FELFEDEZŐ
A Rovatból

Mutatjuk, hol lehet már ma strandolni! – A héten már több helyen is nyitnak a fürdők szerte az országban

A kedvező időjárásnak köszönhetően idén sok strand korábban nyit, mint az előző években. Május elsején már egészen sok strand látogatható lesz, a hétvégén pedig még több helyen csobbanhatunk.


Néhány évtizede szinte minden strand megnyitott a kapuit május 1-én függetlenül attól, hogyan alakult az időjárás. Ma a várható látogatók száma erősebb a hagyománynál, így erősen időjárásfüggő, mikortól tudunk strandra járni.

Idén ebből a szempontból a jelek szerint kedvezően alakul az időjárás, mert ahogy a termalfurdo.hu gyűjtéséből kiderül, május elsejére, illetve a hétvégére több fürdő is megnyitja a strandját, illetve a szezonálisan üzemelő medencéit. 

A nagyobb fürdőkben, ahol sok szabadtéri strand- és élménymedence, esetleg több részleg található jellemzően fokozatosan történik a nyitás.

Hajdúszoboszlón a szabadtéri terület 3 részre tagolódik. Ezek közül a strandot nyitják meg május 1-én - ráadásul nagyszabású ingyenes rendezvény keretében - az Aquapark és a Prémium Zóna csak később állnak a vendégek rendelkezésére.

Zalakaroson is a fokozatosság jegyében nyílik meg a strand. Május 3-án előbb két medencét, a pünkösdi hétvégétől használhatjuk a csúszdákat és a szabadtéri gyerekvilágot, a hullámmedence azonban csak a nyári szünetre nyílik meg.

Mórahalmon már április 1-én megnyílt a szabadtéri élménymedence az uszoda - felfújható akadálypályával - illetve a csúszda, de a strand többi része itt is csak később nyílik meg a vendégek előtt. Még áprilisban megnyitották a szabadtéri csúszdát és a hullámmedencét Kiskunmajsán is.

Május 1-től csobbanhatunk a cserkeszőlői strandon is, igaz egyelőre itt is csak néhány medencében. 

Szegeden 3 strand is megnyit május elején. A május 1-én nyitó Napfényfürdő Aquapolis strandjához, illetve a Partfürdőhöz a Szíksósfürdői Strand csatlakozik május 3-án.

A nagyobb városok strandjai közül Szolnokon, Békéscsabán és Debrecenben nyitnak, igaz a cívis városban csak kisebbik strand, a Kerekestelepi nyílik most, az Aquaticum strandjára még egy hónapot várni kell. Budapesten az Aquaword szabadtéri medencéi állnak üzembe május 1-én.

Vannak olyan fürdők is, ahol szabadtéren főleg vagy kizárólag termál-, illetve gyógyvizes medencéket találunk, és ezek egész évben nyitva tartanak. Talán a legismertebb példa a Széchenyi Gyógyfürdő Budapesten, ahol minden szabadtéri medence üzemel egész évben.

Sokan szeretik a nyíregyházi Aquarius Fürdőt is az élményelemekkel felszerelt szabadtéri gyógymedencéje miatt, de Egerszalókon a Salirisban is csak a gyerekmedence működik szezonálisan, a többi szabadtéri medencét egész évben élvezhetjük.

Strandnyitás szempontjából az utóbbi években elmondhatjuk, hogy a pünkösd az új május 1., ugyanis a legtöbb fürdő erre az ünnepre nyitotta meg a strandmedencéit. Idén a pünkösd kicsit korábbra - május 19-20-ra -  esik, ezért ez most nem általános. Így is akad jó néhány fürdő, amelyek erre a hétvégére tervezik a strand, illetve annak egy részének nyitását. Közéjük tartozik pl. a Gyulai Várfürdő, a Harkányi Gyógyfürdő vagy Budapesten a Palatinus.

Más fürdők, pl. az Egri Termálfürdő a gyereknapot, azaz május utolsó hétvégéjét vették célba. 

A legkésőbb nyitók a nyári szünet kezdetét jelölték meg. Közéjük tartoznak az olyan nagy aquaparkok, mint pl. a balatonfüredi Annagora, a zalaegerszegi Aquacity vagy a mogyoródi Aquaréna.

Általánosságban elmondható, hogy minél későbbre tervezik a strand nyitását, annál nagyobb a bizonytalanság az időpontot illetően. Sok fürdő csak olyan hozzávetőleges adatot adott meg, mint május vége vagy június közepe, és sokan kiemelték azt is, hogy az időjárás felülírhatja az előzetes terveket.4

Arról, hogy melyik strand mikor nyit, a termalfurdo.hu-n található egy részletesebb lista, illetve térkép.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?” – Sokan megdöbbentek egy Balatonon készült videón, beindult a komment-szekció
Meglepő látványt videóztak Balatonszéplak alsónál. A tóban egy őz igyekszik, hatalmas ugrásokkal szelve a habokat. A különös eset megihlette a vicces kedvű kommentelőket is.


Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.

VIDEÓ: Őz a Balatonban

A kommentelőket is megihlette a nem mindennapi látvány:

"Már a ponty sem a régi"

"Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?"

"Balatonátfutás"

"Meglátta mennyibe kerül a lángos"

"Olyan kicsi a víz vagy így úszik??"

"Ívási időszak van?"

"Patás delfin"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.


Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.

Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.

A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.

Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.

„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”

Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.

Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.

„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”

Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”

„Ő az ikertestvérem. Ebből semmi nem vesz el.”

Ezt Michelle erősítette meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hárman meghaltak egy óceánjárón, hantavírus-járvány törhetett ki a hajón
A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálók ürülékével vagy vizeletével terjed, és súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okozhat.


Három ember halt meg egy Atlanti-óceánon közlekedő óceánjárón kitört feltételezhetően hantavírus-járvány miatt – közölte a WHO a BBC-vel. Egy hantavírus-esetet megerősítettek, további öt gyanús esetet vizsgálnak – közölte az Egészségügyi Világszervezet. Egy 69 éves brit állampolgár intenzív osztályon van Johannesburgban, Dél-Afrikában.

A tragédia egy 70 éves utas megbetegedésével kezdődött, aki még a hajón életét vesztette. Feleségét, egy 69 éves nőt evakuáltak a fedélzetről, de később egy johannesburgi kórházban ő is elhunyt. A The Guardian szerint a harmadik halálos áldozat vasárnap este még a hajón volt.

A brit külügyminisztérium a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a jelentéseket, és készen áll a brit állampolgárok támogatására.

A járványt az MV Hondius óceánjárón jelentették, amely Argentínából Zöld-foki Köztársaságba tartott.

A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálók ürülékével vagy vizeletével terjed, és súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okozhat. Bár ritka, a WHO szerint a hantavírus emberről emberre is terjedhet, ezért a betegek megfigyelése és a közegészségügyi válaszlépések fontosak.

Az MV Hondiust az Oceanwide Expeditions utazási iroda üzemelteti.

A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó március 20-án indult az argentin Ushuaiából, és az eredeti tervek szerint május 4-én ért volna a Zöld-foki-szigetekre. A hajó vasárnap este már a főváros, Praia kikötőjénél tartózkodott. A Hondius nagyjából 170 utast és egy mintegy 70 fős fedélzeti csapatot képes befogadni, amely 57 fős legénységből, 13 idegenvezetőből és egy orvosból áll.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hőkamerás felvétel leplezi le a benzines autók legnagyobb pazarlását
A termikus képalkotás megmutatja, hogy a belső égésű motorok mennyi hőt termelnek az elektromos járművekhez képest.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Éjszaka a hőkamera felvétele mindent elárul.

A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.

A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.

A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.

Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.

Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.

A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.

A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.

A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk