Óvodák, bölcsődék, szociális intézmények zárhatnak be Ferencvárosban a gázhiány miatt
Hiába hirdettek pályázatot a gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt, a meglévő szerződés viszont szeptember végén lejár. Egyre nagyobb bajban van a főváros is.
Bezárhatják az önkormányzati óvodákat, a bölcsődéket és a szociális intézményeket is októbertől a Ferencvárosban a gázhiány miatt - írja a Népszava.
A IX. kerület ugyanis hiába hirdetett tendert gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt, a meglévő szerződés pedig szeptember végén lejár. Így pedig az intézményekben nem lesz se meleg víz, se fűtés, ha nem találnak addig valami megoldást.
A lapnak Baranyi Krisztina polgármester azt mondta, hogy
júliusban kiírták a közbeszerzési pályázatot, amelynek eredményeként 2022 októberétől két évre szerződtünk volna gázszolgáltatóval, de erre senki sem jelentkezett.
Ezután megkeresték az energiaszállító nélkül maradt önkormányzatokat is kisegítő állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot, de onnan egyelőre arra sem kaptak választ, hogy egyáltalán rögzítették-e a kérésüket.
Baranyi Krisztina azt is hozzátette: új gázbeszerzési tendert hirdettek, immáron 3 hónapos időszakra. Bíznak benne, hogy ezúttal lesz jelentkező, de a polgármester elmondása szerint az energiaszolgáltató társaságoknál az önkormányzat munkatársainak informálisan azt mondták, hogy
„jelenleg mindenkinek meg van tiltva, hogy önkormányzatokkal szerződjenek”.
Hasonló problémákról számolt be Székesfehérvár fideszes polgármester is a közelmúltban. Cser-Palkovics András azt írta, hogy „felelős városvezetők – pártállástól függetlenül – már hetek óta vért izzadnak, hogy biztosítsák valahogy a településük legalapvetőbb szolgáltatásainak (például óvoda, bölcsőde, nyugdíjas otthonok, közösségi közlekedés, háziorvosi rendelők) őszi, téli működtetését.
„Egyre többször fordul elő ugyanis az, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni intézményeinknek. Ha pedig kapunk is ajánlatot, akkor a tavalyi árhoz képest sokszoros, immáron szinte tízszeres áron” - írta a székesfehérvári polgármester.
Egyre nagyobb bajban van a főváros is: a Népszava úgy tudja, hogy a most 4 milliárdból biztosított közvilágítás ugyanis jövőre 55 milliárdba kerülne. Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy ennek korlátozása lesz az utolsó, amit elrendelne.
Hónapok óta nem kap érvényes ajánlatot a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől a BKV sem - a cég jelenlegi áramszerződése december 31-ig szól.
A BKV energiaköltsége tavaly az első félévben 9 milliárd forint volt, az idén már az első félévében elment erre 18 milliárd és azóta tovább emelkedtek az árak.
„A városvezetés a megoldás érdekében rövidebb, 3 hónapra szóló tendert hirdet” – mondta a lapnak Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes nem látja annak realitását, hogy leálljanak a villamosok, a trolik és a metró, hiszen áram lesz a vezetékekben, inkább az a kérdés, hogy ki fizeti majd a számlát. Kiss Ambrus bízik benne, hogy a kormány megadja a fővárosi közösségi közlekedés energiakompenzációjára kért 14 milliárdos támogatást.
Bezárhatják az önkormányzati óvodákat, a bölcsődéket és a szociális intézményeket is októbertől a Ferencvárosban a gázhiány miatt - írja a Népszava.
A IX. kerület ugyanis hiába hirdetett tendert gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt, a meglévő szerződés pedig szeptember végén lejár. Így pedig az intézményekben nem lesz se meleg víz, se fűtés, ha nem találnak addig valami megoldást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.
Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.
Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”
Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.
Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett” – Magyar Péter a V4-csúcs előtt jelentette be, hogy új alapokra helyezi a szövetséget
A miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtt szólalt fel a visegrádi együttműködés jövőjéről. A mai gödöllői csúcstalálkozó előtt vázolta fel, hogy konkrét javaslatokkal érkezik az energiabiztonság és a közlekedésfejlesztés terén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint a régió népei pontosan tudják, milyen érzés a szabadság elvesztése és visszaszerzése. Kiemelte, hogy a kommunizmus összeomlása után a térség vezetői ösztönösen ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ami évszázadok óta jelen volt a közép-európai gondolkodásban. „Ahhoz a gondolathoz, hogy Közép-Európa népei külön-külön könnyen válhatnak mások játékszerévé, együtt viszont képesek alakítani a saját jövőjüket” – jelentette ki. Ez a felismerés szerinte jóval régebbi a modern visegrádi együttműködésnél, és ott volt már Kossuth Lajos Duna-konföderációs terveiben is. Felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, ahol Antall József, Václav Havel és Lech Wałęsa felismerték, hogy a szabadságot meg kell szervezni, amihez intézményekre, gazdaságra és demokratikus jogállamokra van szükség.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség országai között akkor is voltak viták, léteztek történelmi sérelmek és erős nemzeti érdekek. „Mégis volt valami, amit fontosabbnak tartottak ezeknél, a közös jövőt” – tette hozzá. A rendszerváltás légkörét egy 1989-es fotóval illusztrálta, amelyen egy bősi ház falán az „A.N.W. Havel” felirat volt látható. Szerinte ez jól mutatja a korabeli szolidaritást. „Természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást, szurkolnak egymásnak, és saját ügyüknek érzik a másik szabadságát is” – mondta.
Ezt követően élesen bírálta az előző kormány politikáját. Magyar szerint az Orbán-kormány nem megoldotta, hanem újraélesztette Magyarország tragédiáját.
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett. Még azon az áron is, hogy a visegrádi szövetség mélypontra kerüljön” – fogalmazott.
Álláspontja szerint ez senkinek sem állt érdekében, sem Magyarországnak, sem a régiónak, sem Európának. Úgy látja, a bizalomvesztés következtében a visegrádi együttműködés mélypontra került, és Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt a régiótól.
A miniszterelnök elismerte, hogy ma is vannak viták az országok között, például a külhoni magyarok ügyében a szlovák kormánnyal, de szerinte az együttműködés alapja sosem a teljes egyetértés volt.
„A közép-európai együttműködés alapja az a felismerés volt, hogy a nézetkülönbségeinkkel együtt is közös térben élünk, közös történelmet, sorsot hordozunk, és sok-sok közös érdek köt bennünket össze” – jelentette ki.
Hozzátette, a közös érdekek nem tűntek el, csak az Orbán-kormány vak volt rájuk.
A kormányfő megvédte első külföldi útja helyszínének kiválasztását. Elmondta, nem véletlenül vezetett az első útja Varsóba, mert ez annak a meggyőződésnek a kifejezése volt, hogy Magyarország érdeke a visegrádi együttműködés újjáépítése. Azért kezdte Lengyelországban, mert szerinte ott keletkezett az egyik legmélyebb seb az elmúlt években. Hozzátette: „ezeréves barátságainkat nem tudja néhány elhibázott év külpolitikája tönkre tenni. Megpróbálta, de nem tudja.”
A mai gödöllői találkozóra világos célokkal érkezik. A következő évtized feladatairól beszélt, mint például az észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatok kiépítése. „A következő években az lesz a kérdés, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivinni magának az európai gazdaságban és az európai döntéshozatalban” – vázolta a jövőt. Konkrét javaslatokkal érkezik a csúcstalálkozóra, amelyek a régió energiaellátásának biztonságát, a közlekedési folyosók fejlesztését és a politikai bizalom visszaépítését célozzák.
„Azért dolgozunk, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének, biztonságának és európai súlyának egyik legfontosabb motorja legyen” – mondta.
Beszéde végén visszatért Kunderához, megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés újjászületése politikai formát adott annak a felismerésnek, hogy Európa nem a berlini falnál ér véget. A rendszerváltó vezetők üzenete az volt, hogy „Közép-Európa visszatért.”
A mostani találkozó üzenete pedig szerinte az, hogy „Közép-Európa jelen van, erős és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.”
Úgy véli, a több mint 65 millió ember otthonát jelentő térség az unió gazdasági növekedésének egyik motorja. „Ha jól végezzük a dolgunkat, néhány évtized múlva Közép-Európa történetét a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés történeteként mesélik majd” – zárta gondolatait, hozzátéve Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait, miszerint a Visegrádi Szövetség visszatért. „Azt javaslom, hogy dolgozzunk rajta közösen, hogy együtt erősebbek legyünk, mint valaha” – mondta beszéde végén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
