Egy busz és egy személyautó karambolozott az I. kerületi Szarvas téren. A balesethez a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik áramtalanították a járműveket. A helyszínre mentők is érkeztek – adta hírül a Katasztrófavédelem.
A YouTube-ra egy videó is felkerült, ami közvetlenül a baleset után történt. Ebből kiderül, hogy egy autó kivágott az 5-ös busz elé, aminek következtében a busz egy oszlopnak csapódott.
Az utasok sokkos állapotban szálltak le a buszról, de arról nem tudni, hogy esett-e valakinek bántódása, a sofőr is épségben szállt ki. A környéken nagy dugó várható
Egy busz és egy személyautó karambolozott az I. kerületi Szarvas téren. A balesethez a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik áramtalanították a járműveket. A helyszínre mentők is érkeztek – adta hírül a Katasztrófavédelem.
A YouTube-ra egy videó is felkerült, ami közvetlenül a baleset után történt. Ebből kiderül, hogy egy autó kivágott az 5-ös busz elé, aminek következtében a busz egy oszlopnak csapódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A honvédelmi miniszter szavainak erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése jelöli majd ki
„Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék” - írja gyorselemzésében a politológus.
Török Gábor egy Facebook-posztban reagált a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételre, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a kormány „szakít a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
A politológus gyorselemzésében arról ír: már korábban is beszélt róla, hogy „a politikai botrányok nem vagy-vagy elven működnek, azaz nem azt kell kérdezni velük kapcsolatban, hogy na akkor most rombolnak vagy sem”.
„Sokkal hasznosabb, ha a botrányokat egy speciális Richter-skálán képzeljük el, mondjuk - idézzük akkor Gulyás Gergelyt - a »lepkefingtól« az »atombombáig«. Nagyon ritka az olyan botrány, amely azonnali és közvetlen reakciót vált ki, azaz a hatása rögtön kimutatható a közvélemény-kutatásokban, erre még igazán az őszödi beszéd sem volt képes, bár az kétségtelenül elég ütős volt” - fogalmazott Török.
Azt is kifejtette, hogy a Kollár-ügy kapcsán is beszélt már arról, hogy „az ilyen hangfelvételes botrányoknál igazán két dolog számít, a részletek és az értelmezések. Hogy mit jelentenek a részletek? Leginkább azt, hogy ki, hogyan és miről beszél”.
„A honvédelmi miniszter kétségtelenül ismertebb, felépítettebb szereplő, mint az ellenzéki EP-képviselő volt, a téma pedig egyértelműen az Orbán-kormány »szíve közepe«. Ugyanakkor a megfogalmazás messze nem annyira védhetetlen, mint a »hazudtunk reggel, éjjel meg este« (és még azt is megpróbálták »igazságbeszédnek" nevezni«), így az ügy erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése, keretezése jelöli majd ki”
- fogalmazott a politológus.
„Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék”
- jegyezte meg.
Török Gábor egy Facebook-posztban reagált a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételre, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a kormány „szakít a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
Gyurcsány Ferenc csütrtökön bejelentette, hogy távozik a politikából: lemondott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki tisztségéről, frakcióvezetői pozíciójáról, és országgyűlési képviselői mandátumáról is. A volt miniszterelnök nem indul a következő választásokon sem.
A hírt felesége, Dobrev Klára osztotta meg a közösségi oldalán. A DK európai parlamenti képviselője azt írta: a döntést közösen hozták meg, és a párt elnöksége is elfogadta. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc „mindig élvezni fogja a DK egész közösségének a barátságát, szeretetét és tiszteletét”.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ is reagált a hírre a Telex kérdésére. Közleményükben azt írták:
„semmi sem változik! A DK Dobrev Klárával az élen ugyanúgy ukránbarát és Brüsszel utasításait követi, mint a Tisza Párt”.
Gyurcsány Ferenc csütrtökön bejelentette, hogy távozik a politikából: lemondott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki tisztségéről, frakcióvezetői pozíciójáról, és országgyűlési képviselői mandátumáról is. A volt miniszterelnök nem indul a következő választásokon sem.
A hírt felesége, Dobrev Klára osztotta meg a közösségi oldalán. A DK európai parlamenti képviselője azt írta: a döntést közösen hozták meg, és a párt elnöksége is elfogadta. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc „mindig élvezni fogja a DK egész közösségének a barátságát, szeretetét és tiszteletét”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs szerint nem ellentmondásos, hogy a kormány egyszerre vallja magát békepártinak, miközben a honvédelmi miniszter egy nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszél, hogy elindultak a háború felé vezető út nulladik fázisába. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a cél egy ütőképes hadsereg felépítése, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország háborús konfliktusba keveredne.
A HVG-nek nyilatkozva Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt, egybetartozik a békepártiság és a haderőfejlesztés. Azt is hozzátette, hogy az előző kormányok idején leépítették a Magyar Honvédséget, és az akkori rendszer „hivatali cafeteria rendszerben működött”. Véleménye szerint ez nem volt megfelelő a mostani biztonsági helyzethez képest.
A politikai igazgató kitért Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnökre is, aki szerinte „belülről bomlasztott”, amikor egy hivatalos nemzetközi fórumon a „Slava Ukraini!” köszöntéssel zárta a beszédét.
Orbán Balázs a hangfelvételen elhangzottakat így értelmezte:
„Tulajdonképpen ez a személyi átalakítás ezek szerint részben a háborúpárti erők kiszorítását jelentette a Magyar Honvédség sorai közül, és erről a mentalitásbeli változásról, meg az új életpályamodellről, az új honvédelmi szolgálati viszonyrendszer alapjairól beszélt a honvédelmi miniszter.”
