Nehezen birkóznak meg az idősotthonok a nagybeteg öregekkel

Hivatalosan is elindult az országgyűlési kampány, a TISZA kampánynyitóján mi is ott voltunk.

„Csak ma délután három óráig több mint 300 ezer magyar ember támogatta aláírásával a politikai közösségünket, a Tiszát és a rendszerváltást. Köszönjük nekik!” – mondta Magyar Péter.

Egy résztvevő a Szeretlek Magyarországnak arról beszélt, az első nap sokakat meggyőzhetett.

Édesanyja Balatonfüredről, egy hagyományosan fideszes városból telefonált neki. „Azt mondta, hihetetlen: négy évvel ezelőtti aláírásgyűjtésekhez tudja hasonlítani; akkor alig tébláboltak emberek az ellenzéki pultnál, most pedig ugyanez volt a helyzet a Fidesznél. Hihetetlen változás.”

Ugyanakkor volt, akik szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A Fidesznek kiépített hálózata van. Szerintem ők nemcsak a standoknál gyűjtenek aláírásokat, hanem megvannak azok a címek, emberek, akiknek odaadnak ilyen aláírásgyűjtő lapokat, és ők a környezetükből begyűjtenek pár aláírást.”

Más szerint „már egy kicsit kínos fideszesnek lenni, és talán a fideszesek máshogy próbálják megoldani az aláírásgyűjtést. Nekik is megvannak az adatbázisaik, tehát gond nélkül össze tudják szedni az aláírásokat anélkül, hogy utcai pultoznának”.

„A rendszerváltás óta a legdurvább kampányra” kell felkészülni – mondták többen is.

A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Előre lehetett tudni, hogy az égvilágon semmi értelme nem lesz” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 24.hu-nak az amerikai közvetítéssel zajlott genfi orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, amelyek két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”

Az álláspontok a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András szerint a tárgyalások kilátástalanságát előre jelezte, hogy az orosz delegációt ismét a külpolitikailag teljesen súlytalan Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette, aki nem a tűzszünethez szükséges kérdésekről tárgyal, hanem hosszú előadásokat tart Oroszország birodalmi szerepéről. A szakértő elmondta: Moszkva számára a tárgyalás nem a háború alternatívája, hanem az eszköze, amivel időt nyer a folytatáshoz, miközben azt a benyomást kelti, hogy ez a konfliktus megoldhatatlan, és ezzel igyekszik kifárasztani a Nyugatot.

A Krím-félsziget 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszaszerzéséhez, a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es megszállásához hasonlította.

„Az idő előrehaladtával egyre drágábbak voltak ezek a kisebb sikerek, de alapvetően sikerek voltak. És akkor ezután jött úgymond a nagy kaland, ami nekünk a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozás volt 1941-ben, az oroszoknak pedig Ukrajna teljes körű megtámadása 2022-ben” – magyarázta.

A Kremlhez több szálon kötődő Valdai Vitaklub orosz külpolitikai agytröszt februárban publikált egy jelentést arról, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappantak az ország erőforrásai, miközben a szomszédos posztszovjet államok függetlenségi törekvései megerősödtek. Oroszország a technológia és az energiahordozók felvásárlása terén erősen kiszolgáltatottá vált Kínával szemben. Putyinnak és környezetének azonban az ukrajnai háború megnyerése abszolút prioritás, a többi területen elszenvedett befolyásvesztést pedig járulékos veszteségként kezelik.

Ukrajna addig tudja folytatni ezt a harcot, amíg a nyugati támogatás kitart mögötte. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, csak átrendeződés: tavaly augusztus óta már nem az amerikaiak szállítják a fegyvereket, hanem az európaiak vásárolják meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Az USA továbbra is nyújtja a kulcsfontosságú hírszerzési támogatást, Ukrajna pedig a költségvetése 52 százalékát külső pénzügyi támogatásból fedezi.

Az Oroszország-szakértő szerint amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, addig folytatódni fog a háború. A helyzeten az változtathatna, ha Putyin megbetegedne és lemondana, vagy meghalna, ugyanis onnantól lesz mozgástere az új orosz vezetésnek. „Nem biztos, hogy Putyin utódja abbahagyja a háborút, de neki legalább lenne választása – Putyinnak nincs. Minden hozzá közeli forrás arról számol be, hogy az elnök szent meggyőződése: az ő történelmi küldetése megnyerni ezt a háborút.”

Délelőtt még a TISZA és a Fidesz is gőzerővel gyűjtötte az aláírásokat Budapesten, a Széll Kálmán téren, délutánra azonban csak a kisebb pártok maradtak. A két nagynak ugyanis órák alatt összegyűlt mindenhol a szükséges 500 aláírás, és bár sok helyen ezután is folytatták a gyűjtést, a Széll Kálmán téren délután már csak a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistái dolgoztak. A kisebb pártoknak nincs könnyű dolguk, ez hamar kiderült. Bár az aktivisták optimistán nyilatkoztak,

A Mi Hazánk Mozgalom részéről a párt korábbi főpolgármester-jelöltje, dr. Gruntner András állt a pult mögött, két aktivistával, Egyszerre három kerület, az I., a II. és a XII. jelöltjeinek is dolgoztak. A politikus elmondta, hogy ők délelőtt a Fény utcai piacnál pultoztak, és nem csak egy helyen, hanem mindhárom kerületben több ponton is gyűjtenek.

Gruntner szerint sokkal jobban állnak az aláírásokkal, mint négy évvel ezelőtt. „Szerintem erősödünk. Láthatólag sokkal többen jönnek aláírni, és bizalommal fordulnak hozzánk, mint négy évvel ezelőtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő akkor is részt vett az ajánlásgyűjtésben, így van összehasonlítási alapja. Emiatt, mint mondta, „bizakodóak vagyunk”.

A politikus-aktivista arról is beszélt, hogy az aláírók részéről két visszatérő kérdés szokott elhangzani. „Visszatérő kérdés, hogy kivel fog összefogni a Mi Hazánk, kit támogatna a két nagy, esélyes párt közül” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy sok neten keringő képen a TISZA Párt pultjainál nagy tömegek, a Fidesznél pedig jóval kevesebb ember volt látható, Gruntner András úgy reagált, hogy a Fidesz más módszert alkalmazott. „Én azt láttam, hogy a Fidesznek nem is nagyon voltak pultjai, tehát ők valami más stratégiát alkalmaztak most” – fogalmazott. Úgy véli, a kormánypártnak nem is volt szüksége a hagyományos pultozásra. „A hírek szerint egy óra alatt összeszedték az egész országban a szükséges ajánlásokat. Nem tudom, nyilván egy Kubatov-listával a zsebben ez könnyen megy.”

A közösségi médiában terjedő képekről szerinte nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Felidézte a négy évvel ezelőtti helyzetet: „Láttuk négy évvel ezelőtt, hogy Márki-Zay Péternek, az összefogás jelöltjének is itt volt a standja a Széll Kálmán téren, és egy tömött, 50 méteres sor állt előtte. Aztán a végén meg tudjuk, hogy mi történt.”

A párt választási esélyeit firtató kérdésre egyértelmű választ adott. „Mindenképpen 10 százalék fölött leszünk” – jelentette ki. Bár a hivatalos előrejelzések 5 százalék, vagyis a bejutási küszöb körüli eredményt jósolnak nekik, Gruntner szerint ez nem meglepő. „Mindig alulmérnek minket, körülbelül a felével. Tehát ha az ötöt megszorozzuk kettővel, akkor pont tíz jön ki, de szerintem tíz fölött leszünk” – magyarázta.

A politikus úgy látja, van esélyük egyéni mandátum szerzésére is. „Van talán kettő-három olyan egyéni választókerület, ahol esélyünk lehet” – mondta. Szerinte ez attól is függ, hogyan oszlanak meg a szavazatok a többi jelölt között. Példaként említette a XII. kerületet, ahol ha a DK és a Kutyapárt is indul, az nekik kedvezhet. „Dúró Dóra egyéni választókerületében van esélyünk, ott 30% körüli eredményt értünk el egy időközi választáson, körülbelül egy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta. Ezen kívül esélyesnek látja Bartal Andrást, a Bűnvadászok vezetőjét is Pesten. Ennek ellenére a fő céljuk a listás eredmény, inkább onnan várnak mandátumot.

A pultozást a jövő héten is folytatják, és Gruntner szerint akkor is kint maradnak majd, ha már összegyűltek a szükséges ajánlások. „Budapesten ez egy kicsit nehezebb, mint vidéken. De mi utána is kint fogunk maradni, mert szeretünk itt beszélgetni az emberekkel” – mondta, hozzátéve:

A Kétfarkú Kutya Párnál időbe telt, míg kiderült, hogy a három aktivista közül ki vállalja, hogy beszéljel. Végül Kovács Dáviddal sikerült egy kissé szürreális beszélgetést lefolytatnunk. Arra a kérdésre, hogy hogy állnak az aláírásokkal, az aktivista a párttól megszokott, ironikus stílusban válaszolt. Azt állította, a szükségeshez képest jól állnak, majd több, egymásnak is ellentmondó számot említett. „Szerintem tízmillió, igen, 100–200 ezer. 5 millió, aláírás megvan. Nagyjából így.”

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest Kovács Dávid szerint egyértelmű a fejlődés. „Akkor csak 2 millió aláírásunk volt minden választókerületben, most már 3 millió van, ami szerintem nagy fejlődés, előrelépés a Kutyapártnak” – jelentette ki.

Szembesítettük azzal a hírrel, hogy a két nagy párt állítólag már délelőtt össze is gyűjtötte a szükséges aláírásokat. Erre reagálva egy meglepő történettel állt elő. Elmondása szerint ők már előrébb járnak a többieknél. „Hát úgy, hogy mi már előző héten összegyűjtöttük az összes ajánlást, és egy kicsit le vannak maradva a Tiszaék” – fogalmazott. Azt is elárulta, miért kellett mégis újra kezdeniük a gyűjtést: „Mi 8 óra 1 perckor terveztük leadni, de sajnos jött egy talicskányi majom, és ellopta az összes ajánlóívünket, úgyhogy újra el kell kezdenünk gyűjteni.”

Felvetettük neki a gyakori kritikát, miszerint a Kutyapárt az egyéni körzetekben elvett szavazatokkal a Fideszt juttathatja hatalomhoz. Kovács Dávid szerint épp fordított a helyzet. „Mi azt gondoljuk, hogy itt lenne az idő, hogy igazából visszalépjen mindenki a javunkra, és ne akadályozzák azt, hogy legyen esetleg kormányváltás” – mondta. Amikor komolyabban rákérdeztünk, vállalnák-e a történelmi felelősséget, ha a Fidesz esetleg miattuk maradna hatalmon és kivezetné az országot az EU-ból, az aktivista matematikai érvekre hivatkozott.

– állította. Hozzátette, hogy létezik erről egy részletes elemzés. „Tudok ajánlani egy cikket, keresd meg a Telexen: miért nem akadályozzák a kispártok a kormányváltást. Le van benne írva, nagyon részletesen, matematikai alapon, hogy miért nem áll fenn ez a helyzet.”

Arra a kérdésre, hogy meddig terveznek kint lenni az utcákon, Kovács Dávid egy igen távlati célt fogalmazott meg. „Szerintem olyan 2050-ig biztosan itt leszünk. Nagyjából erre tervezünk” – mondta, majd kiegészítette: „Lehet, hogy 2227-ig is. Nagyjából addig.”

A választás megnyerésére vonatkozó esélyeikről is optimistán nyilatkozott, egy saját felmérésükre hivatkozva. „Hát a saját felmérésünk szerint a magyarok 127%-a a Kutyapártot választaná” – állította. Ennek fényében úgy gondolja: „nagy eséllyel nyerünk. Valószínűleg.”

Végül arról a felmerült stratégiáról kérdeztük, hogy a szavazók egyéniben a Tiszára, listán pedig a Kutyapártra szavazzanak, ebben a kérdésben azonban nem kívánt állást foglalni. „Ezt nem szeretném kommentálni, ezt a pártvezetéstől kérdezd, kérlek” – zárta rövidre a beszélgetést.