Megszólalt László, az eltűntkereső: Ezerszer törtem már össze lelkileg, de szeretek az eltűntek világában élni
Miközben a legtöbb család az ünnepi asztalt veszi körül, Magyarországon több mint kétezer embert tartanak nyilván eltűntként. A tiszaderzsi Nagy László több mint egy évtizede arra tette fel az életét, hogy felkutassa azokat, akik bajba jutottak vagy elkeseredésükben hoztak végzetes döntést.
Nagy László segítőként az elmúlt 11 évben több mint 15 ezer ügyben vett részt, írta a Blikk.
– mondta Nagy László.
Annak idején önkéntesként garázdaságoknál, lopásoknál segítette a hatóságok munkáját, és közreműködött három abádszalóki kislány keresésében is. Később felfedezte a közösségi média erejét, és létrehozta saját személykereső-profilját, ahol bejegyzéseit rendszerint több tízezren osztják meg. Az évek során kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki hazai kutató-mentő egységekkel és mentőkutyás csapatokkal, sőt, egy kis baráti csapata is összeállt, akikkel közösen dolgoznak az ügyeken.
Bár a kiskorúaknál a bejelentések száma magas, döntő többségük rövid időn belül előkerül: az eltűntek mintegy 60 százalékát egy napon, további 30 százalékukat öt napon belül megtalálják.
„Szinte minden egyes napom arról szól, hogy valakit segítek megtalálni. A szabadidőmben pedig elemzek, gyakorlok, tanulok, igyekszem folyamatosan képezni magam, mert ebben a hivatásban sose lehetsz elég jó. Az elmúlt években rengeteg sikeres megtalálásnak lehettem részese kisebb vagy nagyobb mértékben, ami felemelő érzés, de sajnos sokkal több tragédiát is megéltem, mint amit valaha szerettem volna” – magyarázta.
De egész életemben volt egy „hibám”: a szívem mindig is nagyobb volt mint az eszem, és bármennyire is próbálok szakmai maradni, érzelmileg nem érintetté válni. Ezt a munkát nem lehet szív nélkül végezni. Már csak azért sem, mert ahol a szakmai tudás megtorpan és elfogyni látszik, minden remény a szív, ami nem enged feladni” – tette hozzá.
Nagy László a nehézségek ellenére is folytatja a munkát. „Szeretem ezeket az embereket és szeretek az eltűntek világában élni. Nekem ez az életem. Karácsony minden évben eljön és elmúlik, de az egymás iránti szeretetünk és törődésünk nem kell hogy véget érjen.”
