A legújabb halálos áldozatok egyike egy 11 éves kisfiú. Eddig hiábavalónak bizonyult Haszán Ruhani elnök nyugalomra való felhívása. Több mint 450 embert tartóztattak le, többségüket Teheránban, bár a tüntetések már 50 városra kiterjedtek. Az iráni belügyminisztérium szerint a „zavarkeltők” többsége fiatal, átlag életkoruk 25 év körül van.   A rezsim továbbra is a tűzzel-vassal folytatja az elnyomást. A Teherán tartományi forradalmi bíróság vezetője bejelentette, hogy egyes letartóztatottak ellen „Isten elleni háború” lehet a vád, amelyért halálbüntetés jár. Ali Hamedani, a BBC újságírója szerint az elmúlt napokban sok iráni kapott mobiltelefonjára fenyegető üzenetet egy ismeretlen számról.

A tiltakozások december 28-án kezdődtek. Az iráni kormány, lebecsülve a lappangó elégedetlenséget, amelyet egyrészt a 12%-os munkanélküliség, másrészt pedig egyes miniszterek hihetetlen gazdagságáról szóló riportok tápláltak, egy hónappal ezelőtt terjesztette elő a 2018-as költségvetést, amelyben a benzin árát 70%, a villanyáram és a gáz árát 40%-kal tervezték növelni, miközben eltörölték azokat a közvetlen állami támogatásokat, amelyekből eddig 20 millióan, vagyis az ország lakosságának egynegyede részesült.

A feszültség már korábban érezhető volt, amikor különböző spekulációk révén megduplázódott a hús és a tojás ára, egyharmadával nőtt a kenyér ára is. Az elmúlt két évben mintegy 20 bank és hitelintézet ment csődbe, több százezren látták megtakarításaikat füstbe menni. Mindezek már novemberben is sokakat kivittek az utcára.

A tüntetések azonban egyre inkább politikai színezetűekké váltak. Múlt szombaton a teheráni Forradalom Terén a tüntetők fő jelszava „halál a rendszerre” volt, és  tiltakoztak a szíriai Aszad-rendszer, a gázai dzsihádisták, a libanoni Hezbollah iráni támogatása ellen is. (Az ENSZ különmegbizottja, Staffan de Mistura szerint Teherán évi 29 milliárd eurót elkölt a szíriai háborúra. A megmozdulásban sok lány is részt vett, aki letépték magukról csadorjukat. Felkerült a netre olyan videó is, amelyen a tüntetőkkel rokonszenvező rendőrök láthatók.

Az elmúlt napokban a rezsim blokkolta a tüntetők által használt közösségi portálokat, amelyeken a megmozdulásokat szervezték. De az internet cenzúráját is sokan megkerülik, különleges szoftverekkel. Például Adam Fisk, a Lantern alapítója egy peer to peer programmal segít az irániaknak a kormányellenes kommunikációban.

Megszólalt a zavargások kitörése óta először Ali Hamenei ajatolla, legfőbb iszlám vezető, aki Irán ellenségeit vádolta „az iszlám intézmények elleni szövetség megerősítésével.” Bár nem említett név szerint egyetlen országot sem, az iráni vezetők meggyőződése, hogy a tüntetések mögött az örök Öböl-menti rivális, Szaúd-Arábia áll.

Az események újra felizzították a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Donald Trump amerikai elnök így írt twitter-üzenetében: „Irán népe végre felkelt a brutális korrupt iráni rendszer ellen. Mindaz a pénz, amit Obama elnök bolond módon nekik adott, a terroristákhoz és a zsebükbe vándorolt. Az embereknek nincs mit ennie, nagy az infláció, nincsenek emberi jogok.” Az iráni külügyminisztérium szóvivője keményen válaszolt: „Trump, ahelyett, hogy felesleges, ellenséges tweetekkel vesztegetné az időt, inkább foglalkozhatna saját belső problémáival, a mindennapos lövöldözésekkel és a több millió szegénnyel”.

A Wall Street Journal, amerikai vezető politikusokra hivatkozva arról írt, hogy a Trump által beígért szankciók mindenekelőtt Irán legfőbb iszlám erőit, a Forradalmi Gárdistákat sújtaná, és nem okozna károkat a tüntetőknek. Ugyanakkor Washington megpróbál nyomást gyakorolni más országokra, hogy azok békés tüntetésekre ösztönözzék az irániakat.