Orbán: Bezárathatják a boltokat, ahol nem követelik meg a vásárlóktól a maszkviselést

Szijjártó Péter csütörtök reggel jelentette be, hogy kitiltották Robert Brovdit Magyarországról. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint Brovdi három évre szóló önálló beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alá került. A magyarországi jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.

A kitiltásra magyar nyelven is reagált Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök az X-en azt írta, most, miközben embereik az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményein dolgoznak, a magyar kormány újabb kísérletét látják arra, hogy mindent fehéren-feketén láttassanak, és a háborúért Ukrajnára hárítsák a felelősséget.

Zelenszkij szerint ők elfogadtak minden javaslatot, ami tűzszünetre vagy valódi diplomáciára vonatkozott, de Oroszország ezt mindig elutasította, Magyarország pedig Moszkva hozzáállására nem reagált tisztességesen.

– írta.

Azt is hozzátette, hogy Magyarországról minden nap új vádak érkeznek Ukrajna ellen. Az ukrán elnök szerint a magyar kormány odáig ment, hogy megpróbálja diszkriminálni az ukrajnai magyar közösség képviselőit az államuk és népük védelmében való részvételük miatt.

A kitiltásról azt mondta, ha Magyarország valóban kitiltotta területéről és az egész schengeni övezetből az egyik katonai parancsnokot, aki magyar etnikumú és ukrán állampolgár, akkor ez csak felháborodást kelthet. „Utasítottam Ukrajna Külügyminisztériumát, hogy tisztázza az összes tényt, és ennek megfelelően reagáljon” – írta a bejegyzésben.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha korábban azt mondta, hogy hasonló válasz várható Kijev részéről. Szerinte Magyarország a történelem rossz oldalán áll.

Ahogy arról korábban írtunk, Szijjártó Péter három évre kitiltotta Magyarországról és a schengeni térségből a magyar származású ukrán Robert Brovdit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokban vállalt szerepe miatt döntött így.

– ezzel a durva üzenettel reagált a Facebookon a kitiltásra.

A magát ukránnak valló parancsnok videóban üzent. Azt mondta: „megyek én még apám hazájába utánatok”. Hozzátette: „Van elég igazi magyar Magyarországon, és egy napon nagyon elegük lesz belőled.”.

Szerinte „a Barátság kőolajvezeték melletti kiállással nem Magyarország szuverenitását védik, hanem a saját piszkos zsebüket, amelyeket szankciók alatt álló olcsó nyersanyagok töltenek meg, aminek megvásárlásával bűnrészesek a véres pénz sokszorozásában”.

Posztja végén a „Ruszkik, haza!” magyar mondattal búcsúzott.

Brovdi kárpátaljai magyar származású, mára az ukrán fegyveres erők teljes haderőnemének parancsnoka. Nemrég az Ukrajna hőse kitüntetést is átvehette.

(via 444)

A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:

Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.