HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az Egyesült Államokat nevezte pártja egyik fő ellenségének a Pentagonból kiszivárgott dokumentumok szerint

A titkosszolgálati jelentések az amerikai szövetségi rendszer törékenységére is utalnak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2023. április 13.



A Fidesz három ellenségének egyikeként jellemezte az Egyesült Államokat a kormánypárt parlamenti frakciójának február 22-i balatonfüredi kihelyezett ülésén Orbán Viktor – ez derül ki többek között a Pentagonból kiszivárgott, szigorúan bizalmasnak minősített dokumentumokból.

A kijelentés kapcsán, amely CIA-jelentésekből került a dokumentumba, a Guardian egy névtelen magyar forrást idézett, aki szerint a miniszterelnök a Biden-kormányzatot nevezte meg, nem magát az Egyesült Államokat, hangsúlyozva „a kettő közötti jelentős különbséget”. Egyúttal hozzátette: a Fidesz tagjai tavaly attól féltek, hogy az amerikai kormány valami módon beavatkozik a magyarországi választásokba. A brit lap hivatkozott továbbá egy Budapesten állomásozó, meg nem nevezett diplomatára is, aki szerint „még soha nem volt ilyen feszült az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony.”

Az eddig nem hitelesített titkos dokumentumok legfontosabb elemei az orosz-ukrán háborúra vonatkoznak.

Ezek szerint az amerikai hírszerzés még február elején figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna aligha lesz képes elegendő katonát és fegyverzetet felvonultatni a tervezett tavaszi ellentámadáshoz, és emiatt csak kevés orosz megszállás alatt lévő területet tud visszafoglalni.

Egy másik, február 23-i dátummal keltezett jelentés viszont arról számol be, hogy az ellentámadáshoz folyamatban van 12 „hadra fogható” új dandár felállítása, 253 harckocsival és mintegy 1500 más páncélozott harcjárművel. Három hadosztályt Ukrajna egyedül, a többit az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei segítségével hozta létre. A dokumentum elkészülte idején azonban még csak öt egységnél kezdődött meg a kiképzés, hat hadosztály pedig még a szükséges felszerelésnek legfeljebb a felével rendelkezett.

Az amerikai hírszerzés arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna hamarosan kifogy a szovjet időkből maradt légvédelmi rakétákból, amelyeket még mindig arzenáljának 90%-át teszik ki a nyugati szállítások ellenére

A dokumentumok azt jósolták, hogy az SA-11 Gadfly március végére, míg az S-300 májusra fogy el, és ezzel átadják a légi fölényt Oroszországnak, ezért a Pentagon új rakétaforrásokat javasolt Kijevnek, egyben a készletekkel való takarékoskodást.

A légi háborúra vonatkozik az a jelentés is, mely szerint Volodimir Zelenszkij utasította Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy fegyveres drónokkal hajtsanak végre támadásokat orosz területen Rosztov körzetében, mivel Ukrajnának nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek eljutnának az orosz védelmi vonalak mögé.

A Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg a dokumentumok hitelességét, eddig amerikai illetékesek csupán egyre hívták fel a figyelmet, amely az orosz és ukrán áldozatokról szólt, és amelyet az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazásra újra posztoltak. Ezt máris manipuláltnak tekintik. A washingtoni igazságügyminisztérium közben elkezdte a nyomozást a kiszivárgások ügyében. Ukrán részről szintén nem hangzott el hivatalos nyilatkozat az ügyben.

A dokumentumok nemcsak Magyarország kapcsán árulkodik arról, hogy milyen törékeny a viszony Washington és feltételezett szövetségesei között – állapítja meg a Guardian.

Ilyen például az a kiszivárgott hír, mely szerint Abdel al-Sziszi egyiptomi elnök titokban 40 ezer rakétát és más harci eszközök szállítását rendelte el Oroszországnak, bár az Egyesült Államokat arról tájékoztatták, hogy erre a lépésre nem került sor.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Egyiptom továbbra is a fontos biztonsági partner a közel-keleti régióban, és semmi no mutat arra, hogy Kairó fegyvereket adna el Moszkvának. Az egyiptomi külügyi szóvivő pedig kijelentette, hogy hazája fenntartja a be nem avatkozás politikáját és egyenlő távolságot tart a mindkét féllel szemben.

Napvilágot láttak olyan dokumentumok is, amelyek szerint dél-koreai biztonsági vezetők bizalmas beszélgetésekben aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államoknak gyártott tüzérségi lövedékek Ukrajnában kerülnek bevetésre.

Ez nagyon kellemetlen lehet a tavaly megválasztott Jun Szuk Jeol elnöknek, mivel szavazóinak többsége támogatja azt a régi dél-koreai politikát, hogy nem exportálnak fegyvereket háborúban álló országoknak. Mindazonáltal szöuli illetékesek gyorsan igyekeztek a kiszivárgás jelentőségét csökkenteni, mert szerintük „kicsi az esély” arra, hogy e beszélgetéseket az amerikai hírszerzés lehallgatta volna, így elképzelhetőnek tartják, hogy hamisítványról van szó. Dél-Korea az Egyesült Államok legfőbb kelet-ázsiai szövetségese, területén 28 ezer amerikai katona állomásozik.

Egy további dokumentum arra utal, hogy Nagy-Britannia 50 különleges egységet küldött Ukrajnába februárban és márciusban, és ez több mint a fele az országban működő nyugati külföldi különleges haderőknek és több, mint az amerikai és francia egységek együttvéve. Washington 15, Párizs 14 különleges haderővel van jelen a háború sújtotta országban.

Kína is szerepel a nyilvánosságra került jelentésekben.

A hírszerzés szerint Peking arra akarja felhasználni az orosz területek elleni ukrán támadásokat, hogy a NATO-t „agresszornak” minősítse, és ilyen alapon növelje az Oroszországnak nyújtott segítséget.

Angus Campbell tábornok, az ausztrál hadsereg főparancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy ezek az állítólagos kiszivárogtatások mindenképpen károsak és bizalmatlanságot kelthetnek a szövetségesek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mit jelent Orbán Viktor rejtélyes rajza – még az egyetemen fejlesztette ki a technikát
A miniszterelnök elárulta, a jelekkel a gondolatait rendszerezi, nehogy szétcsússzon a mondandója. A különleges technikát még a jogi egyetemen fejlesztette ki a rengeteg tananyag memorizálására.


Orbán Viktor a Blikknek magyarázta el, miért rajzolgat furcsa ábrákat interjúk közben: a miniszterelnök szerint ezek nem krikszkrakszok, hanem egy személyes, rejtjeles jelrendszer elemei, amivel a hosszabb beszélgetések alatt strukturálja a gondolatait. „Ez rejtjeles, rajtam kívül senki nem érti” – mondta a lapnak. A több mint egyórás ATV-interjú végén készült papírlapra Rónai Egon műsorvezető több százezer forintos vételi ajánlatot is kapott, amit jótékonysági célból el is adna.

A kormányfő elmondása szerint a technikát még a jogi egyetemen fejlesztette ki, hogy nagy mennyiségű tananyagot tudjon fejben tartani. Hosszabb interjúknál azért használja, mert egy kérdésre akár öt lehetséges válasz is eszébe jut, ezeket pedig rendszerbe kell foglalnia, hogy a mondandója ne csússzon szét.

„Nagy mennyiségű anyagot akkor tudsz élő tudásként fejben tartani, ha van egy rendszer, ami előhívja”

– fogalmazott. A jelek nem szavakat, hanem a válaszok logikai sorrendjét rögzítik, és szerinte előny, hogy mások számára értelmezhetetlenek.

A miniszterelnök a közösségi oldalán közzétett egy „kulisszák mögötti” videót is, amiben példákat is mondott arra, melyik jel milyen témára utalt, például a gazdasági rendszerre vagy az adózásra. Az ATV-nek adott interjú, amely 15 év után az első hosszabb beszélgetés volt a csatornával, kiemelkedő nézettséget ért el, kevesebb mint egy nap alatt félmillióan nézték meg a YouTube-on. A beszélgetésben olyan témák kerültek elő, mint a miniszterelnök washingtoni útja, az elnöki rendszer bevezetésének lehetősége és az MNB-t érintő kérdések.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A közúti ellenőrzések során új jogosultságokat kapnak a rendőrök és az ellenőrök
A jövőben a rendőrök akár erőszakkal is elszállíthatják a forgalmat akadályozó járműveket. A bírságoknál pedig már a jogsértéssel okozott hátrány mértékét is figyelembe veszik majd.


Egy összesen 35 oldalas, a közlekedés szinte minden területét érintő törvénycsomagot terjesztett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A javaslat a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályait is módosítaná, a hétköznapokban leginkább az autósok érezhetik majd meg a változásokat.

A tervezet szerint a rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, hogy könnyebben eltávolíthassa az akadályokat.

A közlekedési hatóság ellenőrei testkamerát viselhetnének, amivel kép- és hangfelvételt készíthetnének, a hatóság pedig az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetne, például bírságot szabhatna ki a helyszínen – írta a Portfolio. A bírságoknál új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke, ami differenciáltabb büntetéseket tenne lehetővé.

A teherforgalomban a kormány felhatalmazást kaphatna egy előzetes időpontfoglalási rendszer bevezetésére. Ez azt jelentené, hogy meghatározott tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében előjegyzéssel lehetne biztosítani a várakozás nélküli kilépést, enyhítve a nagy forgalmú határszakaszokon rendszeresen tapasztalható torlódásokat.

A csomag a nemzeti jogba is átültetné az EU új, alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló AFIR-rendeletét. Ez az elektromos töltőinfrastruktúra egységesítését, fejlesztését és elérhetőségének javítását célozza, egységesítve a teljesítménykövetelményeket, a felhasználói információkat és a fizetési szabályokat.

A vasúti közlekedésben egyértelműbbé tennék, hogy mely létesítmények és műveletek igényelnek műszaki engedélyt; a körbe bekerülnének például az állomási épületekben található felvonók és mozgólépcsők is. Jelentős változás, hogy korlátozott szintű vasúti forgalmat – például pályafelújítás, műszaki hiba vagy vágányzár esetén – a vasúttársaságok a jövőben csak a közlekedési hatóság előzetes engedélyével tarthatnának fenn. A módosítás célja a külső szakmai kontroll és a közlekedésbiztonság növelése, ami ugyanakkor több adminisztrációval és hosszabb engedélyezési folyamattal járhat.

A közösségi közlekedésben az önkormányzatoknak részletesebb adatokat kellene szolgáltatniuk a közszolgáltatásban részt vevő autóbusz-állományról, a járművek beszerzésének forrásairól, valamint arról, milyen mértékben teljesítik a „tiszta járművek” arányára vonatkozó uniós előírásokat. Az úthálózat fejlesztésénél új szempontként kellene figyelembe venni azokat a kompátkeléseket is, amelyek a hídépítés helyett gazdaságosabb megoldást jelenthetnek. Az útdíjrendszerrel kapcsolatban szintén uniós jogharmonizáció történne az átjárhatóság javítása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tisza-adatszivárgás: három évet is kaphat, aki nyilvánosságra hozta a neveket – állítja az ügyvéd
Ismeretlen tettes ellen folyik a hajsza, de nemzetközi szál is van az ügyben. A térképet egy texasi domainre töltötték fel, ami alaposan megnehezíti a nyomozást. Tóth Balázs szerint a jogsértés lényege a adatok publikálása.


