinak, valamint a Silk Road nevű, darkweben működő drogpiac létrehozójának, Ross Ulbrichtnak is.

(BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csak az 5 éves fiát védte a bántalmazó apától: most halálra ítélték a 25 éves Golit
Az írástudatlan nővel ügyvéd nélkül, nyomás alatt íratták alá a vallomását. Az áldozat családja a „szemet szemért” elv alapján most pénzt vagy a halálát követeli.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 03.



Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.

Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.

„Fehér ruhában adtam oda a lányomat, csak ugyanígy (halotti lepelben) térhetsz vissza” – mondta neki az apja.

A végzetes napon Goli rajtakapta a férjét, amint éppen az akkor ötéves kisfiukat verte. A kétségbeesett anya segítségért hívta az unokatestvérét. A két férfi összeverekedett, a dulakodás pedig a bántalmazó férj halálával végződött. Goli maga hívott mentőt, és mindent elmondott a hatóságoknak, mégis letartóztatták. A kihallgatáson az írástudatlan nőt nyomás alatt, ügyvéd nélkül kényszerítették egy vallomás aláírására.

Egy norvégiai emberi jogi szervezet szerint Goli esete tökéletesen megmutatja a nők és a kisebbségek helyzetét Iránban. „Kouhkan egy etnikai kisebbséghez tartozik, nő és szegény. Valószínűleg ő a leggyengébb az iráni társadalomban” – nyilatkozta a képviselőjük. A börtön végül alkut kötött az áldozat családjával: ha Goli kifizeti a 35 millió forintot és elhagyja a várost, életben maradhat.

2024-ben 31 nőt végeztek ki Iránban, ami 2008 óta a legmagasabb szám. Az Iran Human Rights nevű civil szervezet adatai szerint 2010 és 2024 között legalább 241 nőt végeztek ki, 114-et emberölés, 107-et pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Via: Telex.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elszakadt a cérna Lázár Jánosnál, törvénymódosítással vágna vissza a Strabagnak a megsüllyedt autópálya miatt
A miniszter megelégelte, hogy a cég nem javítja ki a több mint 50 milliárdért épült, de megsüllyedt autópálya-szakaszt. A jövőben mindenkit kizárna, aki megkárosítja az adófizetőket.


Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.

A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.

A kivitelező Strabag 10 hónapot kért a javításra, de a határidő lejárt, a munka nem készült el, és az út azóta is használhatatlan.

Lázár megelégelte a helyzetet, és a közbeszerzési törvény módosításával zárná ki a jövőben azokat a cégeket az állami megbízásokból, amelyek a rosszul elvégzett munkájukkal megkárosítják a magyar adófizetőket, illetve „hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat”. A miniszter a Facebookon azt írja, „a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk”.

„Az osztrák cég ahelyett, hogy bocsánatot kérne azoktól a borsodiaktól, akiknek lassan egy éve keseríti meg az életét nap mint nap az általa okozott közlekedési káosszal, a sajtóban vitatkozik a Kormánnyal, miközben arra az egyszerű kérdésre sem tud választ adni, hogy mikor készülhet el végre az út” - fogalmazott a tárcavezető.

A 444.hu emlékeztet: a Lázár–Strabag konfliktus nem állt meg a hibás útnál, hiszen a miniszter korábban politikai síkra is terelte az ügyet. Azt állította, hogy az osztrák cég „pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével” támogatta a TISZA Pártot, ezzel pedig „beszállt a magyarországi választási kampányba”.

Az osztrák építőipari cég közleményben tagadta a vádakat. „Leszögezzük, hogy vállalatunk nem finanszíroz semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készít és nem támogat semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal” – írták közleményben. Azt is hozzátették, hogy Lázár politikai véleményét nem kommentálják, de továbbra is közösen keresik a megoldást a minisztériummal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vérfürdő a Halottak napi ünnepségen: hét lövéssel végeztek a mexikói polgármesterrel
A politikus hiába állt komoly védelem alatt, a merénylő a tömegben férkőzött a közelébe. A támadásban egy tanácsos és a polgármester testőre is megsérült.


Életvidám mariachi zene, ünneplő helyiek és turisták – a Halottak napja legszebb pillanatait élte át egy mexikói város, amikor a vidámságot fegyverropogás hangja törte meg. A támadás célpontja a település polgármestere volt, akinek életét már nem tudták megmenteni - írta a Guardian.

A mexikói Michoacán államban található Uruapan városának főterén zajlott a hagyományos Halottak napi megemlékezés, amikor egy ismeretlen férfi odalépett a polgármesterhez, Carlos Alberto Manzo Rodríguezhez, és hét lövést adott le rá. Az eseményről készült felvételeken látszik, ahogy a gondtalan ünneplés egy pillanat alatt pánikba csap át, és az emberek fedezéket keresnek.

A polgármestert súlyos sérülésekkel szállították kórházba, de ott később elhunyt. A támadásban egy városi tanácsos és a politikus egyik testőre is megsérült. A tragédiát beárnyékolja a tény, hogy Manzo Rodríguez már 2024 decembere óta védelem alatt állt, sőt, a védelmét tavaly májusban 14 nemzetőrségi tiszt bevonásával erősítették meg.

Michoacán állam Mexikó egyik legveszélyesebb területe, ahol a rivális bűnözői csoportok folyamatosan harcolnak a területek és a kábítószer-útvonalak feletti uralomért.

A város gyászba borult. Vasárnap több száz, feketébe öltözött helyi lakos vonult az utcákra, hogy végső búcsút vegyen szeretett vezetőjétől. A menet élén egy különleges és szívszorító kép tárult a gyászolók elé: a polgármester fekete lovát vezették, nyergében a férfi jellegzetes kalapjával. A tömeget egy szintén gyászruhába öltözött mariachi zenekar kísérte, akik szomorú dalokkal tisztelegtek a polgármester emléke előtt.

Via: Telex.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk