HÍREK
A Rovatból

Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Dönteniük kell valódi döntési lehetőségek nélkül: február 28-ig kell aláírniuk az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, amely jócskán megváltoztatja a magyar egészségügyet a harmadik hullám kellős közepén.


Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

sok dolgozó még a szerződést sem kapta meg, így sokan még azt sem tudják, milyen feltételekkel kéne folytatniuk a munkát március 1-től, azaz jövő hét hétfőtől.

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

hiába érzik igazságtalannak a helyzetet, nincsen más választásuk, hiszen a családjukat el kell tartani, az pedig sokak számára nem opció, hogy hétfőtől munkanélküliek legyenek.

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

A sürgősségi és egyéb pótlékok sorsa

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

Van azonban olyan terület, ahol a pótlék összege még az alap órabért sem éri el,

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

A kirendelés kérdése

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

A másodállás

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A szerződések hiányossága

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

még nehezebb úgy dönteni a dolgozóknak saját jövőjükről, hogy nem tudják, valójában mire bólintanak rá, különösen úgy, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet végéig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását.

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Műtüdővel tartanak életben egy kisgyereket a Heim Pál Gyermekkórházban, miután gombelemet nyelt
A Heim Pál Gyermekkórházban egy kisgyerek életéért küzdenek, akinek a nyelőcsöve és a légcsöve is súlyosan megsérült. Az intézmény főigazgatója szerint idén megduplázódott az ilyen esetek száma a tavalyihoz képest.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 12.



Műtüdővel tartják életben a Heim Pál Gyermekkórházban azt a kisgyereket, aki gombelemet nyelt – számolt be róla az RTL Híradó. Az intézmény főigazgatója szerint drámaian megnőtt az ilyen esetek száma: csak az elmúlt héten négy gyerekből kellett elemet eltávolítani, idén pedig már kétszer annyi riasztásuk volt, mint tavaly egész évben.

A gombelem a legveszélyesebb idegen test, ami egy gyerek torkán akadhat, mert a nyállal érintkezve szinte azonnal kémiai reakcióba lép. A folyamat villámgyors és pusztító.

A Heim Pál Gyermekkórház főigazgató-főorvosa arról beszélt, hogy az elem maró sérülést okoz.

„Kémiai reakcióba lépnek, lúgos közeget alkotnak, és olyan, mintha helyben lúgmérgezést okoznának; közvetlenül égési sérülést okoznak a nyálkahártyán” – magyarázta Nagy Anikó.

A szövetkárosodás akár 20-60 percen belül megkezdődhet.

Amikor egy ilyen esettel szembesülnek, az orvosok először endoszkóppal próbálják meg kihalászni az elemet. Nagy Anikó a beavatkozásról elmondta: „Ha sikerül megfognunk, és nem engedi el a fogó, akkor behúzzuk az endoszkóphoz, és az endoszkóppal együtt húzzuk ki a gombelemet.”

A művelet rendkívüli precizitást igényel, mivel az orvosok csak egy apró kamera képére támaszkodhatnak. A főigazgató szerint egy ilyen szűk helyen alig látnak valamit a környezetből.

Ha az elem beszorult, vagy már túl nagy a károsodás, jön a legkockázatosabb megoldás: a sebészi feltárás. Mikóczi Márió sebész a műtét veszélyeiről beszélt.

„Ott van a légcső, a nagyerek, a fő nyaki verőér, a visszér – ezek mind ott vannak. Nagyon óvatosan, egészen kicsi területen dolgozunk, hogy meg tudjuk nyitni a nyelőcsövet, és úgy távolítsuk el belőle az idegen testet, a gombelemet.”

A kórház a gombelemmentes világnap alkalmából hívta fel a figyelmet a veszélyre, és a jelenleg is életveszélyben lévő betegük esete is ezt támasztja alá.

„Jelenleg is ápolunk olyan gyermeket, akinek már érkezéskor nyelőcső- és légcsősérülése is volt; a lélegeztetését ezért csak műtüdővel lehet megoldani addig, amíg ezek a sérülések meg nem gyógyulnak” – mondta Nagy Anikó.

Éppen ezért arra kérik a szülőket: ha a gyerekük fájdalmasan nyel, nem akar enni, és otthon hiányzik egy gombelem, azonnal forduljanak orvoshoz.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Mindenki teljes bizonytalanságban van” - az összes óriásplakátot, hirdetőopszlopot betiltaná a kormány belterületen
A kormány a Tisza Párt javaslatánál is szigorúbban lépne fel, és szinte minden kültéri reklámot betiltana belterületen. A szakmai szövetség szerint a lépés 20-25 ezer ember megélhetését sodorja veszélybe.


Gyakorlatilag az összes óriásplakátot és hirdetőoszlopot betiltaná a kormány belterületen, ezzel a Tisza Párt eredeti javaslatánál is jóval szigorúbban lépne fel a kültéri reklámpiacon – számolt be róla az RTL Híradó. A terv szerint a jövőben csak buszmegállókban és utcabútorokon lehetne hirdetéseket elhelyezni. A szakma szerint 20-25 ezer család megélhetése került veszélybe.

A kormány a múlt kedden benyújtott, a Tisza Párt által jegyzett törvényjavaslatra reagált, amely eredetileg a gyűlöletkeltő politikai hirdetések visszaszorítását célozta. Ahogy a javaslat indoklásában fogalmaztak: „úgy nőtt fel egy generáció, hogy számukra természetes, hogy a gyűlöletkeltő propaganda beboríthatja a mindennapjaikat. A magyar emberek azonban sok mindenre, így erre is nemet mondtak.” A tervezet szeptember 30-tól már csak utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezeten engedélyezte volna a reklámokat. Ehhez képest a kormány csütörtökön bejelentett terve még radikálisabb: nemcsak az óriásplakátokat, de a hirdető- és villanyoszlopokon, valamint a tetőkön lévő hirdetéseket is teljesen száműznék a belterületekről.

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak szerint „belterületen csak az utcabútorokon és a tömegközlekedési járművek megállóiban maradhatnának hirdetések, de a részletszabályokról – például a leszerelési határidőkről – még lesznek egyeztetések az érintett szakmai szervezetekkel” – közölte Magyar Éva kormányszóvivő.

A bejelentés sokkolta a piacot. Pajor Attila, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége média szekciójának elnöke szerint „egyelőre mindenki teljes bizonytalanságban van azzal kapcsolatban, hogy ez miről fog szólni.”

Pajor Attila hozzátette: „van 20–25 ezer család, akik konkrétan ebből a szektorból élnek.”

Egy magyar cég vezetője arról beszélt, hogy őket teljesen ellehetetlenítené a szabályozás.

„Körülbelül 50 reklámeszközünk van, ezek 95 százalékát meg kellene szüntetni” – mondta Kenéz András, aki szerint ez a lépés elkerülhetetlenül létszámleépítéshez vezetne.

A cégvezető szerint a következmények egyértelműek: „Tíz munkatársunk van, ez nyilván rendkívül érinti ezeket a családokat, mert a több mint 90 százalékkal csökkentett reklámfelületek mellett nem fogjuk tudni ugyanazt a létszámot megtartani.” A szakmai szövetség szerint lehetne kompromisszumot találni, és a német vagy osztrák példát javasolják. „A történelmi városrészek belső területein nyilvánvaló, hogy az utcabútorok dominálnak, ugyanakkor külterületen, kereskedelmi zónákban, a fő közlekedési útvonalak mentén ezeket teljes mértékben engedélyezik” – vázolta a lehetséges megoldást Pajor Attila.

Az RTL Híradó kereste a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, hogy készült-e hatástanulmány a tervezett szigorításokról, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
HVG: Közel 200 embert rúghatnak ki a Mediaworkstől, hetilappá alakul a Magyar Nemzet
A lap értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatállyal küldhet el közel 200 dolgozót. A lépést a cég 14 milliárd forintos tavalyi vesztesége és a megcsappant állami hirdetési bevételek indokolják.


A HVG értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatályú leépítést indíthat, miközben a Magyar Nemzet napilapból hetilappá alakulhat. Az érintett munkatársaknak pénteken szóltak, hogy hétfőn 10 órakor, a szabadságon lévőknek is, kötelező megjelenniük a munkahelyükön. A lap szerint közel 200 embert küldhetnek el, és a kiadó jelentősen átalakíthatja a működését: lapokat szüntethet meg, a jobboldali média zászlóshajójának számító Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakíthatja.

A kiadóhoz tartozó Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely megerősítette, hogy hétfőn, kedden és szerdán belső megbeszélések lesznek, de részleteket nem közölt.

Egy mondata ugyanakkor sokatmondó volt a várható elbocsátásokkal kapcsolatban: „várjuk és szomjazzuk a baloldali kollégák szolidaritását”.

A HVG szerint a leépítések időzítése is figyelemre méltó: a Mediaworks a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa utánra időzítheti a bejelentést.

Bár egyes források 350 dolgozó elküldéséről tudnak, valószínűbb a 200-nál valamivel kevesebb érintett. A kiadó 1989 fős állományának tíz százalékát meghaladó elbocsátás már csoportos létszámleépítésnek számítana, amit 30 nappal előre be kellene jelenteni. Mivel az értesülések azonnali hatályú kirúgásokról szólnak, a cég ebben a hullámban legfeljebb 180-190 embertől válhat meg, elkerülve a bejelentési kötelezettséget.

A drasztikus korrekcióra a cég pénzügyi helyzete miatt van szükség.

A 2025-ös évet 14 milliárd forintos veszteséggel záró médiacég a választások után az állami hirdetések megszűnésével került nehéz helyzetbe. A mínusz jelentős része abból adódott, hogy a kiadványok jövedelemtermelő képességét jelző vagyoni értékű jogokat 12 milliárdról 1,5 milliárd forintra kellett leértékelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszületett a magyar-ukrán egyezség – ezzel megnyílik az út Kijev uniós csatlakozása előtt
A miniszterelnök szerint a Kárpátalján élő magyarok visszakapják jogaikat, miután a kormány történelmi megállapodást kötött Ukrajnával. A megegyezés értelmében Magyarország már nem blokkolja Kijev uniós csatlakozási tárgyalásait.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, egy videóban számolt be arról, hogy politikai szinten is jóváhagyták a kárpátaljai magyarok jogait garantáló megállapodást Ukrajnával. Azt mondta: „Honfitársaim, a mai napon újabb nagy lépést tettünk a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért. A korábban szakértői szintű megállapodás politikai szinten is jóváhagyásra került.”

A kormányfő szerint a megállapodás végrehajtására európai uniós garanciát is szereztek, mivel a magyar-ukrán egyezményt Ukrajna hivatalosan beépítette az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe.

„Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító, magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált” – fogalmazott.

Magyar hozzátette, hogy a végrehajtást az Európai Bizottság és az Európai Tanács is folyamatosan ellenőrizni fogja. Amennyiben Ukrajna nem teljesíti a vállalásait, nem tud majd továbblépni a csatlakozási folyamatban.

Mivel az ukrán kormány hivatalos jegyzékben vállalta a megállapodás végrehajtását, Magyarország hozzá tudott járulni az első csatlakozási klaszter hétfői megnyitásához. Ugyanakkor tompította a várakozásokat, mondván, ez csak az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban, példaként Montenegró több mint egy évtizede tartó csatlakozási útját említette.

A miniszterelnök köszönetet mondott a tárgyaló feleknek, és hangsúlyozta, hogy a megállapodás jelentősen hozzájárul a kölcsönös, tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatokhoz.

„A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – mondta a videó végén.

A miniszterelnök múlt szerdán jelentette be hivatalosan az egyezséget, miután május 29-én Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. A magyar–ukrán megállapodást múlt csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője is üdvözölte. Több uniós és ukrán forrás, valamint az Európai Unió Tanácsának hivatalos napirendje is megerősítette, hogy a magyar vétó feloldásával hétfőn, Luxemburgban sor kerülhet az első, „Fundamentumok” nevű klaszter megnyitására egy kormányközi konferencia keretében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk