Most már biztos: megépül Magyarország új autópályája
Az M8-as autópálya becsült költsége 23 milliárd forint, a kivitelezés még ebben a ciklusban elindulhat. Ugyanakkor Lázár János bejelentette azt is, hogy az új KRESZ jövő szeptemberétől léphet életbe.
Újabb kérdezz-felelek videóval jelentkezett Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Lázár Live sorozat legfrissebb adásában a tárcavezető Krakkó Ákos, miniszteri sajtófőnök társaságában válaszolt a nézőktől érkezett kérdésekre, amelyek az ország különböző pontjain tervezett közlekedési fejlesztésekre vonatkoztak – írja a Magyar Nemzet.
A miniszter hangsúlyozta:
az M8-as gyorsforgalmi út kiemelt jelentőségű beruházásnak számít, hiszen a Dunaújváros és Kecskemét közötti szakasz megépítése a főváros déli térségének tehermentesítését szolgálja. Lázár szerint az új út gyakorlatilag az M0-s nyomvonalával párhuzamosan fut majd.
A nyomvonalvitákat már sikerült rendezni, és a szükséges környezetvédelmi engedélyek is rendelkezésre állnak. A beruházás kivitelezését a koncessziós társaság végzi, amely már minden engedélyt megkapott. A jelenlegi tervek alapján az M8-as 2031-re készülhet el teljes hosszában.
A videóban szó esett a bajai elkerülő útról is. Lázár elmondta, hogy jelenleg is készülnek a kiviteli tervek, és a projekt becsült költsége 23 milliárd forint lehet. A szükséges forrásokról ősszel dönthet a kormány. A miniszter hozzátette: még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék megkezdeni az építkezést.
A KRESZ megújítása is napirenden van: a miniszter bejelentette, hogy az új szabályozás 2026. szeptember 1-jén léphet életbe.
A tárca eddig mintegy hetven szervezettel egyeztetett, és egy szélesebb társadalmi konzultációt is terveznek a témában. Lázár szerint a jelenleg érvényben lévő KRESZ 1975 óta van hatályban, ezért annak felülvizsgálata „elkerülhetetlenné vált”.
Újabb kérdezz-felelek videóval jelentkezett Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Lázár Live sorozat legfrissebb adásában a tárcavezető Krakkó Ákos, miniszteri sajtófőnök társaságában válaszolt a nézőktől érkezett kérdésekre, amelyek az ország különböző pontjain tervezett közlekedési fejlesztésekre vonatkoztak – írja a Magyar Nemzet.
A miniszter hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”
A régiós összevetésből kiderül, hogy
nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.
Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.
„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”
A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,
„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”
A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:
„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”
A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint
„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”
A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát
„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”
– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendőrök kérdezgetik, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni, nem árulják el, miért
Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében is felbukkantak az egyenruhások olyan fuvarozóknál és gazdáknál akik saját kútról tankolnak. A megkeresett vállalkozók értetlenül állnak a dolog előtt, senki sem tudja, mi készül.
Befordult a rendőrautó, kiszállt három egyenruhás, és egyenesen a gázolajtartályokról kezdtek kérdezősködni. Az elmúlt napokban országszerte több gazda és fuvarozó is hasonló, váratlan látogatásról vagy telefonhívásról számolt be:
a rendőrség arra kíváncsi, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni a telephelyén. Hogy miért, azt senkinek nem árulják el
– számolt be róla az RTL Híradó. Az akcióról sem a rendőrség, sem a kormány nem adott eddig tájékoztatást, de információiuk szerint a a rendőrség országszerte keresett fel olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tarthatnak a telephelyükön.
Az eddigi információk szerint Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében, valamint Miskolcon és Hajdúszoboszlón is felbukkantak a hatóságok. Egy neve elhallgatását kérő fuvarozó az RTL-nek mesélte el, hogyan zajlott a látogatás.
„2026. március 10-én délután befordult egy rendőrautó. Három rendőr szállt ki, bemutatkoztak, és közölték, hogy felmérik, van-e gázolaj-tároló kapacitásunk. Mondtam, hogy nincs. Megköszönték, elmentek” – idézte fel a férfi, aki arra a kérdésre, hogy miért gyűjtenek adatokat, csak annyi választ kapott: „Azt mondták, hogy ezt a feladatot kapták.”
Egy zárt Facebook-csoportban ennél cifrább történet is napvilágot látott, egy bejegyzés szerint a telefonáló egyenesen úgy mutatkozott be, hogy
„a helyi fideszes helytartó megbízásából telefonál, egyelőre érdeklődés szintjén”.
A rendőrségi adatgyűjtés éppen akkor zajlik, amikor a kormány komoly beavatkozásokat jelentett be az üzemanyagpiacon. A héten visszahozták a benzinárstopot, csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját és a stratégiai készletek egy részét is felszabadították. Az indoklás szerint a lépésekre a globális olajár-emelkedés és az ellátási bizonytalanságok miatt volt szükség.
Továbbra sem tudni, hogy kinek a megbízásából, milyen célból és milyen jogalapon mérik fel a vállalkozások kapacitásait, és mihez kezdenek majd a begyűjtött adatokkal.
A kormányzati intézkedések komoly vitát váltottak ki. A kabinet azzal érvel, hogy megvédik a fogyasztókat és a kritikus ágazatok ellátását, míg a kritikusok szerint az ársapka ellátási zavarokhoz vezethet, mert a kereskedőknek nem éri meg behozni az üzemanyagot, és a kisebb kutakat is nehéz helyzetbe hozza.
Befordult a rendőrautó, kiszállt három egyenruhás, és egyenesen a gázolajtartályokról kezdtek kérdezősködni. Az elmúlt napokban országszerte több gazda és fuvarozó is hasonló, váratlan látogatásról vagy telefonhívásról számolt be:
a rendőrség arra kíváncsi, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni a telephelyén. Hogy miért, azt senkinek nem árulják el
– számolt be róla az RTL Híradó. Az akcióról sem a rendőrség, sem a kormány nem adott eddig tájékoztatást, de információiuk szerint a a rendőrség országszerte keresett fel olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tarthatnak a telephelyükön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rónai Egon elárulta, hogy miért nem tett fel keményebb kérdéseket Orbán Viktornak
Az ATV műsorvezetője a Kadarkai Endrével folytatott beszélgetésben fejtette ki szakmai álláspontját. Úgy véli, a miniszterelnöki interjúban a cél a minél több téma érintése, nem pedig egy-egy ponton való lehorgonyzás.
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
A kormányfővel előzetesen nem egyeztettek témákat. Az első, novemberi beszélgetést Orbán Donald Trumpnál tett látogatásának másnapján vették fel, akkor csupán annyit kértek, hogy az amerikai útról mindenképpen essen szó.
„Hát, mondom, nyilván kérdezem, ez kihagyhatatlan, most jött haza. De semmi más nem volt. És most itt a másodiknál sem volt semmi több. Annyi kérdés volt, hogy mennyi lesz az időtartam. Arra mondtam, hogy én egy órára szánom” – idézte fel a műsorvezető.
Rónai Egon a Kadarkai Endrének adott interjúban elmondta, soha nem teljesen elégedett a végeredménnyel, mert egy miniszterelnöki interjúban folyamatosan mérlegelnie kell.
„Menet közben arra koncentrál az ember – legalábbis én arra koncentrálok elsősorban –, hogy hogyan menjünk tovább, hogy merre vigyem tovább, hogy valamire jussunk. De közben ebben benne van, hogy csomószor átlépünk olyan dolgokat, ahol le lehetne horgonyozni, csak akkor megáll az interjú. Erre egy miniszterelnöki interjúban egész egyszerűen nincs idő”
– magyarázta. A novemberi, több mint egymilliós nézettséget elérő interjú után az ATV feljelentést is tett, miután a műsorvezető halálos fenyegetéseket kapott.
A kritikákról szólva Rónai kifejtette, mindkét oldalról kapott bőven.
„Az egyik oldal azt mondja, hogy »Rónai próbálkozott, de miniszterelnök agyoncsapta a válaszaival«. A másik oldal azt mondja, »hát ezek milyen kérdések, és a lényeget miért nem kérdezte meg?«”
– foglalta össze a véleményeket.
Magyar Péter például „propaganda interjúnak” nevezte a beszélgetést, míg Hadházy Ákos szerint Rónai rossz kompromisszumokat kötött. A műsorvezető szerint egy politikai újságíró akkor végzi jól a munkáját, ha mindkét oldal többet vár tőle. „Az fontos, hogy mit várnak tőlem. És ha többet várnak tőlem, az azt jelenti, hogy magasra van rakva az a bizonyos léc. Az, hogy ők azt gondolják, hogy átmentem alatta és nem ugrottam át felette, az baj, de nem lehet minden lécet átugrani” – jelentette ki.
Rónai szerint a túlzott bátorság nem lett volna célravezető, mert azzal agyoncsapta volna a beszélgetést. Azokat a pénzügyi és egyéb, ellenzék által már ezerszer feltett kérdéseket, amelyekre Orbán Viktornak kész válaszai vannak, szándékosan kerülte.
„Ezeket fogom megkapni, és minden egyéb elől be fog zárulni. Nem csak ő, az összes interjúalany így működik. Ha olyat kérdezel, amit ő agressziónak érez, akkor bezárul. Nekem pedig az volt a célom, hogy minél szélesebbre nyissam ezt az ajtót, nem az, hogy egy résen bekandikáljak” - mondta a 24.hu szemléje szerint.
Rónai teljes beszélgetését Kadarkai Endrével itt tudjátok megnézni:
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
