SZEMPONT
A Rovatból

Nappal kisdiák voltam az orvosin, este cégvezető

Az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.
Mizsur András, Abcúg - szmo.hu
2018. október 24.



László még özönvíz előtt technológián tanulta az informatika alapjait, majd huszonöt évvel később, már egy működő vállalkozással a háta mögött elhatározta, hogy átképezi magát. Negyvenévesen kezdte el az orvosi egyetemet, és túl lesz az ötvenen, mire befejezi a rezindensi képzést. Mindezt úgy, hogy az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.

László negyven éves fejjel úgy döntött, hogy valami egészen mást fog tanulni, mint amivel addig foglalkozott. (Kérésére nevét megváltoztattuk.) Végzettségét tekintve eredetileg villamosmérnöknek tanult, ahogy ő fogalmazott, özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait.

Az egyetem elvégzése után 1991-ben saját vállalkozást indított, adatmentéssel és szerverek forgalmazásával kezdett el foglalkozni.

Egészen hét évvel ezelőttig ez töltötte ki az életét. A fordulópontot az jelentette, hogy csak külföldön tudott volna hardware tervezőként tovább dolgozni. Ezt viszont nem akarta, ezért inkább elhatározta, hogy kitanul egy teljesen új szakmát. Végignézte az egyetemi szakokat, és kiszűrte, hogy mi az, ami egyáltalán nem érdekli, vagy amit már tanult. Így esett a választása végül az orvosi egyetemre. Fiatalon orvosnak készült, de akkor nem jelentkezett az egyetemre. Később mégsem ez motiválta, tisztán racionális döntés volt részéről, hogy egy informatikai vállalkozással és két felnőtt gyerekkel a háta mögött ezt a hivatást válassza. A családban sem volt előtte orvos, így ez sem indokolta döntését.

Egy hét alatt megtanulta a három vékony könyvecskét

A felvételihez biológiából kellett újra érettségiznie, a vizsgák előtt egy héttel vette meg a tankönyveket. Úgy ítélte meg, hogy ennyi idő bőven elég lesz “a három vékony könyvecske” megtanulásához. Mindig is érdekelték a reál tudományok, sokat olvasott, szívesen nézett ismeretterjesztő műsorokat, magyarázta, miért vette lazán az érettségit. “Nyitott szemmel jártam, könnyen ragadt rám a tudás, az emelt szintű érettségin inkább a komplex tudáson volt a hangsúly.” Nem biztos, hogy ma már belekezdene az egészbe, tette hozzá.

Az érettségije végül jól sikerült, felvették a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára. Eleinte furcsán érezte magát, mert több oktatójánál is idősebb volt. Talán emiatt néztek rá néhányan ferde szemmel, mit keres ott ilyen idősen, hiszen évfolyamtársainak gyakorlatilag az apja lehetett volna. Ennek ellenére befogadták a fiatalabbak, volt, hogy elment velük meginni egy sört. Átlagosnak nem mondható helyzetét az is tetézte, hogy László a tanulás mellett ugyanúgy vezette a vállalkozását. “Nappal kisdiák voltam, este cégvezető.”

Sokszor az órák után, este állt neki a munkáinak, az adatmentést például otthon is tudta csinálni, így ez nem okozott problémát.

László története egyáltalán nem szokványos. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán egyetlen hasonló korú hallgató volt az elmúlt években, ő most 48 éves, de még nem végzett. A szegedi csúcstartó egy 49 éves hallgató, de arról nincs információjuk, hogy praktizál-e, írta válaszában a vidéki egyetem. Megkérdeztük a Semmelweis Egyetemet is: az elmúlt három évben mindössze három olyan hallgatójuk volt, aki a diplomameg szerzésekor már elmúlt 40, saját évfolyamából László volt az egyetlen “túlkoros.” A budapesti egyetem történetében egy 60 éves hallgató a rekorder. A Pécsi Tudományegyetem orvosi képzésén 12 hasonló korú hallgató tanult az elmúlt években: közülük ketten szereztek diplomát, nyolcan lemorzsolódtak, ketten pedig jelenleg is aktívak.

Az orvoshallgatók életkorára nézne nincs semmiféle megkötés, ha teljesítik a felvételi követelményeket, akkor elkezdhetik a képzést. László szerint nem is lenne indokolt, mert ha egy orvos csupán 20 évig praktizál, már megérte az államnak a taníttatása. “Egy 50-60 éves érsebész amúgyis fiatalnak számít”, tette hozzá.

Nem az orvosira való fogyatékosság

Saját bevallása szerint az első két év igazi szenvedés volt számára. László ugyanis diszlexiás és diszgráfiás, így azok a tárgyak, ahol sokat kellett magolni, különösen nehezen mentek neki. Ilyen volt az anatómia, ami szerinte olyan mint egy külön nyelv.

“Húszszor többet kell tanulnom. A diszlexia nem az orvosira való fogyatékosság”

- mondta. Részben ez is az oka, hogy informatikus létére miért nem választott valamilyen programozói képzést. Ezekből rengeteg indult az elmúlt években, viszonylag rövid képzés mellett ígérnek versenyképes tudást és van is kereslet programozókra. Felvetésemre László azt válaszolta, hogy az újabb programnyelvek utasításait megtanulni szinte olyan, mint maga a nyelvtanulás, ami a diszlexiásoknak hatalmas nehézséget okoz.

Bár jogosult lett volna különböző kedvezményekre, például hogy ne kelljen írásban vizsgáznia az adott tárgyból, László inkább nem kért könnyítést, mert nem tartotta volna tisztességesnek a többiekkel szemben. “Aki kilóg, azt nem szeretik. Én már az életkoromnál fogva kilógtam.” Másrészt mivel a tananyagok erősen egymásra épülnek, úgy gondolta, hogy még rosszul is jönne neki, ha könnyebben abszolválhatná egyik-másik tárgyat. Egyetlen esetben kért mégis könnyítést, hogy nyelvvizsga nélkül kaphassa meg a diplomáját.

A kezdeti nehézségek után könnyedén vette az akadályokat, az utolsó évben egy magánklinika sebészetén kezdett el műtéteknél asszisztálni, hogy tapasztalatot gyűjtsön. “Kis túlzással, aki sokat áll a buszvezető mellett, az előbb-utóbb megtanul buszt vezetni.” Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy a hazai orvosképzés komoly problémákkal küzd, egyre kevesebb orvosra, azaz oktatóra egyre több hallgató jut, ami meglátszik az oktatás színvonalán is.

Fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert az orvosra inkább a műtőben van szükség, így a hallgatók alig látnak beteget.

Maga a rendszer is olyan, hogy a pluszfeladatok és kötelezettségek mellett kevés anyagi előnnyel nem jár, ha az orvosok oktatnak is. Ezt László is tapasztalta, alig volt sebészetből gyakorlati oktatásuk, egy keveset megtanultak varrni, de semmi több, mondta. A magánklinikán már előny volt a kora és az élettapasztalata, mert könnyeben szerzett ismerettségeket. “Eleve főorvos fejem van ránézésre”, jegyezte meg viccesen. A jó kapcsolatok az orvosi szakmában is fontosak a boldoguláshoz, így dőlnek el a jobb rezindensi helyek is, magyarázta.

László eredetileg szívsebésznek akart menni, de mivel nagyon kevés rezindenst vesznek fel erre a területre, ezért inkább az érsebészetet választotta. Ez szintén hiányszakmának számít, és hasonlóan bonyolult, sok társterületet kell hozzá ismerni. Egy éve dolgozik rezindensként a Honvédkórházban, még öt éve van hátra a képzési időből.

Ez azt jelenti, hogy László ötvenöt éves lesz, mikorra megszerzi a szakvizsgáját. “Ha meglesz a szakvizsgám, senki sem nézi majd, mikor végeztem.” A betegek most sem veszik észre, hogy egy rezindens, és nem egy végzett orvos áll velük szemben.

Az államiban jelképes a fizetés

Mivel László is kapja a hiányszakmás ösztöndíjat, ezért minimum addig kell Magyarországon dolgoznia, amennyi ideig kapta a rezindenseknek járó juttatást. (Ennek összege 150 ezer forint.) Neki ez nem jelent problémát, mert annak ellenére sem akar külföldön dolgozni, hogy a rezindensi ösztöndíjának többszörösét kereshetné meg máshol. A diszlexia miatt nehezen tanult nyelveket, nyelvvizsgája pedig nincs, de ha lenne rá lehetősége, akkor sem hagyná el az országot. Gyerekei is ide kötik, és bár nem keres jól, de nem hal éhen, mondta.

“Szeretem ezt az országot. Ez azért van így, mert három dologgal nem foglalkozom: politika, vallás és sport.”

Az egészségügy helyzete sem riasztja el, mert “az annyira pocsék, hogy ennél már csak jobb lehet.”

László fizetősként kezdte el az egyetemet, négy félév után átvették államilag finanszírozott képzésre. Így is horribilis pénzbe kerül az orvosi, talán sosem fog megtérülni a befektetett pénz, mondta. Egyszer évfolyamtársaival kiszámolta, hogy még a nem fizetős képzésen is több millió forintot emészt fel az egyetem elvégzése.

Nemcsak anyagilag hozott komoly áldozatokat azért, hogy orvos lehessen. Mint elmondta, gyakorlatilag nincs semmi szabadideje: továbbra is dolgozik a cégében, a kórházban körülbelül 8-11 órát tölt bent, olyan nincs, hogy nyolc óra munka után az ember leteszi a szikét, mondja. Ehhez jönnek még az ügyeletek, havonta minimum négyet kell elvállalnia, de nem ritka, hogy a négyből tíz lesz. Ha végez az állami kórházban, akkor sok kollégájához hasonlóan megy a magánegészségügybe dolgozni.

“Valamiből meg kell élnem, az állami egészségügyben jelképesek a fizetések.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk