Nem akarod, hogy megvezessenek? – Gondolkodj kritikusan!
A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...
Milyen szabadságot ad a kritikus gondolkodás? A lehetőségeink körültekintő mérlegelésének szabadságát, hogy a számunkra lehető legjobb döntéseket hozzuk az életünkkel kapcsolatban.
A kritikus gondolkodás azért fontos, hogy ne csak szubjektív benyomások által hozzunk döntéseket és kevésbé legyünk megvezethetőek a napjainkban egyre több és gyorsabban ránk zúduló válogatatlan információ által. A kritikus gondolkodás képessége lehetővé teszi, hogy az információk rendszerezésével minden helyzetben a lehető legmegfelelőbb döntést hozzuk, méghozzá úgy, hogy nem azt választjuk a lehetőségek közül, amelyiket helyesebbnek véljük, hanem azt, amelyik a legjobb lesz számunkra. Ez a tudatos döntési szabadság!
A kritikus gondolkodás egyike azoknak az alapkompetenciáknak, amelyeket az iskolában fejleszteni kellene.
(Ken Robinson, oktatási szakember)
Vekerdy Tamás, pszichológus, író is gyakran hangoztatja, hogy a 21. században a kreativitás és a kritikus gondolkodás a két legfontosabb készség, amire szükségünk lehet. Nem árt tehát fejleszteni. Milyen módszerek vezetnek tehát a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez?
Legyünk kíváncsiak!
Nem győzöm idézni a szakértőket, tudósokat, történelmi zseniket, aki mind a kíváncsiság erejét emelik ki. Nagyon fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, és hogy mindig legyünk nyitottak az új lehetőségekre. Miközben szívjuk magunkba az új információkat és a tudást, ne feledjük el az állításokat megkérdőjelezni. Alakítsuk ki a saját véleményünket is a témában.
Összpontosítsunk!
A figyelem összpontosítása egyre fontosabb abban a korban, ahol rengeteg zaj próbálja elvonni ezt az értékes erőforrásunkat. Érdemes levenni a telefonunkról az értesítéseket és a feladataink végzése közben nem ápolni a közösségi életünket vagy ellenőrizni az e-mailjeinket. Vegyük vissza a kontrollt a saját időnk és a figyelmünk felett, ez az igazi szabadság. Különféle figyelemösszpontosítási illetve mindfulness feladatokkal megfelelően edzhetjük ez a területet.
Készítsünk jegyzeteket!
A mikroteendők vagy hirtelen felbukkanó ötletek el tudják venni a fókuszunkat. Itt lép életbe a GTD-módszertan 2 perces szabálya, amely azt mondja ki, hogy amit 2 perc alatt meg tudunk tenni, azonnal tegyük meg, amit nem, azt delegáljuk, iktassuk be későbbre, jegyezzük fel vagy töröljük. Az ötletek feljegyzése segíti, hogy ismét kiürítsük az „eszünk tokját” és vissza tudjuk terelni a fókuszt az adott feladatra. Legyen mindig nálunk jegyzetelésre alkalmas eszköz.
Elemezzünk!
A megkérdőjelezés egy nagyon fontos funkció a kritikus gondolkodás elsajátítása során. Mindig kérdezzük meg magunktól, hogy MIÉRT? Miért akarom pont ezt az idézetet kiemelni? Miért arra az íróra hivatkozom? Miért ezt a szakértőt tartom a témában megfelelőnek? Miért akarom azon a helyen tartani valójában a rendezvényt? És így tovább.
Különféle nézőpontok átgondolása!
Ha eszünkbe jut valami, akkor nyugodtan használjuk az „És még?” vagy a „Milyen más út van?” kérdéseket. Lássunk minél több variációt és minél több szemszöget, hogy láthassuk a nagyobb összképet, ezáltal a legmegfelelőbb úton tudjunk elindulni. Nagyon szuper módszer akár Edward de Bono hat kalap módszere, amelynek lényege, hogy szimbolikus kalapokat viselve több szempontból is megvizsgáljuk az adott problémát (pl.: ha sárga kalap van rajtam, akkor a pozitív oldalra fókuszálok, ha a fekete, akkor a negatívakra stb.). Vizsgáljuk meg tehát a témát több lehetséges nézőpontból.
És ami még fontos, hogy a véleményünket objektív tényekkel is támasszuk alá. Ne gondoljuk azt, hogy amit állítunk, az abszolút igazság, mert több igazság létezhet, főleg, ha szubjektív véleményekről van szó. Tudjuk megkülönböztetni a szubjektív magánvéleményt az objektív dolgoktól.
Ne hagyjuk abba a kérdezést!
A jó kérdések a felszín alá látnak, és a legjobb válaszok általában a jó kérdésekből fakadnak. Igyekezzük őket átgondoltan feltenni.
Ötleteljünk!
Kerüljük el a csőlátást, vagyis a legelső jónak tűnő gondolat mentén való elindulást. Ötleteljünk és találjunk alternatívákat is. Minél nagyobb a merítés, annál több a lehetőség, és annál jobb megoldást halászhatunk ki az ötlettengerből. Szuper módszer erre a mindmap elnevezésű kreatív problémamegoldó módszer, amely mindkét agyféltekénket bevonja az ötletelésbe.
A kritikus gondolkodás ötlépcsős folyamata
Samatha Agoos népszerű TED-videójában azt mondja, hogy a kritikus gondolkodás több különböző módon megközelíthető, de van egy ötlépéses folyamat, mely akárhány probléma megoldására alkalmazható. Természetesen nem szünteti meg a nehéz döntéshelyzeteket az életünkben, csak segít abban, hogy jól döntsünk.
1. Fogalmazzuk meg jól a kérdést!
A kritikus gondolkodás folyamatát mindig azzal kell kezdenünk, hogy megfogalmazzuk a megfelelő kérdést, amely nem a választandó eszközre, hanem a valódi célunkra irányul, mert így könnyebben eldönthetjük, milyen irányba induljunk.
2. Gyűjtsünk információt!
Ha megvan a kérdés, világosan láthatjuk az alternatívákat. Segít mérlegelni a különböző lehetőségeket, és közelebb vissza a célunkhoz megfelelő döntéshez.