A csütörtök reggel közzétett felvételt Magyar Péter korábban az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” emlegette. A hanganyag 2023 áprilisában készült, és arról szól, hogy szakítanak a békementalitással, valamint fiatalítással új irányt vesznek. A miniszter szerint „át kell állni a háború felé vezető út nulladik fázisára”. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely is reagált a felvételre, röviden annyit mondott: „Ez egy lepkefing.”
Orbán Balázs szerint nem ellentmondásos, hogy a kormány egyszerre vallja magát békepártinak, miközben a honvédelmi miniszter egy nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszél, hogy elindultak a háború felé vezető út nulladik fázisába. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a cél egy ütőképes hadsereg felépítése, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország háborús konfliktusba keveredne.
A HVG-nek nyilatkozva Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt, egybetartozik a békepártiság és a haderőfejlesztés. Azt is hozzátette, hogy az előző kormányok idején leépítették a Magyar Honvédséget, és az akkori rendszer „hivatali cafeteria rendszerben működött”. Véleménye szerint ez nem volt megfelelő a mostani biztonsági helyzethez képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Polt Péter és Hende Csaba is az Alkotmánybíróság tagja lehet, írja a Telex a Fidesz-frakció csütörtöki bejelentése alapján. A döntés új fejezetet nyit a magyar igazságszolgáltatás és közjogi rendszer történetében.
Polt Péter ezzel lemond a legfőbb ügyészi posztról. Utódját a köztársasági elnök javaslata alapján választja meg az Országgyűlés, még a tavaszi ülésszak során. Az új legfőbb ügyész megbízatása kilenc évre szól majd.
Polt mandátuma 2028-ig tartott volna, mivel 2019-ben újabb kilenc évre választották meg. Először 2000-ben, az első Orbán-kormány idején nevezték ki legfőbb ügyésznek, majd 2010-ben ismét őt jelölte a kormány. A politikától sem állt távol: 1994-ben fideszes képviselőjelöltként is indult a választáson.
A frakció döntése után így még az idei évben sor kerülhet az utódlásra, ami azt jelenti, hogy az új legfőbb ügyészt a 2026-os választások előtt nevezhetik ki – egészen 2035-ig.
A 24.hu már kedden megírta, hogy információik szerint Polt lehet az Alkotmánybíróság új elnöke. Kövér László másnap egy fórum előtt megerősítette: „Polt Péter kiváló alkotmánybíró lesz.”
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón szintén elismerően nyilatkozott: „Nincs abban vita, hogy a saját szakterületén az egyik legkiválóbb jogász az országban, és bármilyen jogász által betölthető közjogi tisztségre kiválóan alkalmasnak tartom.” Azt is hozzátette: ha valóban Polt lesz a jelölt, „a legjobb lelkiismerettel támogatja őt a szavazáson.”
Az új poszt nemcsak személyi változást jelent, hanem egyben megoldást is: az Alkotmánybíróság ugyanis jelenleg csak 12 taggal működik a szükséges 15 helyett. Kövér László erre nemrég külön is felhívta a figyelmet. A jelölésekkel kapcsolatban Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke jelezte: csütörtökig várják a frakciók javaslatait.
A másik jelölt Hende Csaba, aki 2002 óta képviselő és hosszú ideje a törvényalkotási bizottság elnöke. 2010 és 2015 között honvédelmi miniszterként dolgozott, előtte pedig államtitkár volt az Igazságügyi Minisztériumban.
Hende a szombathelyi körzetben eddig minden választást megnyert, de jövőre már nem indul újra. Orbán Viktor Vámos Zoltánt, Vas vármegye főispánját nevezte ki a választókerület élére.
A jelöltek meghallgatása jövő kedden lesz az Országgyűlés igazságügyi bizottságában, majd a Fidesz-frakció hivatalos javaslatot tesz. A szavazás május 20-án várható. Az alkotmánybírói megbízatás 12 évre szól, és a jelöltek nem lehetnek idősebbek 70 évesnél.
A személyi változásokról már régóta szóltak találgatások. Magyar Péter a hétvégén arról beszélt, hogy Orbán Viktor hamarosan leváltja Poltot, és Tuzson Bence lehet az utód. Az ügyészség és Kocsis Máté ezt másnap cáfolta. Hadházy Ákos szerint ugyanakkor nem Tuzson, hanem Rétvári Bence lehet a befutó.
A pletykákat erősítette az is, hogy az Alaptörvény tavaly év végi módosítása lehetővé tette: ne kizárólag az ügyészek közül válasszanak legfőbb ügyészt. Most már biztosnak tűnik, hogy Polt Péter 12 év után új szerepben folytatja a pályáját az Alkotmánybíróságon.
Polt Péter és Hende Csaba is az Alkotmánybíróság tagja lehet, írja a Telex a Fidesz-frakció csütörtöki bejelentése alapján. A döntés új fejezetet nyit a magyar igazságszolgáltatás és közjogi rendszer történetében.
Polt Péter ezzel lemond a legfőbb ügyészi posztról. Utódját a köztársasági elnök javaslata alapján választja meg az Országgyűlés, még a tavaszi ülésszak során. Az új legfőbb ügyész megbízatása kilenc évre szól majd.
Polt mandátuma 2028-ig tartott volna, mivel 2019-ben újabb kilenc évre választották meg. Először 2000-ben, az első Orbán-kormány idején nevezték ki legfőbb ügyésznek, majd 2010-ben ismét őt jelölte a kormány. A politikától sem állt távol: 1994-ben fideszes képviselőjelöltként is indult a választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