A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája hivatalból, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a tiszások adatainak nyilvánosságra kerülése miatt, a gyanú „információs rendszer vagy adat megsértése bűntett” – írta a 444.hu. Mivel az adatokból a politikai szimpátiára is lehet következtetni, Tóth Balázs ügyvéd szerint különleges adattal való visszaélésről is szó van, aminek a büntetési tétele tömeges jogsértés esetén a halmazati szabályok miatt elérheti a három évet.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a jogsértés lényege az adatok publikálása volt.

„A jogsértés azzal valósult meg, hogy az adatokat publikálták, mindegy, hogy milyen adatbázisból szerezték meg azokat”

– mondta az ügyvéd.

A nyomozás eddigi adatai szerint nem csupán a Tisza Világ appot letöltők adatai kerültek ki, hanem olyanoké is, akik valamelyik Tisza szigetbe regisztráltak, kitöltötték a Nemzet hangja konzultációt, szavazatszámlálónak jelentkeztek a 2024-es választásra, vagy akár csak a párt webshopjában adtak meg korábban címet.

A történtekért a szakértő szerint Tisza Pártot büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni, hiszen nem a párt publikálta az adatokat. Az más kérdés, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a folyamatban lévő vizsgálata végén kiszabhat bírságot, ha például kiderül, hogy a párt nem tájékoztatta megfelelően az érintetteket. A felelősség nemcsak a térkép készítőit terhelheti, hanem azokat a médiatermékeket, influenszereket és politikusokat is, akik listázták a neveket, linkelték a térképet, vagy leírták, hol lehet elérni az adatbázist.

A Magyar Nemzet például azzal a címmel írt a térképről, hogy „Most mindenki megkeresheti, ki a tiszás az utcájában vagy a falujában”, a cikkben pedig keresgélésre buzdította az olvasókat. Tóth Balázs szerint egy ilyen hangvétel a bíróságon súlyosíthatja a vétkességet. Amikor Rónai Egon a kormánymédia szerepéről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, ő elhárította a felelősséget. „Ne tolja rám a kormánymédiát”, illetve „ne tegyen felelőssé olyanért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik” – mondta.

Az ügyben három bíró érintettsége is felmerült, akik elvileg letöltötték az applikációt. A Kúria közleményben jelezte, hogy eljárhat ezekben az ügyekben. Tóth Balázs szerint ugyanakkor alaptalan lenne bármilyen eljárást indítani a bírók ellen, mivel az app letöltése vagy a sziget tagság még nem jelent politikai tevékenységet. A törvény azt mondja ki, hogy „egy bíró nem lehet párttag és nem folytathat politikai tevékenységet”. Ez azt jelenti, hogy „egy bíró nem agitálhat, de tiszás pólóban még mézeskalácsot sem oszthat. Politikai véleménye viszont lehet, és tájékozódási joga is van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jön a 14. havi nyugdíj: Orbán Viktor bejelentette, mikor és mennyit kapnak a nyugdíjasok
A miniszterelnök szerint jövő februárban a 13. havi mellé egyheti plusz járandóság is érkezik. A teljes összeg bevezetése évek alatt történik meg.


A szerdai kormányülésen döntés született a 14. havi nyugdíj bevezetéséről – erről Orbán Viktor számolt be csütörtök reggel, a Facebook-oldalán közzétett videóban.

A miniszterelnök elmondta:

2026 februárjában a rendes nyugdíj és a 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi nyugdíj negyedét is megkapják a nyugdíjasok, vagyis egyheti összeget.

Hozzátette: egy évvel később mindenki „megkapja a következőt, és így tovább”.

Orbán Viktor megnyugtatott mindenkit: a pluszjuttatás minden nyugdíjasnak jár, „függetlenül attól, hogy kire szavazott”.

A 14. havi nyugdíjról korábban is beszélt a miniszterelnök, de a lehetőségét először Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter vetette még fel októberben egy lakossági fórumon.

Később a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíjra körülbelül összesen 170 milliárd forintot fog költeni a kormány. Az összeget a 2026-os költségvetésből fedezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk