Nincs még vége a Till Tamás-ügynek – más bűncselekményben még nyomoznak a gyilkos ellen, akit korábban szabadon engedtek
A jog szerint a gyilkosság miatt már nem vonható felelősségre a most 40 éves F. János. De mivel ügyében a hamis tanúzás is felmerült, még kerülhet rácsok mögé.
Ahogy arról tegnap írtunk, megtalálták a 24 éve eltűnt, majd bizonyítottan emberölés áldozatává vált Till Tamás gyilkosát. A most 40 éves vállalkozó azonban az elkövetés idején még fiatalkorú volt, így a bűncselekmény 2015-ben elévült. F. János így szabadon távozhatott.
A gyilkosság ügyében megtartott keddi sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, hogy az elkövető befolyásolhatott tanúkat, valamint ő maga is hamisan vallott korábban. A rendőrség közleményében azt közölte:
„A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően az alapügy – azaz az emberölési nyomozás – befejezését követően rendeli el az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt a nyomozást.”
Azaz ha az elkövető ellen a szörnyű gyilkosság miatt nem is, más ügyben még indulhat eljárás. A büntető törvénykönyv szerint aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A helyzetet azonban súlyosbítja, ha olyan bűncselekmény ügyében történik a hamis tanúzás, amely életfogytiglannal büntethető. Ekkor a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Az ügyben megszólalt Magyar Péter is. Az ellenzéki politikus azonnali jogszabály-módosítást akar elérni, hogy fiatalkorú elkövető esetében se évülhessen el az emberölés. Magyar György országosan ismert ügyvéd pedig kedden lapunknak fejtette ki, hogy a büntetőjog miért tesz különbséget fiatalkorú és felnőtt elkövető között még gyilkossági ügyben is.
Ahogy arról tegnap írtunk, megtalálták a 24 éve eltűnt, majd bizonyítottan emberölés áldozatává vált Till Tamás gyilkosát. A most 40 éves vállalkozó azonban az elkövetés idején még fiatalkorú volt, így a bűncselekmény 2015-ben elévült. F. János így szabadon távozhatott.
Miskolcon új helyszínre került a türelmi zóna, számolt be róla az RTL Híradó. A közgyűlés a korábbi területet néhány száz méterrel arrébb jelölte ki, buszmegálló közelébe, a Fruska gyermekotthon szomszédságába. Az országban korábban először itt jelöltek ki olyan utcát, ahol a prostitúció törvényesen folytatható.
Az előző, baloldali többségű városvezetés négy éve döntött a korábbi helyszínről. Most a fideszes többségű testület vitte át a zónát. Az ellenzéki képviselők a háromszáz méteres védőtávolságra hivatkozva nem támogatták a rendeletet. A Fruska gyermekotthon közel van az új területhez, az intézményben családjukból kiemelt, lelkileg sérült, bántalmazott, 10–12 éves kislányok élnek.
Barta György, az MSZP önkormányzati képviselője szerint a gyermekotthon túl közel van a kijelölt helyszínhez. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyik oldalról mérik, megvan a 300 méter, a másik irányból viszont nincs.
A városvezetés azzal indokolta a változtatást, hogy a régi helyen nincs átmenő forgalom és közvilágítás. Szerintük emiatt a nők a közeli lakótelepen jelentek meg, ahol a közbiztonság romlott, és erre volt, aki panaszkodott. Baranyi László azt mondta, a lányok szolgáltatást nyújtanak, vannak, akik vigyáznak rájuk, és a környéken sok ilyen eset fordul elő.
A gyermekvédelmi központ vezetője közölte, hogy
a döntésről utólag értesültek, az önkormányzat nem egyeztetett velük erről. Nem értenek egyet vele, és kérték a felülvizsgálatát.
A fideszes városvezetést megkérdezték, miért nem egyeztetett az intézménnyel a döntés előtt, választ nem adtak. A helyi frakció szerint minden szabályt betartottak. Bajusz Gábor önkormányzati képviselő azt mondta, a gyermekvédelem az egyik legfontosabb ügy, ezért született olyan közgyűlési döntés, amelynek lényege az volt, hogy egy játszótér és lakótelep mellől elvigyék a türelmi zónát.
Az ügyben Magyar Péter is megszólalt a közösségi oldalán:
Miskolcon új helyszínre került a türelmi zóna, számolt be róla az RTL Híradó. A közgyűlés a korábbi területet néhány száz méterrel arrébb jelölte ki, buszmegálló közelébe, a Fruska gyermekotthon szomszédságába. Az országban korábban először itt jelöltek ki olyan utcát, ahol a prostitúció törvényesen folytatható.
Az előző, baloldali többségű városvezetés négy éve döntött a korábbi helyszínről. Most a fideszes többségű testület vitte át a zónát. Az ellenzéki képviselők a háromszáz méteres védőtávolságra hivatkozva nem támogatták a rendeletet. A Fruska gyermekotthon közel van az új területhez, az intézményben családjukból kiemelt, lelkileg sérült, bántalmazott, 10–12 éves kislányok élnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Parlament elutasította Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság visszahívását: mind a szélsőbaloldal, mind a patrióta frakció bizalmatlansági indítványa megbukott.
A csütörtöki szavazás után Magyar Péter a Facebookon kommentálta az eseményeket:
„Orbánék eljutottak Nagy Imre újratemetésétől és a Soros-ösztöndíjtól odáig, hogy ma már a komcsikkal szavaznak együtt az Európai Parlamentben moszkvai megrendelésre. Külön vicces, hogy azt a bizottsági elnököt akarja havonta megpuccsolni Orbán, akit ő ajánlott meleg szívvel az európaiak figyelmébe”
- írta a posztban a Tisza Párt vezetője. Magyar ezután külön odaszúrt a Fidesz egyik EP-képviselőjének:
„Mondjuk Deutsch Tamás pont a fontos szavazásnál ment ki az ülésteremből (valószínűleg nem értette angolul miről lesz döntés…).”
Ezután egy mondat erejéig még visszatért a miniszterelnökre is:
„Orbán Viktor évekig élt Soros György pénzén, évtizedekig az Európai Néppárt pénzcsapján csüngött, ma pedig már jó a rubel is.”
Az Európai Parlament elutasította Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság visszahívását: mind a szélsőbaloldal, mind a patrióta frakció bizalmatlansági indítványa megbukott.
A csütörtöki szavazás után Magyar Péter a Facebookon kommentálta az eseményeket:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Békemenet: megvan az október 23-i útvonal, reggel indul útnak a tömeg
Gyülekező reggel 9-kor, a rajt 10–11 között, a végpont a Kossuth tér, ahol aznap Orbán Viktor beszél. A Tisza Párt rendezvénye órákkal később kezdődik majd.
A szervezők közlése szerint október 23-án reggel 9 órakor az Elvis Presley téren gyülekeznek azok, akik részt vesznek a Békemeneten. Innen a tömeg 10 és 11 óra között indul a Margit híd–Nyugati tér–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér útvonalon, derül ki a Telex cikkéből.
A szervezők közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a menet célja a Békemenet lámpásának „magasra tartása”. Ahogy írták: „Számunkra, szellemi honvédőknek, békemenetelőknek fontos, hogy úgy, ahogy 2012-ben tettük, üzenjük, hogy nem leszünk gyarmat, megvédjük hazánk szuverenitását. Akik velünk tartanak bizonyítják, hogy a haza minden előtt, keresztény-nemzeti-konzervatív értékeinket továbbra is kincsesládánkban őrizzük.”
Orbán Viktor aznap a Kossuth téren mond beszédet. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta,
a Békemenet résztvevőit is „szeretettel várják” a Kossuth térre.
Az esemény hivatalos bejelentését Orbán Viktor szeptember 20-án, a Papp László Sportarénában tartott Digitális Polgári Kör-gyűlésen tette. Ott a miniszterelnök arról beszélt, hogy a következő hónapokban meg kell kétszerezni a digitális erőket, „be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot.”
Ugyanezen a napon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy október 23-án megtartják „a valaha volt legnagyobb rendezvényt”. A Tisza Párt tervezett Nemzeti Menete 14 órakor indul a Deák Ferenc térről, és a Hősök terére vonulnak.
A szervezők közlése szerint október 23-án reggel 9 órakor az Elvis Presley téren gyülekeznek azok, akik részt vesznek a Békemeneten. Innen a tömeg 10 és 11 óra között indul a Margit híd–Nyugati tér–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér útvonalon, derül ki a Telex cikkéből.
A szervezők közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a menet célja a Békemenet lámpásának „magasra tartása”. Ahogy írták: „Számunkra, szellemi honvédőknek, békemenetelőknek fontos, hogy úgy, ahogy 2012-ben tettük, üzenjük, hogy nem leszünk gyarmat, megvédjük hazánk szuverenitását. Akik velünk tartanak bizonyítják, hogy a haza minden előtt, keresztény-nemzeti-konzervatív értékeinket továbbra is kincsesládánkban őrizzük.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás
A miniszterelnök reagált arra, hogy a lengyel elnök, Karol Nawrocki Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe.
„Európa fordul: Nawrocki elnök nem járul hozzá a migrációs paktum végrehajtásához Lengyelországban” - írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Facebookon.
A lengyel elnök, Karol Nawrocki kedden arról írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy „Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt”.
Nawrocki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország keleti határán több mint négy éve folyamatosan észlelik „a moszkvai rezsim által a fehérorosz állam és annak szolgálatai közreműködésével irányított” migrációs nyomást.
Az elnök rámutatott arra is, hogy Lengyelországban jelenleg továbbra is közel egymillió ukrán menekült él, és az ukrajnai háború kitörése után Lengyelország több millió menekültnek nyújtott segítséget. „Lengyelország szolidárisan viselkedett annak ellenére, hogy nem kötelezte a szolidaritás” - áll a levélben.
Az illegális bevándorlás ügyében „nem a migránsok közép- és kelet-európai országokba történő kényszerű átirányítása jelenti a megoldást” - hangsúlyozta Nawrocki. Fontosnak nevezte a migrációt kiváltó okok kezelését, és az európai országok közös feladatául jelölte meg a határok védelmét és az embercsempészek elleni harcot.
Orbán Viktor csütörtöki posztjában hozzátette: mi, magyarok sem járulunk hozzá a paktumhoz.
„Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás”
- fogalmazott a kormányfő.
(via MTI)
„Európa fordul: Nawrocki elnök nem járul hozzá a migrációs paktum végrehajtásához Lengyelországban” - írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Facebookon.
A lengyel elnök, Karol Nawrocki kedden arról írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy „Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
