HÍREK
A Rovatból

Orbán Ráhel, Schmidt Mária és Dobrev Klára is ott van a legbefolyásosabb nők listáján

A Forbes 2023-ban is összegyűjtötte, kik az ország legbefolyásosabb női az üzlet, a közélet, a média és a kultúra területén.


Kilencedik alkalommal állította össze a Forbes a legbefolyásosabb magyar nők listáját üzlet, média, közélet és kultúra kategóriákban.

A leírásuk szerint a befolyás erejét olyan objektív és szubjektív tényezők mérlegelésével állapították meg, mint a vezető felelősségi körébe tartozó cég mérete, a büdzsé és létszám, ami fölött diszponál, valamint a pályaív. A szereplőket piacukat ismerő háttéremberek segítségével szubjektív tényezők alapján is vizsgálták. Például, hogy

az adott szereplőnek milyen lobbiereje van a piacán, mennyire hallatja hangját társadalmi és szakmai ügyekben, informális körökben, vagy hogy vállal-e plusz munkát környezete fejlesztéséért, társadalmi ügyek előremozdításáért.

És leginkább: mit jelent a pozíciója a mai Magyarország politikai és üzleti realitását tekintve.

A magazin azt is írta: egyre jobban látható, hogy a listán is az kerül előrébb, akinek aktív kormányzati kapcsolatai vannak, és aki megtalálta kompromisszumait az összefonódó gazdasági és politikai elittel. Azt is írták viszont, hogy bár „ez fontos erő, de nem elég egyedül”.

Az üzleti listán új szereplő Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték kereskedelmi igazgatója, a médialistán Grósz Judit, az RTL digitális üzletfejlesztési igazgatója, a közéleti listán pedig Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere.

A lista négy kategóriájának első öt helyezettje:

Üzlet

  • 1. Hegedüs Éva, elnök-vezérigazgató, Gránit Bank
  • 2. Balogh Gabriella, igazgatósági tag, OTP
  • 3. Orbán Ráhel, alapító-tulajdonos, ODU Store
  • 4. Walter Katalin, vezérigazgató, BKK
  • 5. Orbán Anita, globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató, Vodafone

    Média

  • 1. Vidus Gabriella, vezérigazgató, RTL
  • 2. Kálmán Erika, vezérigazgató, az igazgatóság elnöke, Mediaworks
  • 3. Pácsonyi Daniella, digitális lapigazgató - Central Médiacsoport, főszerkesztő - Nlc.hu
  • 4. Lipták Tímea, magazinüzletág-vezető, vezetői testület tagja, Central Médiacsoport
  • 5. Hámori Barbara, alapító, tulajdonos, producer, Scripted Productions

    Közélet

  • 1. Novák Katalin, köztársasági elnök
  • 2. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a 20. és 21. Század Intézet főigazgatója, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója
  • 3. Varga Judit, igazságügyi miniszter
  • 4. Dobrev Klára, európai parlamenti képviselő, a DK árnyékkormányának miniszterelnöke
  • 5. Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, a Magyar Konyha folyóirat szerkesztőbizottságának tagja

    Kultúra

  • 1. Kolosi Beáta, vezérigazgató, résztulajdonos, Líra
  • 2. Spengler Katalin, műgyűjtő, a párizsi Pompidou Központ akvizíciós bizottságának tagja
  • 3. Oszkó-Jakab Natália, igazgató - Liszt Intézet (Brüsszel), fesztiváligazgató, tulajdonos - Művészetek Völgye Fesztivál
  • 4. Erdődy Orsolya, menedzser-igazgató, Budapesti Fesztiválzenekar
  • 5. Virág Judit, társtulajdonos, Virág Judit Galéria és Aukciósház

    A teljes listát itt tudod megnézni.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
    Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


    Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

    A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

    „Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

    – fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

    A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

    „Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

    – mondta a sikeres beavatkozásról.

    Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

    A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

    „A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

    – mondta.

    Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

    Via Blikk


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
    A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


    Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

    A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

    A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

    A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

    A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

    Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
    A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


    „Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

    - írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

    Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

    Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
    Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


    Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

    A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

    A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

    A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

    Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk