HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor már azzal magyarázza az átláthatósági törvényt, hogy „ukránbarát propagandahálózat” működik Magyarországon

A miniszterelnök szerint a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, de a abban, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, ne fogadhasson el külföldről pénzt, mindenkinek egyet kellene értenie.


Az EU az energiaár-politikájával nem a saját családjaikat és vállalkozásaikat akarja segíteni, hanem az oroszoknak akarnak ártani és megsegíteni Ukrajnát - mondta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ők az ellenkező álláspontot képviselik.

„Én minden héten, amikor ott vagyok, csatában vagyok velük, és élek azzal a jogával Magyarországnak, hogy nem engedjük az orosz energiával szembeni szankciókat kiterjedni Magyarországra, mert ha azt megengednénk, abból mindenfajta bajok állnának elő. Az ukránok természetesen egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel, sőt tulajdonképpen az európai vezetők azt gondolják, hogy ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak. Tehát tulajdonképpen az egész energiaemelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért egyáltalán nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni” – fogalmazott Orbán, aki szerint az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi az európai családokat, és ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is.

A kormányfő azt mondta, az ő számításaik szerint Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetni az Oroszországból érkezett gáz helyett máshonnan megvásárolt energiáért.

„Ilyen körülmények között, hogyan lehetne fenntartható a rezsicsökkentés?” – kérdezi a műsorvezető, mire Orbán úgy felel, erre még senki nem adott neki választ.

„Én ezt szoktam mondani Brüsszelben, én értem, hogy ők ártani akarnak Oroszországnak, meg akarják segíteni az ukránokat, ezt én mind értem, de miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? Hol ez a pénz? Hát adják ide! És akkor már kvittek is vagyunk. Tehát lehet tárgyalni velünk, hogyha az ő politikájuknak a Magyarországra gyakorolt negatív hatását hajlandóak vállalni és kifizetik, az egy másik helyzet. De egyelőre a fülük botját sem mozdítják, és azt gondolják, hogy ezt az összeget nekünk, magyaroknak kéne kifizetni” - fogalmazott Orbán.

Az interjúban az ukrán kémügy is előkerült. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte intenzív kémtevékenység van Magyarország van. Hozzátette, hogy minden ország csinál ilyet, de van ennek normális szintje, az ukrán aktivitás viszont szerinte nagyon megnőtt Magyarországon.

„Az tapasztaltuk, hogy az ukrán aktivitás nagyon megnőtt Magyarországon, és operatív akciókat is szerveznek. És aztán láttuk, hogy fölépítenek egy olyan kreált történetet, hogy magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le Ukrajnában, amihez persze nekünk semmi közünk nincsen, és információs hírigényeket fogalmaznak meg állami vezetőkkel kapcsolatban Magyarország működésével kapcsolatban”

- fogalmazott Orbán.

A kormányfő szerint „az ukránoknak van egy dezinformációs kampánya, ezért mi is beterjesztettük a parlament elé azt a törvényt, az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek. Mert most ez a helyzet, egy háborúpárti ukránbarát propagandahálózat működik Magyarországon, és naponta tolja az arcunkba, a fejünkbe az ukránbarát álláspontokat”.

Orbán szerint erre számított, arra viszont nem, hogy „az ellenzéki pártok, miután ukránbarátok - ezt tudtuk róluk, hiszen támogatják Ukrajna tagságát - az ukrán titkosszolgálat ilyen mély kapcsolatrendszert ápol velük”.

A „átláthatósági” törvényre visszatérve Orbán úgy fogalmazott: a szabályozás inkább enyhe az ő felfogása szerint.

„A törvény célja, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, legyen párt, álcivil, vagy ilyen politikai, közéleti civil szervezet, vagy legyen éppen politikai média, azok ne fogadhassanak el külföldről támogatást, mert a magyar emberek nem tudják, nem ez a dolguk, hogy állandóan benézzenek a függöny mögé, hogy amikor egy véleménnyel találkoznak, akkor most a szerző saját véleménye, vagy fizetik érte külföldről”

- mondta Orbán, aki hozzátette: amikor én elolvasok egy hírt, én is szeretném tudni, hogy most akkor kinek a véleményét olvasom.

A miniszterelnök szerint ennek az átláthatóvá tétele egy evidens nemzeti érdek, és eddig még azért nem volt ilyen szabályozás, mert azt gondolták eddig is, hogy nem szabadna elfogadni a politikával foglalkozó szervezeteknek semmilyen pénzt.

„Most a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, hogy így vagy úgy, de a célban egyet kellene értenünk”

- jegyezte meg Orbán, aki azt is kifejtette, hogy még az ellenzéki pártokból is kinézte volna, hogy egyet tudnak érteni. „Sőt arra gondoltam, hogy talán még az érintett civil, álcivil, meg médiaszervezetek is a nyilvánosság előtt belátják, hogy a magyar közvélemény nagy része mégiscsak azt gondolja, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást. Szerintem ebben lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval” – nem volt hajlandó kézbesíteni a Bors háborús különszámát egy idős lapkihordó Somogyban
Az idős asszony azt mondja, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.


Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.

„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”

– írta a posztban.

A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.

„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”

– magyarázta a lapkézbesítő.

A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.

A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.

„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”

– tette hozzá.

A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter odaszúrt a kormánynak: a rögtönzött hajvágásáról készült videót többen látták, mint Orbán ATV-s interjúját
A TISZA Párt elnöke szerint az a videója is népszerűbb a kormányfő interjújánál, amelyikben sükösdi tamburás gyerekek zenéltek neki. Külön posztban élcelődött azon is, hogy Menczer Tamás piliscsabai fórumára állítása szerint sokkal kevesebben mentek el, mint az ő kalocsai eseményére.


Magyar Péter egy Facebook-posztban írt arról, hogy a napokban közzétett két videóját is többen látták, mint Orbán Viktor múlt heti ATV-s interjúját.

„A fideszes propagandisták győzelmi jelentésként hirdették mindenhol, hogy Orbán Viktor kínos ATV interjúját 1 millióan látták. Csak szólok, hogy a sükösdi tamburás srácokkal készült videómat egy nap alatt összesen 2,5 millióan, a jánoshalmai hajvágásomat pedig 3 millióan”

– olvasható a bejegyzésében.

Orbán Viktor november 11-én adott hosszabb interjút Rónai Egonnak az ATV YouTube-on futó Mérleg című műsorában, ahol szó esett a washingtoni útról, az amerikai szankciók alóli mentességről és a TISZA Párt körüli ügyekről is. A miniszterelnök később maga is posztolt arról, hogy „1 millió Rónai néző nem tévedhet”, a nézettségi adatot pedig több kormánypárti médium is közölte. A YouTube-videó jelenleg is valamivel több mint 1 millió 30 ezer megtekintésnél jár.

Magyar Péter csütörtökön osztott meg egy videót a Sükösdi Danubia Tamburazenekar tagjairól, akik egy kis koncerttel lepték meg a pártelnököt.

A politikus haját pedig Jánoshalmán vágták le az ottani fórumát követően, miután meghívták őt egy helyi barber shopba.

Magyar Péter egy másik posztjában Menczer Tamás Piliscsabán tartott fórumán is élcelődött, ahol állítása szerint sokkal kevesebben voltak, mint az ő kalocsai eseményén.

„Miközben mi tegnap este a valaha volt talán legnagyobb politikai rendezvényt tartottuk 2000 fő részvételével Kalocsán, addig Menczer Tamás mintegy 30 embert tudott összehívni egy félig üres terembe Piliscsabán”

– írta a TISZA vezetője, hozzátéve, hogy már érti, miért nem hívta meg a fideszes politikus Bujdosó Andreát is a fórumra. „Vele együtt akár harmincegyen is lehettek volna” – szúrta még oda a politikus.

Menczer Tamás nem hagyta ezt szó nélkül. Egy videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyben megköszönte Magyar Péternek, hogy reklámozz a fórumát és a választókörzete fejlesztéseit. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt néhány hétben 600 millió forintnyi fejlesztést jelentett be Piliscsabán, Solymáron és Pilisszentivánon. Jövő héten pedig Zsámbékon tart fórumot, ahová várja Bujdosó Andreát, a tiszásokat és Magyar Pétert is. Azt is hozzátette, hogy „a tiszások beszartak, veled az élen, Peti”.

„Gratulálok, Peti! Kösz a reklámot. Nagy politikai zseni vagy”

– írta a rövid videóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kisiklott egy mozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, amit még át sem adtak
A mozdony tolatás közben futott le a sínről Szabadszállásnál. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben, a jármű nem borult fel.


Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.

„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”

– írták a Telex megkeresésére.

A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.

A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk