Most Orbán Viktornak ment neki Felföldi József: Egy valódi miniszterelnök vállalja a miniszterelnök-jelölti vitát is, mert nem fél

Robbanások rázták meg Teheránt és más iráni városokat szombaton, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai csapásokat indított az ország ellen. Irán válaszul rakétákat lőtt ki Izraelre, az országban pedig gyakorlatilag teljesen leállt az internet.

– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.

Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.

Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.

A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.

„Fenyeget bennünket most egy jelentős világpiaci áremelkedés” – jelentette ki Orbán Viktor Esztergomban, a Fidesz háborúellenes gyűlésén.

A miniszterelnök Iránról is beszélt, miután a közel-keleti ország ellen összehangolt támadást indított Izrael és az Egyesült Államok. Elmondta, hogy a rendezvény előtt, Esztergom felé utazva kapta meg a légicsapásokról szóló első elemzéseket.

Egy, a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatos kérdésre reagálva hozzáfűzte, hogy ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.

A Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajforgalmának nagyjából ötöde halad át, valóban kritikus pontja a globális piacnak. A térség kockázata önmagában is fokozza az olajpiaci bizonytalanságot, ami érzékenyen érinti a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is.

„A Fidesz mindhárom Vas megyei képviselőjelöltje a hulladékmaffia oldalára állt” – állítja Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy szombati Facebook-bejegyzésében.

– olvasható a posztban.

Szerinte mindez V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, volt környezetvédelmi államtitkár körzetében történt minden vonatkozó jogszabály megszegésével, a helyiek folyamatos tiltakozása ellenére. Hozzáteszi, hogy a Fidesz szombathelyi képviselőjelöltje, Vámos Zoltán az érintett időszakban a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, Ágh Péter fideszes képviselő édesanyja pedig a kormányhivatal főigazgatója volt. Azt is tényként közölte, hogy „a nagykölkedi és több más illegális gumilerakó (Devecser, Lenti, Kolontár, Sorkifalud) Rogán Antal korábbi államtitkára, Benkő Tamás közvetlen családjához kötődik.”

Magyar Péter kérdéseket is feltett V. Németh Zsoltnak: „Mikor fog felelősséget vállalni azért, hogy mindezt helyi képviselőként és környezetvédelmi államtitkárként tétlenül szemlélte? Mi történik, ha ne adj’ Isten kigyullad az őrzés nélküli 50 ezer m3 gumiabroncs 50 méterre a lakott területtől?”

A pártelnök azt ígérte, hamarosan jelentkezik a helyszínen készült videós beszámolóval.

A nagykölkedi telepen, amely a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. tulajdona, az elmúlt években mintegy 6300 tonnányi, körülbelül 50 250 köbméternyi használt gumiabroncsot halmoztak fel. Az ügyben 2025. december 30-án egy célzott jogszabály-módosítás, az úgynevezett „lex Nagykölked” lépett hatályba. Ez lehetővé teszi, hogy az állam megelőlegezze az elszállítás költségét, amit utólag próbál meg behajtani a felelősön. V. Németh Zsolt január közepén jelentette be, hogy a kormányhivatal közbeszerzést ír ki a munkára, amelynek becsült költsége 700–800 millió forint lehet, és több hónapig is eltarthat.

Az illegális gumilerakatok ügye nem egyedi, 2023 óta több hasonló telep felszámolása is megkezdődött. A Lenti-Zajda volt laktanya területéről például a Zala Vármegyei Kormányhivatal több ütemben több ezer tonna abroncsot szállíttatott el állami költségen, ami szintén százmilliós nagyságrendű kiadást jelentett. Korábban ellenzéki politikusok és civilek több helyszínen, köztük Devecserben és Sorkifaludon is dokumentáltak hasonló, nagy kiterjedésű lerakatokat.

„Itt nem a kétharmad, hanem a háromharmad a cél” – ezzel a mondattal jelölte ki Orbán Viktor a Fidesz új célját szombaton Esztergomban, a párt háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök beszéde a billegő körzetek megnyerése mellett a kampányfegyelemről és a helyi közösségeknek szóló üzenetekről is szólt.

A kormányfő egy személyes emlékkel nyitott: felidézte, hogy a hetvenes években egy osztálykiránduláson járt először Esztergomban, ahol vita robbant ki az ország valódi fővárosáról. Ez végül azzal a kompromisszummal zárult, hogy „Fehérváron volt a királyi, Esztergomban volt a szellemi hatalom”. Orbán megemlítette azt is, hogy 2006-ban Esztergom díszpolgárává avatták, ami különösen jól esett neki, mert akkor a pártja éppen vesztésre állt.

A nosztalgikus felütés után a miniszterelnök a választási realitásokra tért rá. Emlékeztetett, hogy a választókerületben 1990 és 2010 között két jobboldali és három baloldali győzelem született, de 2010 óta mind a négy választást a Fidesz nyerte. Éppen ezért szerinte itt „nem a kétharmad, hanem a háromharmad a cél”.

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy ebben a választókerületben meg kell harcolni a győzelemért.

Konkrét adatokat is közölt a szomszédos körzetekről:

A mozgósításról szólva a miniszterelnök egy neki mondott hasonlatot idézett: „Nekik látványpékségük van, nekünk meg kenyérgyárunk”.

A beszéd kitért a Digitális Polgári Körökre is, amelyeknek szerinte jelenleg 230 ezer, hadrendbe állított, digitális harcosuk van. Ezzel szemben a Lakmusz és a Political Capital egy tavaly októberi elemzése körülbelül 56 ezer csatlakozót azonosított a területi alapon szerveződő csoportokban.

A miniszterelnök szerint a „magyar szellemi élet egy saját burokban él”, és másképp gondolkodik, mint ők, akik „a régi világban vannak”, de a munkások támogatására számítanak. A fiataloknak azt üzente, a biztos jövő a jó szakmunkás végzettségben rejlik.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nemrég meglátogatta a kórházban Erdő Péter bíborost, aki szerinte egyre jobb állapotban van.

A helyieknek a környékbeli fejlesztésekre utalva a kormányfő azt üzente: „Az önökkel kötött barátság és szövetség nemcsak a mi konyhánkra hozott, hanem az önökére is, használják egészséggel”.

„Jövök még ide gyűlést tartani, hogy a háromharmad meglegyen!” – jelezte az esemény vége felé Orbán Viktor.