11 módszer, amellyel átvernek a gyógykészítményekkel

Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:

A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?

A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.

Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?

Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.

Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.

Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.

Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a  „szubjektív életkor”:

A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.

És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.

Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?

Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:

Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki.  Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.

Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.

Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?

A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,

És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy

• valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
• hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
• mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
• mit kezdjünk a kritikával,
• és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.

Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.

Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.

A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.

„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.

A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.

Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.

Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.

Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.

Via Youtube - Dr Bita Farrell

A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.

Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.

A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.

A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.

A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.

A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.

Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.

Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.

Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.

Ha hónapok óta makacs váll-, hát- vagy ízületi fájdalommal küzdesz, valószínűleg először nem a fogorvos jut eszedbe. Gyógytorna, gyógyszerek, reumatológia – legtöbben ezeken az állomásokon indulnak el. Pedig néha a valódi ok egészen máshol lapul.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódjában éppen egy ilyen történetet jár körül Ganzler Orsolya két vendégével: dr. Virtics Ferenc fogorvossal, az Abident vezető szakemberével, valamint Kovácsné Haász Évával, aki nemcsak érintettként, hanem dentálhigiénikus szakemberként is megszólal. A műsor jól ismert formátuma szerint ezúttal is egy konkrét egészségi problémából indul a beszélgetés: egy személyes történet és egy szakértői nézőpont együtt segít megérteni a háttérben húzódó összefüggéseket.

Éva története azért is különösen érdekes, mert maga is a fogászati területen dolgozik, mégsem gondolta elsőre, hogy a hónapok óta tartó vállfájdalomnak köze lehet a fogaihoz.

– mondja a beszélgetésben.

Éjszakánként a lüktető fájdalomra ébredt, többféle kezelésen is átesett, de az áttörés elmaradt. A fordulatot végül egy komplex fogászati kivizsgálás hozta el: CT-felvételen derült ki, hogy egy korábban gyökérkezelt fog gócos elváltozást okoz.

Dr. Virtics Ferenc a beszélgetésben érthetően magyarázza el, mi történik ilyenkor a szervezetben:

Ez a lappangó gyulladás azonban nem marad feltétlenül helyben: bizonyos időszakokban a szervezet más pontjain is tüneteket okozhat, például ízületi fájdalmat vagy krónikus gyulladásos panaszokat.

Éva esetében a gócos fog eltávolítása után néhány nappal megszűnt a vállfájdalom:

Talán az egyik legfontosabb felismerés, ami a beszélgetésből kirajzolódik, hogy sokan nem is a tünetek hiánya miatt halogatják a fogorvost, hanem a félelem miatt. Ezt dr. Virtics Ferenc is hangsúlyozza:

Pedig éppen ez az, ami hosszú távon több kellemetlenséget, hosszabb kezelést és nagyobb költséget is jelenthet. A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a rendszeres kontroll nem pusztán „fogászati rutin”, hanem a teljes szervezet egészsége szempontjából is kulcskérdés lehet. Egy időben elvégzett szűrővizsgálat vagy panorámaröntgen olyan elváltozásokat is megmutathat, amelyek még semmilyen tünetet nem okoznak, később viszont komoly problémák forrásai lehetnek.

Az epizód második felében a nézői kérdések kerülnek fókuszba: szó esik a helyes fogmosási technikáról, a fogágybetegségről, a genetikai hajlam kérdéséről, sőt, még a száj mikrobiomjáról is.

A teljes epizódból többek között az is kiderül:

• mit jelezhet a fogfájdalom,
• valóban örökölhető-e a „rossz fog”,
• mikor kell először fogorvoshoz vinni a gyereket,
• és miért nem csak akkor érdemes időpontot kérni, ha már fáj.

Nézd meg a teljes beszélgetést, ha szeretnéd tudni, milyen jelekre érdemes odafigyelni, és milyen kérdéseket érdemes legközelebb feltenned a fogorvosodnak.

Az epizódot a Spotify-on is meghallgathatod.

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.