SZEMPONT
A Rovatból

„Mostanra teljesen egyértelműnek látszik, hogy Joe Biden hanyatlóban van, és a hozzá közel állóknak le kellett volna beszélni az újrázásról”

Pintér Károly Amerika-szakértő szerint ennek ellenére még egyáltalán nem lefutott a meccs, mert Trump sem igazán népszerű. Kérdés, hogy egy finoman szólva is ellentmondásos jelölt nyer majd az amerikai választásokon, vagy egy ártatalmatlan öregúr.


Már csak nyolc hónap van hátra a 2024-es amerikai elnökválasztásig. Szinte biztos, hogy november 5-én a demokrata Joe Biden és a republikánus Donald Trump között dől majd el, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. A két politikus az előválasztás egyik legfontosabb napján, a szuperkedden hatalmas lépést tett az elnökjelöltség felé vezető úton.

A hivatalban lévő elnöknek a hagyományoknak megfelelően a saját pártján belül nincs kihívója, míg Donald Trump jelöltsége is csak matematikailag kérdéses. Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, Amerika-szakértő szerint különösebb meglepetés nélkül zajlott a kedd este.

– Milyen helyzetben van Joe Biden a szuperkedd után?

– Joe Biden legnagyobb kihívása az előválasztás során az, hogy mennyien vannak, akik nem szavaznak rá úgy, hogy nincs választás. Például több államban is lehetőség van semleges szavazat leadására, vagyis ugyan érvényes a szavazat, de nem szavaz a választópolgár senkire a jelöltek közül. Márpedig ha ténylegesen egyetlen jelölt van versenyben a demokrata előválasztáson, méghozzá a jelenlegi elnök, akkor ezek a semleges szavazatok protestszavazatnak számítanak, amivel azt üzenik, hogy nem támogatják Joe Biden elnökjelöltségét.

Néhány napja a michigani előválasztáson a szavazók több mint 13 százaléka tette le így a voksát,

ami intő jel lehet arra nézve, hogy nem egyöntetű az elnök támogatottsága a saját szavazói körében sem.

– Nikki Haley a szuperkedd után bejelentette, hogy visszalép. Mi a helyzet most a republikánusoknál?

– Eredetileg nyolcan indultak a republikánus elnökjelöltségért, de nagyon korán elhullott a többség. Az iowai caucus utáni első előválasztásra gyakorlatilag csak Nikki Haley, a korábbi dél-karolinai kormányzó és Donald Trump maradtak versenyben. Haley szerintem pontosan tisztában volt azzal, hogy nincs esélye Trumppal szemben, de saját bevallása szerint szerette volna felmutatni, hogy létezik alternatíva a Trump-féle republikánus vonulattal szemben.

A szuperkedd tizenöt államából Trump helyenként óriási fölénnyel nyert meg tizennégyet,

míg Nikki Haley csak Vermontban győzött pár százaléknyi különbséggel.

– A New York Times szombaton közölt egy felmérést, amiből kiderült, hogy már a demokrata szavazók többsége szerint is túlságosan idős Joe Biden egy második ciklushoz. Van esély arra, hogy a demokraták végül mégsem a regnáló elnökkel futnak neki a novemberi választásnak?

– A helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor a vonat a fal felé robog, de már túl hosszú a féktáv a megálláshoz. Vagyis azt gondolom, hogy ezzel már elkéstek nyolc hónappal a választás előtt. Formailag és jogilag le lehetne cserélni Joe Bident, de ezt neki is akarnia kellene. Végső soron ő az elnök, nem beszámíthatatlan, és ha ő újra neki akar futni az elnökségnek, ki az, aki megmondja neki, hogy ne tegye? Szerintem ezt egyszerűen eltaktikázta a Demokrata Párt. 2020-ban velem együtt mindenki azt feltételezte, hogy Biden a kora miatt egyciklusos elnök lesz.

Mostanra teljesen egyértelműnek látszik, hogy hanyatlóban van, és a hozzá közel állóknak le kellett volna beszélni az újrázásról.

Egy amerikai újságíró úgy jellemezte a Biden-problémát, mint amikor azt kell megmondani az idős nagypapának, hogy ne vezessen többet autót. A kívülállók látják, hogy nem kellene ezt forszírozni, amit viszont az illető nem lát be, ezért nagyon nehéz az ellenkezőjéről meggyőzni. Azt gondolom, hogy hacsak nem történik valamilyen teljesen váratlan és súlyos egészségügyi krízishelyzet, akkor biztosan ő lesz a demokraták elnökjelöltje novemberben.

– Ha esetleg úgy döntene a Demokrata Párt a közvéleménykutatásokat és az elnök állapotát látva, hogy az utolsó pillanatban mégis inkább valaki mást indítanak novemberben, akkor lehetne esélye egy semmiből előrántott jelöltnek Donald Trumppal szemben?

– Szerintem nem kizárt, és rengeteg spekuláció folyik erről. Biztosan hendikeppel indulna az illető azáltal, hogy az országos ismertsége sehol sem lenne Joe Bidenhez vagy Donald Trumphoz képest. Az ismertség, vagyis a „name recognition” nagyon-nagyon fontos dolog a politikában, pláne egy akkora országban, mint az Egyesült Államok. Azt gondolom, hogy ha ez a jelölt fiatalabb és fittebb lenne, nem rendelkezne ellentmondásos politikai hírnévvel, akkor könnyen lehet, hogy jobban tudná egyesíteni a demokrata szavazóbázist, mint Joe Biden. Ha a matematikát nézzük, akkor az az igazság, hogy jelenleg két népszerűtlen ember versenyez egymással. Ne gondoljuk azt, hogy Donald Trump olyan rettenetesen népszerű: az ő országos népszerűségi mutatói az alsó 40 százalékban vannak, Bidené pedig még ennél is valamivel rosszabb, 38 százalék. Vagyis az elnök hiába népszerűtlenebb Trumpnál, attól még Trump nem lesz népszerű a saját pártján kívül. Ilyen szempontból

Trump egy kifejezetten sérülékeny jelölt, akit egy erős demokrata ellenfél simán le tudna győzni, csakhogy ez az erős demokrata sehol sem látszik most a horizonton.

Vagyis könnyen elképzelhető, hogy két népszerűtlen ember versenyéből a pillanatnyilag kevésbé népszerűtlen fog győztesen kikerülni novemberben.

– Miért lehet az, hogy habár Trump csupán négy évvel fiatalabb Bidennél, az ő esetében mégsem tartják akkora problémának a korát, mint demokrata ellenfelénél?

– Amennyire ezt puszta ránézésre meg lehet ítélni,

Donald Trump valóban sokkal energikusabb, fittebb benyomást kelt, mint Joe Biden.

Lehet, hogy a nap végén már ő sem annyira friss, de ezt nem látjuk. Trump szórakoztató eseménynek számító nagygyűléseivel szemben Bidennek már az elnöksége kezdete óta alig vannak nyilvános fellépései. Az elnök valószínűleg nincs olyan jó fizikai és szellemi állapotban, mint republikánus ellenfele, de Joe Biden már fiatalabb korában is hajlamos volt a nyelvbotlásokra és a kínos politikai megnyilatkozásokra. Egyes publicisták már szenátor korában is nyelvbotlásgépnek nevezték a jelenlegi elnököt, aki már akkor is képes volt hajmeresztő dolgokat mondani. Tehát

azt, hogy Joe Biden nemrég az egyiptomi elnököt mexikói elnöknek titulálta, simán megcsinálta 50 éves korában is, csak sokkal rosszabbul néz ki, ha ezt egy 80 éves ember mondja.

De ne gondoljuk azt, hogy Trump egy életbiztosítás. Összességében az a helyzet, hogy minden idők két legöregebb amerikai elnökjelöltje versenyezhet egymással novemberben.

– Volt már arra precedens az amerikai történelemben, amire Donald Trump készül? Vagyis hogy négy évvel egy választási vereség után visszavágjon a legyőzőjének és visszatérjen a Fehér Házba?

– Eddig egyszer fordult elő az amerikai történelemben, hogy valaki négy évig elnök volt, majd veszített és aztán négy év múlva újra nyert. A demokrata Grover Clevelandet az 1888-as választáson legyőzte a republikánus Benjamin Harrison, majd Cleveland négy év múlva visszavette az elnökséget tőle. Így lett Cleveland az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke. Vagyis ha Donald Trump győz novemberben, akkor ő lesz a második olyan elnök, aki két nem egymást követő négyéves ciklusban vezetheti az országot. Ezzel ő lehetne a republikánusok Grover Clevelandje, csak majdnem 140 évvel később.

– Mennyire lehetnek hatással Trump folyamatban lévő bírósági ügyei a választásra, vagy az esetleges elnökségére?

– Ezek mindenképpen potenciális veszélyforrásnak minősülnek. Jelen pillanatban azonban nem áll rosszul: a szuperkedd előtt kimondta az Amerikai Legfelsőbb Bíróság, hogy egy állami hatóság nem tilthatja el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől a 14. alkotmánymódosítás alapján. Ezzel nem azt mondták ki, hogy Donald Trump nem felelős a 2021. január 6-i eseményekért, csupán azt, hogy egy állam ezt egyoldalúan nem mondhatja ki, hanem egy szövetségi kongresszusi döntésnek kell megelőznie, mielőtt valakit eltávolítanak egy előválasztási szavazólapról. Emellett köztörvényes ügyekkel néz szembe Trump. Az egyik ügyben az a vád, hogy több doboznyi titkos iratot hazavitt Mar-a-Lagóba, míg Georgiában azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt a republikánus állami hivatalnokokra, hogy változtassák meg a választási eredményt annak reményében, hogy ezzel meg tudja fordítani a 2020-as, vesztes választás eredményét.

Mindkét ügy akadozik azonban, köszönhetően Trump jogászainak ügyes időhúzása miatt. A hozzáértők szerint egyik esetben sem születik ítélet novemberig,

ráadásul a bíróságok sem szívesen vállalnák be, hogy egy célegyenesben lévő elnöki kampány egyik jelöltjével szemben egy büntetőügyben ítéletet hozzanak. Némi szerencsével megúszhatja ezeket, de ha veszít a választáson, akkor szerintem lesz olyan, amiben számára kedvezőtlen ítélet születik.

– Most mindenhonnan az folyik a csapból, hogy Trump óriási esélyes lehet Joe Bidennel szemben a novemberi elnökválasztáson. Tényleg az van, hogy ha végül ők ketten indulnak a Fehér Házért, akkor Trump győzelme szinte borítékolható?

– Én nem mondanék ilyet. Szerintem Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya a világtörténelem legnagyobb brahija volt. Úgy gondolom, hogy egy pillanatig nem gondolta komolyan, hogy elnök lesz. Egyszerűen csak ment előre és valahogy minden összejött neki. Politológiai tény, hogy a 2016-os választáson hatalmas mázlija volt. Olyan sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő, hogy valakinek az ellenfele több mint kétmillióval több szavazatot kapjon, de mégis a másik nyerjen. Ahogy akkor, most is királycsináló lehet az a három állam, vagyis Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol Trump összesen 74 ezer szavazatnyi többséggel nyert nyolc évvel ezelőtt. Ezeken kívül Georgiát és Arizonát érdemes még figyelni. Aki ebből az öt államból megnyer hármat, abból elnök lesz.

Most még nem tennék nagy összegű fogadást arra, hogy ezeket Trump fogja nyerni.

Georgiát szerintem behúzhatja, Arizonát abszolút kétesélyesnek tartom, a hagyományosan demokrata többségű közép-nyugati államokat pedig még inkább.

A fő kérdés a nem elkötelezett szavazók esetében az, hogy mi lesz nekik szimpatikusabb: az, hogy van egy energikus, de finoman szólva is ellentmondásos jelölt, vagy pedig az, hogy van egy ártalmatlan öregúr,

aki nem biztos, hogy kitölti a négyéves ciklusát, de kevesebb vizet zavar. Azt gondolom, hogy ez a választás még messze nem lefutott, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Donald Trump áll egy kicsit jobban. Hozzáteszem: 2016-ban tíz közvélemény-kutatóból hét-nyolc Hillary Clinton győzelmét jósolta, de végül mégsem így lett végül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: