„Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán

A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.

A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.

Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.

A felhívás oka, hogy a hazai sertéságazat nehéz helyzetbe került az európai túltermelés és egy hónap eleji, szabolcsi afrikai sertéspestis-fertőzés miatti exportkorlátozások okán. A kormány a belső piacon vezetné le a felhalmozódott többletet.

A kormány már tárgyal a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel is a hazai sertéshús nagyobb arányú forgalmazásáról, a boltok azonban cserébe az árstopok kivezetését várják. A helyzetet nehezíti, hogy a közétkeztetés a nyári szünet miatt alig ötöd kapacitással működik.

Eközben a járvány terjedésének megfékezése érdekében szigorítanak a vadgazdálkodási szabályokon is. Míg korábban a vaddisznók gyérítéséért jutalmazták a vadásztársaságokat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter jelezte, a jövőben akár meg is büntethetik azokat, akik nem hozzák az elvárt kvótát.